1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 76. ülés
LXXVI. ülés Fő-RR. naplója. November 22-én 1843 379 Végrehajtó hatalom körébe vágókat fentartolta, — a’ mi kitetszik abból is: hogy commissiókat nevezett; ha tehát Fejérmegyei a’ törvényhozás ezekre is akarna terjeszkedni, akkor először a’ hozandó törvénynek visszaható erőt tulajdonítana„"^"**,*<„1“' ’a múltakra; másodszor egy esetben kétféle különböző módon akarna orvosolni, tudniillik: commissio és törvény- RK- «enete hozás utján, a' mi valóban épen oily hiba volna, mint egy perbeli substratumot kétféle instítutumon egyszerre ,argyal,a,,k’ keresni; de ezt a’ lek. KK. és RR. magok sem akarják, a’ mi kitetszik abból is: hogy a’jelen esetet maisok sem tárgyalták érdemlegesen — és azt tőlünk annyival kevesebbé várják, mivel a’ fő oklevelet, mellyen üzenetük és a’ felirási javaslat alapúi, sem elünkbe nem terjesztették, sem ö Felsége elibe terjesztendönek nem tervezik; de valójában nagy eltérés volna a’ törvényhozás magasztos feladatától, ha a’ haza legszentebb ügyeire, legsürgetösebb szükségeire szánt időt bűnfenyitö rendszer alá tartozó specialitások vizsgálatára pazérolná a’ törvényhozó testület! A’ kérdés tehát csak az: hogy szükséges e a’ kívánt adatok közlése arra, hogy a’kegy. királyi előadások második pontját tárgyalhassuk vagy nem? Én nem tartom szükségesnek azért: mert mit akarunk? átalános törvényt!; a’ kütforrása a’ bajnak mindenütt ugyanaz, az eredmény is ugyan egy, tudniillik: erőszak, vérengezés, a’ szabad választási jog hátráltatása; erről kell tehát tanácskozni, hogy ennek jövőre hogy kelljen elejét venni; — a’ specialitásokból csak a’ bűnösöket, és a’ különbféle árnyéklatokat tudnánk meg, de az első körünkön túl vezet, és a’törvényszékek és bírói eljárások körébe tartozik; a’másik pedig szükségtelen, mert átalános törvény hozatala mellett csak álalános szempontok hozathatnak fel, részletességek pedig az eszmét csak zavarják, és az egészen való áttekintést csak nehezítik. Gr. Nádasdy Leopold: — Részemről több okaim vannak, mellyekre nézve a’ lek. KK. és RR. előttünk lévő üzenetét nem pártolhatom. Alkotmányunk állandóságát ’s azt, hogy ez nyolez századokon keresztül annyi viharokkal szemben fen tudott állani: főleg egyes törvényhatóságaink sok tekintetben független állásának, ’s ezen állás sajátságos voltának köszönhetjük. Municipiumaink sajátságához tartozik többek között az: miszerint egyesek panaszai még akkor is, ha azok a’ kormány ellen, ’s nem úgy, mint a’ jelen esetben történt, t. i. magán egyének ellen vannak irányozva, csak a’ törvényhatóságok országgyűlési követei által terjesztethetnek az országgyűlés elibe; ’s ha ez nem lenne igy, miért küldcnének követeket a’ törvényhatóságok az országgyűlésére, ha ott azok is tehetnének előterjesztéseket, kik az országgyűlésének nem tagjai? — 3Iás országokban, hol a’ kérelmezési jog divatban van, nincsen a’ municipalis élet úgy kifejlődve, mint nálunk; ’s a’ municipalis élet nálunk is sarkaiból lenne kiforgatva, ba olly panaszokat, mellyeknek magukban a' municipiumokban kell kiegyenlittetni, az országgyűlése intézné el. A’panasz, mellyröl most kérdés van, a’szokott útat elmellözte nem csak, sőt annak igazságos volta ellen, mint az országgyűlési hiteles naplók bizonyítják, maga a’ municipalitás kelt ki, — tette pedig azt követei, és igy azon orgánumok által, mellyeknek segedelmével kellett volna azt előmozdítani ’s pártolni azon esetre, ha maga a’ törvényhatóság, inelly az illy panaszoknak első bírája, abban sérelmet lelt volna. Igen, de azt mondja valaki, hogy épen abban van a’ panasz, bogy a’ municipalilást alkotók többsége nyomott el egy kisebb részt és ez lép most petitio utján az ellen fel, melly természetesen illy panaszos utasítást nem ád; nincs tehát más módja az elnyomott gyengébb résznek, mint kéröleg hozni elibénk sérelmes ügyét. És ezt a’ tek. KK. és RR. elfogadták, elfogadták a’nélkül, hogy tudnák, hogy igazságos e, vagy sem? — sőt annak is ellenére, hogy magának a’ törvényhatóságnak követe utasítása értelmében felszólalt az ellen, szorgalmazzák annak ő Felsége elibe leendő terjesztését. ’S nem vág e az illy eljárás egyenesen bele megyéink hatóságába? nem az egyenes szokás szabta útja e az illy sértett feleknek, hogy folyamodjanak a’ fejedelemhez? — de folyamodjanak a’ szokott rendes úton hozzája — ’s nem a’ törvényhozás utján, mellynek más rendeltetése, mintsem hogy általa meg nem vizsgálható egyes panaszoknak legyen ügyvédje. Ugyan nincsen e elég tenni valója egy magyarország-gyülésének?; ’s még arra is nyissunk utat, hogy minden egyes követ választó—gyiilés vagy restauratio után a’ minoritásban maradandó rész petitioval obruáljon bennünket. De hiszem azt is mondhatná valaki: hogy ime a'KK. és RR. sem akarnak a’ vizsgálatba és elintézésbe avatkozni, hanem csak ö Felségének kívánják a‘ dolgot felterjeszteni, hogy az minélelőbb megvizsgáltassák; ezt még megfoghatnám azon esetre, ha a’ folyamodók ö Felsége által elulasiltallak volna; úgy de ez nem történt: mert oda nem folyamodlak, de a’ megye maga folyamodott és vizsgáló biztost kért. Nincs rendén tehát olly tárgyban akarni elfogadni egyes petitiot, melly ellen a’ megyei követ utasításánál fogva — mint az országos naplóból kitetszik — az országgyűlésen nyilatkozik olly tárgyban, mellyre nézve maga a’ megye folyamodott már ü Felségéhez, ’s reményű a’ viszgáló királyi biztosnak kinevezését. Sőt nem az lelt volna e a’ dolog rendje, azt mondani a’ folyamodóknak: hogy ügyeteket maga a’ megyétek is igazságtalannak mondja, ’s követei ez ellen nyilatkoztak — sőt megyéteknek ép ellenetek van panasza ’s e’ vizsgálatból ki fog tetszeni: kinek van igaza? azért hát várjátok attól, ’s ha mi bajotok és észrevételetek van, menjetek ti is azzal oda, a’ hol van az ügynek többi része — azaz: ö Felségéhez. ’S részemről a’ panaszolkodókat most is oda vélem utasítani. B. Meznil Viktor: — A’ tudva lévő zavarok, mellyek Fejér vármegyében a’ tiszt- és követválasztáskor történtek, mostani tanácskozásunk tárgyát nem teszik, ’s azért nem is látnám helyén, hogy ez alkalommal személyeket illető keserű és ingerlő vitákba bocsátkozzunk. Hogy a’ gyűlés helyére katonai erő rendeltetett, ’s ez által az alkotmányos jogok egyik legszebbikének gyakorlására kitűzött és minden alkotmányos polgár előtt szentnek lenni kellő hely méltósága megsértetett: ez kétséget nem szenved. A’ KK. és RR. azonban nem bíráskodnak ez esemény felett, hanem azt, mint feljelentett és bepanaszlotl tényt tekintvén, alkalmat vesznek ö Felségét megkérni, hogy a’ fejéri zavarok megvizsgálására kiküldött kir. biztos eljárását siettetni ’s annak tudósítását más hasonló biztosi tudósításokkal együtt az országgyűlés elibe terjeszteni méltóztassék. Én c’ kérést igen helyesnek és alkotmányszerűnek látom, ’s azt szívesen pártolom annyivalinkább: mert a’jelen országgyűlés egyik szentebb feladása a 95 *
