1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 49. ülés

2? XLIX. ülés Fó-RR. naplója. September 25-én 1643. «em, calh. bitemnek ez apostoli országban szabad gyakorlata megkívánt. Sóba illy egyesntasifásimban egyházi ható­­ságom, hitelveim körén tul nem terjeszkedvén — utasítottam t. i. egyes plébánosaimat: miképen rejtegesse a' catli. leány-Sií?ok ’ :iM"s zónák a’oath, elvet, ’s miképen beszéljen lelkére, hogy ez a’ealh. hit tanításnak megtartásától el ne tántorittassék. — Ha nem is említem, hogy illy eljárásra vallásomnak világos parancsolatjából köteles voltam, mert Írva vagyon: „vaebrité Wir mihi si non praedicavero“: de köteleztetem erre számos bon-törvényeink által is: ..Episcopi tales ubique parochos pí*re,nm constituant, qui secundum calh. ecclesiae normam gregem sibi commissum constituant“ 1550 ari: 13. — EzenneJé'fcK,^ elvekhez ragaszkodtam én egyházi kormányomban Rozsnyón . ezekhez ragaszkodom Pécsett, ’s ragaszkodni fogok jBvasl"'* mig élek; mert ha ezt nem tenném: nem örje, de árulója, nem pásztora, de bérese lennék hivatalomnak — egy­házamnak ; — ’s ki engem készakarva e’ hivatásom terjesztésében akadályoztatna: ez az annyira vitatott lelkisme­­retnek szabadságát bennem tapodná, és a‘ cath. vallást, ez apostoli országban, szabadgyakorlatától megfosztaná. Illy szomorú helyzetben tétettek az említett 1836-iki országgyűlés óta minden püspök társaim, az egész egyházi rend. — igy törekedtek egyes esetekben a vallás elveit sérthetetlenségekben fentarlani. mint azt a’ hg-primás terjedelmesen előadta. — De súlyosabb lett mindnyájunk helyzete még a’ múlt országgyűlésen a’ két táblának abbani egyezése által: ..hogy jörendőre a' reeersalisok erőnélküliek legyenekmert többé a" cath. vallás elveinek fentartására a’ polgári hatóságokul mi segedelmet sem varhalván, inkább azt ellenünk felállítva látván, olly térre kénytelenittetliink lépni, mellyen a’ cath elveknek megtartása mellett a’ honitörvénynek megszegése is minden le­hető módon elkerültessék ; azaz: — mivel nem várhattunk többé a’ vegyesházasságokbul születendő gyermekek cath. vallásbani nevelésökre biztosítást, sőt reménységet sem — kénytelenittettünk úgy cselekedni, mint az egész földkerekségén elterjedt catli. püspökök az egyházi canonok és pápai constitutiók szerint illy szomoritó esetekben cselekedtek, ’s papjainkhoz bocsátott pásztori leveleink által azt. mit száz éveken keresztül szentül megtartott a’cath. egyház, szivükre kötvén: hogy valahol minden gyermekek cath. nevelésük nem biztosittatik, olt az egyházi szertartások hagyattassanak el: — de mivel a’ honi törvény a" vegyesházasságokat a’ cath. lelkész előtt kötendők­nek rendelné, azt szentül megtartván, parancsoltuk, ’s mi a’ házasságoknak érvényességére kívántatik, világosan kimondván: hogy az ekképen nem lényeges szertartások nélkül összeadott házasságok egvházilag érvényesek és fel— bonthalatlanok. Ezeket rendeltük mi püspök, és pedig nem úgy, mint a’ felirási javaslat tartja: hogy az ország prímása körlevelét magunkévá tettük volna: hanem mindnyájunk jelenlétében, hozzájárulásával először megalapíltatlak az elvek, azután egyikünk által papirosra tétetett, dictalurára bocsáttatott ’s azután ismételve megrostáltatolt, kiigazit­­latott, ’s ez meglevőn, a’ jelen nem levő püspököknek megfontolás, ’s észrevételük megtétele végett általküldetelt, ’s csak akkor lett a" magyar püspöki kar végzése, midőn mind a’ 24 püspök megegyezése nyilván való volt. Nem áll tehát az: hogy ez az ország prímásának facluma: nincs nagyobb része a’ hg-primásnak benne, mint akármelly más püspöknek; úgy' is [híveink kormányozásában függetlennek vagyunk mi a’ prímástól, — ’s mások az ö, mint melropolitának, mások, mint prímásnak, jogai. — Hogy pedig ezen eljárásunkban teljesen megnyughassunk. ren­­deletünket a‘ cath. egyház fejének előterjesztettük, ki azt. mint a’ calh. hit elveivel megegyezőt, helybenhagyta, ’s helybenhagyó apostoli levele, brevéje, a" szokott kir. tetszvény utján, kezünkhez jött — reménylvén: hogy él még fiainkban és unokáinkban őseinknek eme tisztelete és meggyőződése: .,Jam Roma rescripta venerunt, — causa finita est!" — ez volt folyamalja a’ kérdéses tárgynak. Ezek igy lévén, a’ főkérdés itten az: megsértetett e pásztori leveleinkkel a’26.1. ez., melly azt rendeli: hogy »mixta matrimonia coram parochis catholicis ineunda erunt“, midőn azon vegyesházasságoknál az egyház szertartást nem végeztetjük, mellyekben minden gyermekek calh. nevelése nem biztosittatik ? — Azon állítása a’t.KK. ésRRnek: bogy a’szertartások megtagadása által a'törvény megsértetett volna, a’mult or. gyűlésen annyira megczáfollatotí, hogy a’m. Fő-RR. igazságosnak tartották kimondani: nincs tör­vénysértés!— nincs is!!— line tagadhatlan. hogy a’ cath. egyház a’ maga körében, vagy is vallásos elveire szer­tartásaira, tiszta egyházi eljárására nézve, minden más vallásos felekezettől, polgári hatalomtól független, sjoga van szabadon körében mozogni, működni, rendelkezni! E’jogát egyházunknak nem akarom hitünk isteni szerző­jének szavaiból merített okokkal támogatni, mert ez ide nem tartozik; elég legyen felhozni: hogy az egyháznak eme körénbeli függetlenségét elismerték minden századok; már as első keresztény császár nagy Constantin 321 évben a’nicaenumi zsinatban nyilván kimondotta: „Vos Episcopi eorum, quae intra ecclesiam sunt, ego, quae extra eam sunt, a Deo costituti sumus superiores“, — és a’nagy Theodosius az ephesusi zsinaton egybe gyülekezett atyákhoz: »ne fás est illum, qui Episcoporum cathalogo adscripts non est, ecclesiasticis negotiis sose immiscere.“ — De hogy a’ külsőket elhallgassam, megismerték ezt a’ mi dicső eleink: „Episcopi habeant potestatem res ec­clesiasticas providere, regere, gubernare et dispensare secundum canonum authoritalem“; igy szent István 1. 2. c. 2. „nullus in ecclesia sibi praesummat vindicare potestatem praeter Episcopum“, — igy Kálmán lib. I-o cap. 65-0: „Seculares omnes in iis, quae ad Deum ejusque cultum pertinent, obedientes se praebeant Episcopis“ Ig) az 1550: 16—ik ’s más számos törvények, szóval: illyen szellem uralkodik áltáljában törvénykönyvünkben. Mi több, a’ catli. egyházi függetlensége elismertetett még akkor is, midőn más felekezelnek szabad vallásos gyakorlat a’ bécsi békekötés állal biztosíttatott, kijelentvén: hogy az evangelicusoknak adott kedvezések „absque prejudicio religionis catholicae“ adatnak. — Biztosítva van tehát a’ calh. egyház függetlensége körén belől minden módon, működ - hetik, rendelkezhetik szabadon, — nem is lehet, de nem is szabad — hogy a liptómegyeí főispán szavaival éljek el\ ei ellenére akárkinek másnak rendelkezni; ha pedig szabadon rendelkezhetik, törvényt nem szeghet. De maga a 26- dik t. ez. is a’ calh. egyháznak körénbeli szabad rendelkezési jogát ismételve biztosítja: mert ha nem lehel a 3-dik § szerint az evangelicusokat „ad actus religioni suae contrarios ullo titulo adigere“: mikép lehetne a catholic.» egyháziakat a’ házasságimul eljárásokra nézve, a’ hol a’ 16-dik § szerint „de veri nominis sacramento .»*» i t ii r , erötelni? — Ha az evangelicusok a’ 4-dik § szerint „in iis, quae ad religionem pertinent, unice a religionis suae

Next

/
Thumbnails
Contents