1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 50. ülés
35 L. ülés Fő-RR. naplója. September 26-án 1843. tudományt, és a’ protestáns fél halála után az igaz vallásiul könnyen elpártolhatnak. 9) Jttig Tamás lipcsei pro- Vegyesbe fessor a' XVII-dik században, libro de synodo Charentonensi (Charenton) §. 54 világosan mondja: hogy mivel a,slif?ok’ alJas reform, vallás tele van nagy hibákkal, egy lutheránus keresztény, hacsak üdvösségét nagy veszélynek kitenni nem akarja, református házasságra nem léphet. 10) A’ lipcsei egyetem a’ XVII-dik században egy tanácsot hirdetett, brité R mellyben azt javalja: hogy parancsoltassék a’ papoknak, hogy oktassák a’ népet, hogy nem szabad vegy. házas-Kdek^"* ságra lépni a’ reformátusokkal. 11) Mártin Péter, in libro Melachini idesl regum libri duo posterioris, erősen "»«"** nyilatkozik a’ vegyesházasságok ellen; ö azt állítja: hogy a’ pápa maga sem adhat teljes szabadságot a’ vegyes- vényja'!,'lali‘ házasságokra, mert — a’ m:nt ezt Mártin Péter mondja — a’ tilalom istentől származik, és igy embertől einem törültethetik — és ez szigorú protestáns mondása. — 12) Karpzon Juris prudentiae Ecclesiasticae L. II-do titulo l-o definitione IV-ta, az iránt tudósít, hogy a' drezdai consistorium egy protest, apának csak úgy engedte hogy leányát catholicusnak adhassa férjhez, ha az igaz és egy üdvözítő religióban olly erős, hogy félteni róla nem lehet, hogy a’ pápista vallásra térjen : sőt inkább remélleni lehessen, hogy férjét is az isteni tudomány elfogadására bírni fogja; de ezen föltétel járul hozzá: hogy az asszony valamennyi gyermekét az evang. (lulherana) vallásban nevelje, és halála után is mások által neveltesse. Végre az említett apa belátására bízza: akar e az illy férjhezadás által az egész népben mély botránkozást okozni. így állnak a’ XV III—dik század első szakaszában. Nézzük most, hogy ezen időszak alatt Magyarországban minők voltak a’ magyar protestánsok nézetei a’ vegyesházasságok iránt. 1) Madarász Márton Lőcsén 1635-ben igy szól: „ne legyen a'házasság egyenetlen; könnyen különböző valláson való házastárs ne vétessékés felhozza az izraelitákat, kiknek az isten tiltotta a’ kananaeus nemzetségbeli házasodási, és Ezsau és Salamonra hivatkozik bebizonyításul, mi rósz következésü a’ vegyesházasság. 2) Szamariai János 1636-ban kiadott lythurgiájában olvasható: „tiltsuk K keresztyéneket a' pogányok. a'zsidók, és eretnek embereknek liázasságbeli társaságokul istenes törvények szerint“ — az eretnek ember nála a’ catholicus. 3) Egy igen jeles protestáns ember — torpai Szilágyi András — ö magát az úr Jézus Krisztus együgyű szolgájának nevezi; de én szívesen vallom, hogy Szilágyi úr nem együgyű, hanem eszes és tudós ember volt, mert in ibro repudii et divortii Chriastiani, melly Sáros-Patakon nyomaltatott 1677-ben, igy elmélkedik a’ második kérdésben a’ vegyeházasságokrul: „Tudnunk kell, hogy nem szabadit az apostol (/. i. szent Pál) senkit arra, hogy a hitetlennel egybeházasodjék, hanem azt tanítja, hogy ha meglett avval a’ való házasság, nem lehet azt felbontani 4) Épen illy értelemben nyilatkozik, a'vegyesházasságok ellen Nánásy István „Szivlitka“ név alatt Kolosvároft nyomatott munkájában a’ 340-dik lapon. 5) Milotai István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem prédikátora, épen igy szól. 6) Egyetértöleg hallatja magát Nógrádi Mátyás az „Idvesség Kapuja“ czímií munkájában, az 542—ik lapon. 0 nem csak a’ vegyesházasságokat roszalja, hanem azt is, ha valaki más hitűnél szolgál, vagy más hitű iskolába jár. 7) Szathmárnémethy Mihály, a’ négy Evangélisták, predikátziókban való magyarázatában Kolozsvárott 1675- ben igy szól a’ feleségről: „igaz vallásu legyen, mert a' felemás vallás, vagy elszakaszt Istentől, vagy holtig való veszekedést szerez.“ 8) A’ komjáti zsinat, 14-dik Canonban azt rendeli: hogy a’ papnak kell orthodoxát feleségül venni. Lehet erre azt mondani: ez hajdan úgy volt, most a’ protestánsok nézeteik egészen mások, és igy nem kell arról szólani, a’ mi volt, hanem a’ mi van. Nézzük tehát, hogy a’ protestánsok mit mondanak a’ XIX-dik században. — Én nem akarom azt elősorolni, mit több protestáns iró erről a’ tárgyról a’ catholicnsokat pártolókig irt, hanem egyenesen az evangelicus ecclesiák két rendeletéit, és egy protestáns kormány alkuját hozom elő. 1) Ilannoverában Soestben tartatott 1837-ben egy evang. zsinat, generalis superintendes Ross elnöklete alatt, melly azon végzést hozta: hogy ha valamelly evangelicus vegyesházasságra lép, és gyermekeit cath. hitben nevelteti, ollyannak nyilatkoztassák ki, mint a’ ki bár mi nemű egyházi hivatalra alkalmatlanná lett, és az úrvacsorájához ne bocáttassék a’ templomban az evengelicus közönséggel, hanem ha okok volnának öt az úrvaesorájához bocsátani, az legfölebb vagy a’sekrestyében, vagy o’ papilazánál történjék! 2) A' közelebben megholt burkus király az uniót erőszakkal kivívta. A’ mostani burkuskirály ezen erőszaktól elállóit és megengedte azt: hogy azok, kik az uniónál maradni nem akarnak, visszaléphessenek. Ezen szabadsággal többen éltek, és igy keletkezett eg\ szigorú lulherana ecclesia, melly magát németül igy nevezi: „Die altlutherische Kirche.“ — Ez a szigorú lulherana ecclesia 1841-ben zsinatot tartott; még azon esztendőben kiadta rendeletéit és szabályait nyomtatásban — kimondván azon elvet: „Die alllutherische Kirche ist die alleinseeligmachende; diesz ist der Grund auf dem ihre Gemeinden erbaut sind;“ a' vegyesházasságokra nézve határoztatik: hogy lutheránusnak házassági összekelése egy más vallásu taggal vétek, és isten állal tilos, — de igen veszedelmes is, és azon kell lenni, hogy tökéletesen megszűnjenek. És igy az ünnepélyes eljegyzés régi szokását megint be kell hozni; a lelkészek és elöljárók előforduló esetben figyelmeztessék a’ lutheránus félt a vegyesházasságok veszedelmére. A1 lutheránus férj óvja jogát gyermekeit az ö vallásában nevelni; a lulherana nőnek pedig nem szabad Ígérni, hogy befolyását férjére, gyermekeire nem fogja gyakorolni az ecclesia hasznára. 3) Burkusországban, a hol a’ vegyesházassági mostani kérdés keletkezett, mi lett a’ hosszú vita eredménye ? A catholicus papság elállóit a’ reversalisok követelésétől, mert ezeket a’ törvény tökéletesen tiltja: a kormány pedig elállolt a catholicus papságot arra kényszeríteni akarni, hogy a’ reversalis nélkül kötendő házasságokat áldja: mert ezen áldás a catholicus elvekkel ellenkezik. Az igaz, hogy a’ mostani magyar protestánsok más nézetekben vannak, de ebből csak az következik, hogy ők az elveket változtatták, de nem következik, hogy a’ calholicusoknak is kelljen maguk elveit változtatni; mert a’ különbség a’ protestánsok és catholicusok között épen abban áll: hogy a protestánsa perfectibilitas elve mellett változtathatja nézeteit, a’ catholicus a’ stabilitas elve mellett nem. Alkalmazzuk már a mondottakat azon három törvényre, mellyeken a’ protestantismus polgári állása Magyarországban alapszik. Bőven bizonyítottam azt be, hogy a’XVII-dik században a’protestánsok a’ vegyesházasságokat nem pártolták, és igy 9 *
