1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 76. ülés
378 LXXVI. ülés Fö-RR. naplója. November 22-én 1843. tárgyallalik. Fejérmegyei Írást, és izenefet, az sül ki, hogy Fejérmegye Rendel törvényes utón ö Felségéhez orvoslásért folyamodtak. Kern nasíTirínt"«1 hiszem, hogy a’ tek. KK. és RR., midőn itt a’ kir. bizlossági munkálatnak közöltetését kérik, a’ különféle hatalomnn. íieneie körébe bevágni legkevesbbé is szándékoznának, és olly tárgyba ereszkedni, melly egyenesen közigazgatási rendelkezésre tartozik. Ezeket előre boesátván, belső meggyőződésem szerint a’ tek. KK. és RRnek következőket vélném a’ viszon-izenelben kijelenteni, és röviden összpontosítani: hogy a’ mélt. Fö-RR. egy olly folyamodás alapján, melly velők nem közölteteti, de mellyröl a’ tek.KK. és RR. előadott rövid vázlata nyomán méltán gyaníthatják, hogy olly esetről és tárgyról szól, mellyel a’ mélt. Fö-RR. egyálaljában a’ közigazgatási körhöz tartozónak vélnék, és igy az országgyűlési testület tárgyalási anyagát nem képzelheti, habár megvagynak is győződve, hogy a’ tek. KK. és RR. azon alkalommal, midőn a’ kir. biztossági adatok iránt kérelmöket felterjesztik, nem akarnak legkevesbbé is a’ közigazgatási körbe bevágni, a' tek. KK. és RRnek ezen módon előterjesztett kívánságához hozzá nem járulhatnak azért: mivel a’ méllgos Fö-RR. elölt ezen kérelem alapja, mikint fenebh elöadatolt, ismeretlen — és igy ezen izenelben röviden említett egyes esetnek a’ kérelemmel való összekötetését egyálaljában alkalmasnak nem tarthatják. B. Eötvös József: — Midőn az elöltem szólott tír, Abauj megyének igen tisztelt főispánja, beszédének kezdetén előadta, hogy igen nagyon csudálatosnak tartja azt, hogy a’ lek. KK. és RR. olly kérelemre alapítják indítványukat, mellyel velünk nem közöltek, meg voltara győződve, hogy a’ mllsgos urnák indítványa az leend: hogy a’ tek. KK. és RR. ezen kérelem közlésére szóliltassanak fel; és ha a’ mlgos tír indítványul ezt adja elő, t. i. mit én a’ praemissából következtettem, a’ mlgos urnák indítványát teljes szivemből pártoltam volna: mert miután a' mltsffos tír kívánatosnak nem tartja, hogy olly valamire alapítsuk felírásunkat, mi velünk nem közöltelelelt, a’ m. tír nem kívánhat mást, mint hogy azon kérelem velünk közüllessék, hogy igy azon egy ok, melly miatt a’ tek. KK. és RR. kívánatéhoz nem járulhatunk, megszűnjék. Azonban mind a mellett, hogy a' kérelmet nem ismeri, azt mondja a’ mltsgos tír: hogy azt ollyannak tartja, melly természete szerint a' közigazgatás köréhez tartozik, és mellybe ennélfogva a' törvényhozásnak beavatkozni nem kell. A’ m. urnák erre nézve igazsága van, de felfogásom szerint nem egészen. Ha valamelly megyében kicsapongások történnek, fökép a’ választási igen fontos eljárásnál: kérdésen kívül a’ közigazgatásnak köréhez tartozik az: hogy a’ jelenleg megzavart rendet helyre hozza, és a’ megszegett törvénynek megtartását eszközölje. Ez a’ közigazgatás köréhez tartozik, és ebbe a’ tek. KK. és RR. legalább azok szerint, mellyek előttünk fekiisznek, bevágni nem akarnak. De az illyetén restaurationalis kicsapongásoknak van még más oldala is, melly nem a1 közigazgatást, hanem egyenesen a‘ törvényhozást illeti; illeti pedig azért: mert a‘ közigazgatás maga némelly bajokat nem is orvosolhat. Ha a'választásoknál kicsapongások történnek^ és azok csak azon okbul történnek, mert a’ törvények nem tartatnak meg: akkor tisztán a’ közigazgatásnak köréhez tartozik a’ dolog, mert a’ közigazgatásnak feladata fentartani a’ törvényeket; ha ellenben a’ kicsapongások oka nem csak a’ törvények meg nem tartásában, hanem nagy részint a’ törvények hiányában fekszik: azon kicsapongások megszüntetése nem függ a’ közigazgatástól, hanem a’ törvényhozó hatalomtól, — és ennek feladása hozandó törvény által gondoskodni, hogy illyetén kicsapongások ne történhessenek; és hogy az jelenleg igy van, maga a’ kormány elismerte akkor, midőn a’kir. előadások második pontjában felszólítá az országgyűlést, hogy törvényhozás utján módrul gondoskodjék, melly által az illy kicsapongások jövendőre megakadályoztathassanak. Teljesen igazsága van az elöltem szólott m. urnák, hogy fájdalom! nem az egy eset ez, mellyből tapasztalhatjuk és láthatjuk, hogy Magyarországban a' választási szabadság nem áll olly alapokon, mellyeken annak állania kellene; de azt meg fogja engedni a’ m. tír, hogy ezen általános meggyőződésnek egyik bizonyító ténye a’ fejérmegyei eset is, mellyre nézve én egyáltaljában ítéletet nem mondhatok előbb, mielőtt vizsgálat állal a’ dolog tisztába nem hozatik a’ törvényhozás előtt; és azt hiszem, a’ tek. KK. és RR. nem kívánhatnak méltányosbat ’s igazságosabbat, mint azt: hogy az inquisitio eredménye velük — kiknek kötelessége törvény által a’ létező bajokon segíteni — közöltessék. Ha a’ tek. KK. és RR. nem ezen nézetből indulnának ki, és a’ fejérmegyei kérelem következtében nem általánosan az illy commissionalis munkálatnak közlését kívánnák, hanem beereszkedtek volna magába az esetbe: mit kellett volna tenni a’ tek. KK. és RRnek? — A" tek. KK. és RRnek nem lehetett volna tenni mást, mint vagy hitelt adni a’ folyamodásnak, mit a’ tek. KK. és RR. a’ másik félnek, sőt a’ többségnek kihallgatása nélkül igazságosan nem tehettek, vagy pedig felszólítani a’ m. Fö-RRet egy országos biztosságnak kiküldetésére, hogy ezen dolog országgvülésileg megvizsgáltassák, mi talán némi tekintetben uj és talán nem olly czélra vezető út lett volna, mint mellvet a’ tek. KK. és RR. választottak. A’ tek. KK. és RR. ugyanis megmaradtak azon az títon, melly eddig Magyarországban divatozott, és miután tudják, hogy maga a’ megye kir. biztost kért, és ennek következtében biztos fog küldetni: kérték ö Felségét, hogy azon biztosság munkálata velük közöltessék, éspedig nem azért, hogy ítéletet hozzanak, hanem csak azért: hogy tudomást maguknak szerezve, a' megyékben létező bajokon a’ törvényhozás utján segíthessenek, és gondoskodhassanak azon hajok megszüntetéséről. En tehát a’ tek. KK. és RR. kivánatát méltányosnak, törvényesnek és igazságosnak tartom, és azért az izenetet és a’ felírást a maga egész kiterjedésében pártolom. Gr. Kőnigszegh Sándor: — A’ fenforgó kérdés az, hogy valljon megkérettessék e ö Felsége a' Fejérmegye keblében követválasztás alkalmakor történt kihágások felett működő királyi biztosság munkálata közlésére azon okból, hogy a’ kegy. királyi előadások második pontja tárgyaltatása alkalmakor adattíl szolgáljon vagy sem? — Én megvallom, ha ö Felsége azt kívánná a’ törvényhozó testtől, hogy a’ már történt kihágásokat vegye vizsgálat alá, akkor én is hozzá járulnék a’ tekintetes KK. és RR. kívánságához, és azt nem csak a’ fejérvári eset irományaira, hanem valamennyi illyes esetek irományaira kiterjeszteném. — De ö Felsége csak átalános törvényt kíván jövő időkre, a’ már történteknek orvoslását pedig magának, mint a’ fenyitö rendszer alá tartozókat, és a’
