1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 76. ülés

380

LXXVI. ülés Fő-RR. naplója. November 22-én 1843.

Fejérmegyei megyei éleiben elharapódzóit ’s annak tiszta forrását undokitó viszaéléseke! orvosolni. Én a’fenforgó tárgygyal íias^r'fri.a »• öszveülközésben lévő eszméket és kérdéseket három pontba sorozom. Első: valljon vane nálunk egyeseknek tör- RR- >«■"='« vényhalósági utón kívül az országgyűlésen petilionalis joga?; második: valljon a’jelen felírásra alkalmat nyújtott tárgy állatik, yo]t ß ]ieiyG ezcn j0g gyakorlatának?; harmadik: valljon e’jelen felírás helyes következése e a’ benyújtott

fejéri petitionak? — As elsőre alkotmányos polgárnak igennel kell felelni: mert petitio jog nélkül alkotmányos élet és országgyűlés nem képzelhető; de annak gyakorlatát nálunk sem lehet kétségbe venni a’ corpus jurisban találtató annyi példák után és a’múlt országgyűlési középszolnoki példa szerint. Ez az alkotmányos jogok azon minimuma, me Ilyet a’ ki megtagadna, bűnös megvetést mutatna a’ legtisztább alkotmányos eszmék iránt. Ellene csak azon egy ellenvetést lehet felhozni, hogy igy az országgyűlés elfogna árasztatni a’ petitiók seregével; de ezen ellenvetés csak a’ munkától rettegő lustaságé, mert az országgyűlés azért ül össze, hogy dolgozzék, és az elibe terjesztett sérelmeket orvosolja. A’ második kérdésre, hogy t. i. a’ jelen esetben a’ fejéri folyamodók helyesen gyakorolták e petitionalis jogukat?, némellyek szerelnek nem-mel felelni azon okbul, mert a’vármegyei pártnak, melly magát elnyomva lenni panaszolja, mindig van alkalma otthon törvényhatósági úton orvosolni sérveit. Azon párt ugyan is vagy kevesebbség, ’s akkor nincs oka panaszra: mert a’ többség gyözedelme alkotmányos életünkben normalis állapot; vagy többség, ’s akkor legközelebbi gyűlésen visszahívhatja a’ követeket, kik neki nem tetszenek. Ezen okoskodás igen helyesnek látszik, és valóban az is, ha normalis állapot van a’ megyében; de ha külső befolyás és elnyomó hatalom avatkozik a’ megyei életbe : akkor nem áll az okoskodás, mert katonai erővel a’ kevesebbség és ismét a’ többségnek sem szabad a’ kevesebbség ellenében törvénytelenséget elkövetni; ’s ha ezt a’jjárlhévtöl túlragadott többség megtenné: az országgyűlés kötelessége az elnyomott polgárokat védeni, kik magukat az elnyomó többség ellenében municipalis úton nem védhetik. Nem akarom én állítani, hogy ez Fejér vármegyében igy történt, de csak azt akarom mondani: hogy lehetnek és vannak olly esetek, midőn csak országgyűlés adhat kellő orvoslást. És ezen jogot az országgyűléstől megtagadni, mint ezt Fejér vármegye akarja, annyi volna, mint a’ törvényhatóságok omnipotenliáját minden józan határon túl terjeszteni, azokat a’ törvényhozás fölébe felemelni, ’s municipalis anarchiát hozni be, mellyet senki nem helyeselhet, ha szinte a‘ centralisatiónak ellensége is. E’ két kérdés azonban, mint elörebocsátám, a’ mai tárgygyal csak összefügg, de annak lényegét nem teszi. — A’ mai tanácskozás lényege az: valljon a' jelen felírásra van e elegendő ok és alkalom? — és én azt hiszem: hogy igen is van! mert ideje már egyszer, hogy a’kir. commissariusok rósz hirii eljárásai iránt az ország tisztában legyen, — mert a’ megyei kicsapongások orvoslása ezen diaeta legfontosb feladatainak egyike, ’s mert gondos és nem csak szavakkal handabandázni, hanem leltekkel vezérkedö kormánynak kötelessége a’ törvényhozást olly adatokkal segíteni, mellyek a’ végrehajtói hatalom kezétől várhatók. Eddig is nagy panasz volt kormányunk ellen, hogy készületlenül nyitja meg az országgyűlést, ’s nem vezérli a’ törvényhozást, sőt gátokat vet annak útjára; ideje tehát, hogy a’ kormány e’ vádat magáról lemossa, és a’ nemzet bizodalmának e‘ részben megfeleljen. E’ tekintetekből én a’ nemzet és kormány érdekében egyaránt kívánom: hogy a’ felírás felmenjen. —

Gr. Széchen Miklós, pozsegai főispán: — Minekutána a’ tekintetes Klv. ön magok az előadásnak, mellyre nézve sok észrevételnek volna helye, érdemleges tárgyalásába nem ereszkednek: én is egyedül azon ö Felsége elibe terjesztendő kérésükre szorítom véleményemet, hogy mind ezen, mind más hasonló esetekben eljáró, vagy eljárandó királyi biztosok jelentései velők a’végett közöltessenek, hogy a’megyei kicsapongások megzabolázása és megfenyitése iránt a’ k. k. előadások következtében országgyülésileg intézkedhessenek! Erre nézve én azt tartom, hogy, mivel egy részről a’ történteknek kinyomozása, megvizsgálása és helyrehozása egyedül és kirekesztöleg a’ végrehajtó hatalmat illeti; más részről pedig mind azok, mellyek sok vármegyében a’ nélkül, hogy azért panasz tétetett volna, történtek: a’ lek. Klv. előtt saját tapasztalásukból és gyakorlati életükből sokkal ismeretesebbek, sem hogy e’ tárgyra nézve a’ királyi biztosok jelentéseikre szorulnának, a‘ tervezett feliráthoz járulni nem lehet.

B. Vág Lajos: — Kik a’ jogot egyesekre és egyesültekre nézve meg akarnák is tagadni, erre gátló törvényt felhozni nem lennének képesek, ’s hogy magány és nem a’ közállományt illető sérelmek is felhozattak országgyűléseinken, ennek bebizonyítására csak a’ folytonos régibb és újabb gyakorlatra hivatkozom. Tudva van a’ n. mélt. Fö-RR. előtt, hogy az 1825-iki országgyűlésen elfogadtatott gróf Pálffy Ferencznek magány ügyében tett folyamodása,— az 1840—diki országgyűlésén gróf Batthyányi család folyamodása hasonlóan magány ügyben; de mondatik talán: ez megye által nyűjtatolt be. Volt épen az 1840—ik évben eset, hogy a’ folyamodás nem megye által terjesztetett elő, hanem épen azon az úton, mint e’ jelen fejéri került elő — értem a’ Küzép-Szólnok megye számos nemeseitől készített az akkori krasznai, fájdalom! már elhunyt követ által, és nem megyéje utasításánál fogva előterjesztett petitiót. A’ fejér-és közép-szolnoki petitiók között a’ benyújtásra nézve hogy legkisebb különbség lenne, senki sem állíthatja; nem létez továbbá semmi ok, hogyha az országgyűlése elfogadta a’ szolnoki petitiót, és nem utasította a’ folyamodókat egyedül Felséges urunkhoz panaszok előterjesztésével; melly út hogy mindenekelőtt nyitva áll, úgy is tudja az egész ország, ’s miért nem tehetnének ez ügyben is legalább annyit a’ mélt. Fö-RR., mint mire felszóliltatnak a’tek. RR. által. De két erősebbnek látszó ellenvetés tétetik, mi által különbség hogy lenne, állittalik a’ két folyamodás között. Közép-Szolnok Rendei az erdélyi sajnos szokás szerint közgyűlést újabbat a’ főispán összehívása nélkül, ki ezt tenni nem akarta, nem tarthattak, ’s municipalis jogaikat nem gyakorolhatván, zárvák előttük minden utak a’ folyamodáson kívül; ellenben Fejérben a’ legközelebbi gyűlés ön maga orvosolhatta a’ dolgot, mert ha a’ többség rekeszletelt ki a’ szavazásból, kivihalá ezen akaratát. Erre az a’ feleletem: nem vizsgálták a’ n. mélt. Fö-RR. a’ középszolnoki esetnél többség adá e* be a’ petitiót? — vagy nem tekinték csak azt, hogy jogaik törvényes gyakorlatában gátoltattak a’ folyamodók; és más történt e’ Fejérben, ha áll az ex-