1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
4 éptetését kell sürgetni. Erre nézve alkalmasabb módot nem ismerek, mint olly felírást, mellyel ö felségének mind izon tárgyak, mellyek e’ törvényjavaslatban emliitelnek. kegyelmébe ajánltatnának, megkéretvén ö felsége: logy ezen tárgyak iránt a’ declaratorinm illyricum és az 1791: 27. t. ez. nyomán intézkedni méltózlassék. Gr. Majldth János: — Mivel a’ ts KK. és RR. törvényjavaslata összeütközik a’ Leopoldinum diplomával, és leclaraforiummal, — mivel ellenkezik az 1791: 26. t. czikkel, — mivel mind azon tárgyak, mellyek az országos választmány által tárgyaltatnának, egyenesen az orientalis ecclesia hatóságához tartoznak, — mivel minden vallást ís hitet a’ maga körében függetlennek lenni kívánom, és mivel azon czélnak elérésére, mellyet érsek és metropoita ajánlott, leggyakorlatibb mód, mellyet a’ bácsmegyei tisztelt főispán előadott: azért ahhoz, mit Rács tisztelt föspánja ajánlott, hozzájárulok. Id. gr. Eszterházy Mihály: — Kettő az előttünk levő tárgy: egyik a’ karloviczi érsek és metropolita őméltóak kivánata; másik a1 ts KK. és RR. üzenete. Mi a’ hivatalnokokat illeti: azt vélem, hogy valóban panasz nem lehet, mert főispánnak is, és más hivatalba szinte úgy betétetnek a’ g. n. egyesültek, ’s e’ tekintetben ugyanzon categoriába vannak helyheztetve, mint a’ hazának más polgárai; a’ nemességet is elérhetik műveltség által, és minden egyéb hivatalokra elömehelnek; itt tehát az ajánlható: hogy felsőbb kiművelés által arra magukat többen kiképezzék, hogy felsőbb hivatalokra jöhessenek. Mi a’ megyei hivatalokat illeti: tanulják minélelébb a’ hazai lyelvet, simuljanak a’ nemzethez: annálinkább fogják elérni előmozdításukat; igy tehát a’ törvényhozásnál semmi"éle^intézkedés nem fordulhat elő. — Mi a’ második tárgyat illeti: hogy a’ nemzeti gyülekezetnek tartása nem törénik, és e’ részben kívánják a’ KK. és RR., hogy minden harmadik évben nemzeti gyülekezet, minden hatodik svben püspöki zsinat, és minden kilenczedik évben köznemzeti gyűlés tartassák. Ezek ollyanok, hogy azokba a’ törvényhozás nem avatkozhalik, minthogy az ö Felségének jussaihoz és gondoskodásához tartozik, és igy a’ törvényhozásnak e’részben köre nincsen; azonban Pozsegamegye főispánjának előadását én is pártolom, hogy e’ tárgyban felírás tétessék. Itt még csak azon megjegyzést akarom tenni: miszerint nem kívánom, hogy a’ görög n. jgyesültek külön nemzetet képezzenek; senkire ugyan a’ magyarnyelvet tolni nem akarom, — senkit saját nyelvétől megfosztani nemakarok: de hogy én Magyarországon egy különvált nemzetet, mint példáéi horvát nemzetet, dismerjek, és ez által az országot még többfelé hasítsuk: ahhoz megegyezésemmel nem járulhatok, és nem emlékezem, hogy törvényeinkben olvasnánk, hogy a’ görög nem egyesült nemzet egy különvált nemzetnek tekintet— lék, mellyuek külön nemzeti gyülekezetei volnának, •— és nem is akarom, hogy illyennek megemlítése ezután tör— énjék. Itt úgy vélem, a’nemzeti gyülekezet csak annyiban van értve, mennyiben a’vallás dolga intéztetik el, nellyhez nemcsak az egyházi rend, hanem a’ világi is hozzájárulhat, és hozzájárulása van szintúgy, mint protestáns ityánkfiainak. Ila ezen tekintetbül akarjuk ezen nemzeti gyülekezetei nevezni: akkor nem nevezhetjük általánosan íemzeti gyülekezetnek, mert nemcsak az úgynevezett rascianusok azok, kik g. n. e. hiten vannak, hanem vannak sok dákok is, kik óhitüek, és ha elővesszük Bárándynak tabelláját, kitetszik: hogy a' ráczok száma az oláhok számát el nem éri, — és ha még fölveszük, hogy a’ karloviczi érsekség nemcsak Magyarországra, hanem a’ hozzátartozó artományokra is kiterjed, és egyházi hatalmat gyakorol: akkor az Erdély testvérhonban levő g. n. e. vallásuakat s ide kell számítani. Ehhezképest Magyarországon a’ g. n. e. ecclesiához tartoznak mintegy 265,000 és nehány záz ruthenusok vagy ráczok. Oláhok Magyarországon körülbelül 160,000-re mennek, Erdélyben 900,000- e úgy, hogy az oláhok összesen egy milliónál többet tesznek ki; hogy ha tehát a’ népességet és arányt vesszük, is ezen nemzeti gyülekezet, az egész görög n. egyesült egyházra nézve rendelkezni fog: akkor igazságtalan lesz, is a’ czél sem lesz elérve, ha ez nemzeti gyülekezetnek neveztetik: mert abban hozzászólásra nemcsak a’ szerieknek, hanem az oláhoknak is van joguk; és igy e’tekintetből is nemzeti gyülekezetnek ezen közgyűlést nem nevezném , hanem csak a’ g. n. egyesültek’ egyházi tárgyaik gyülekezetének; sőt még politicus tekintetből sem sze•etném a’nemzeti gyülekezet nevezetét: mert Erdélynek Magyarhonnal való egybekapcsoltatása igen kívánatos árgy, mellyen egész erővel kell igyekeznünk; már ha az Erdélyben levő g. n. e. oláhok látandják magukat azon ogokbul kirekesztve, mellyekhez méltán ragaszkodhatnak — minthogy ugyanezen ecclézsiának hivei — : akkor iket az által magunktól elidegenitjük, mi által ismét a’visszakapcsoltatást nehezítjük. Mind ezeknél fogva Pozsegavármegye’ főispánja javaslatához járulok. Mi a’julianum calendariumot illeti, ’s külölönösen karloviczi érsek és netropolita ö méltóságának e’ részbeni előadását: miután ö Felsége legfelsőbb itélöbiró még a’ declaratoriumra lézve is, ha ezen kérdés ö Felsége elébe terjesztetik, ö Felsége maga fogja ezt elhatározni. Azt hallottam karloviczi érsek ö méltósága által előadatni, hogy boldogult fejedelmünk diplomával megerősítette a’ julianum calendarumot, midőn a’ 40,000 családból álló g. n. e. felekezet Magyarországba jött; miután illy biztosítást adott a’ fejeielem, e’ részben törvénythozni nem volna megegyező a’ publica űdessel: mert annak, mit a’ Felség ígért, mire 1’ nemzet bejövetelét épité, fenlartását az ország’ becsülete megkívánja; azonban óhajtanám, ha e’ részben ö Felségéhez felírás tétetnék, miben kijelentetnék: miszerint mindenféle politicus tekintetek e’részben a’ teendő változatást óhajtják; mert nemcsak oeconomica nyereség volna ebből, hanem az is, hogy az egyformaság által a’ többféle itt lakó nemzetek egybesimulnának: midőn most ezen calendárium’ következtében, és a’ szertartásokra nézve olly nagyon különböznek; ezen okbul kérném tehát ö Felségét, mint a’ g. n. e. anyaszentegyháznak fejét, hogy az ország’ Rendei ezen kívánságát g. n. e. honosaiknak tudtára adni méltózlassék, melly legfelsőbb kijelentésnek — aem kétlem — hogy legtöbb sükere leend. De különben is ha jól megfontolják maguk a’ g. n. e. vallásunk azt : hogy a’julianum calendariumban ollyanok foglaltatnak, mik nem igazak, azaz, hogy tulajdonkép nem azon valóságos napol szentelik, hanem mást, teszem példaúl: Krisztus’ születését: mert meg van mutatva, hogy nem azon n’ napon született a’ Krisztus, mellyre azt a’julianum calendarium teszi; és igy a’ g. 11. e. valamennyi szenteket, kiknek emlékezetét fenakarják tartani, mind más napokon ünnepük, — szóval: egyetlen egy napol sem találnak XL VII. ülés Fö-RR. naplója. September 18-án 1843. Vallási dolga- 1 ikban a’ görög t n. egyesültek- 1 nek őrsi. vá- | lasztmány és a’ julianum calendarium iránt. * 1
