1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 49. ülés
22 XLIX. ülés Fő-RR. naplója. September 25-én 1843. Vegyesháras-borítása által minden házas és polgári társulatnak viszonyait felbontja, és zavarba hozza; miből azt következtetik: ’me^tagada!*5hogy ha az egyházi rend a’ sólidaritás állal minden polgári törvényt megerötlenithel, vége lesz minden sok és nagy primasikűrié-áldozatokkal keresett vallási békének. Elég volna erre csak azt mondani: hogy miután az áldás megadása, vagy hreve ’s kir.megtagadása a' házasság polgári eredemenyeit nem valloztalja, annál lógva ugyan azon megtagadás a’ polgári a'Rendekíié-v‘szonyokra nem is hathat, mert áldás nélkül is törvényes a" házasság és annak gyermekei’s igyaz egész egyházi ne!® ^|feiIjriisrendelet csak oda czéloz. hogy a catholica lél magzatit catholice nevelje, ez pedig országot fel nem zavarhat. De ezen vádnak olly kiterjedése, hogy az egyházi rend minden házas és polgári társulatnak viszonyait felbontja, és zavarba hozza, valóban olly súlyos, hogy annál súlyosabbat alig lehelne kigondolni. Már feltéve de meg nem engedve, hogy az egyházi rend magyar hazánkban valóban olly szörnyű polgári zavart okozna, természetes következése volna az: hogy miután az egyházi rend (Muszkaország ide nem alkalmazható, mert ott minden vegyesházasoknak öszveadója a’ görög nem egyesült vallásit lelkész) minden catholicus és nem catholicus országokban: Francziaországban, Angliában, Olasz- és Németországban, Ilelvelziában, éjszaki Amerikában, de még Törökországban is. egyaránt tartja magát ugyan azon romai bullához; annál fogva, hogy ha annak követése Magyarországban olly eredményeket szülne: ugyan az a' világnak majd nem minden országaiban, hol csak catholicusok és evangelicusok vágynak, minden házi és polgári viszonyokat felháborítván, az egész világot zavarba hozná; ez természetes következtetésnek következménye, de tulsága szembe tünteti: hogy annak alapja csak chimera és képtöfenség; ugyan is egyedül emberileg felfogva a’ dolgot nem lehetne el hinni: hogy egy romai embernek levele az egész világnak egyházi főnökeit, és szolgáit rögtön, rövid idő alatt, olly annyira elludná csábítani, hogy azt követvén, általok a' világ békéje, és polgári rendje felbomlanék, és zavarba hozatnék: valamint ezen felirási fogalomnak tulságai ugyan némelly kevés olvasókkal és hallgatókkal, kik azokat mélyebben nem visgálják, elhitetnek, de köz hitelt még hazánknak kisebb körében is soha sem fognak nyerni. Ellenben hitünknek azaz egy tagadhatatlan véd paizsa: hogy a' calholicismusnak isten rendelte anyaszentegyházi egységnek elve szerint, és isten ótalma alatt a‘ szenlséges pápának úgymint anyaszentegyházunk földi fejének bullája az egész világnak catholicus főnökei, és kisebb egyházi szolgái által elismertetvén, egyaránt elfogadtatott ’s egyaránt inegtartatik; melly solidaritas azon isten rendelte egység elve nélkül soha öszve nem állhatna, együtt nem maradhatna, ’s a’világ végéig fen nem tartathatnék. Es miután ugyan isten nyilatkozatából eredvén szent hitünk, és anak elvei: azok egyedül az anyaszentegyháznak egy szent, közönséges és apostoli traditiónak egyetértése által fenlartatnak: annálfogva ezen anyaszentegyházunk, szent hitünk elveire nézve, semmi világi hatalomtul nem függhet; hanem valamint a’ polgári eredményekre nézve kötelessége az egyházi rendnek, hogy a’ polgári törvényeknek hódoljon: úgy ellenben hitét soha alá nem vetheti az egyházi rend a’ polgári törvénynek: miszerint a’ hitnek elveire nézve az anyaszentegyháznak tökéletesen függetlennek kell lennie minden polgári hatalomtul. Hogy beszédemet befejezzem, ismétlem szavazatomat, mellynél fogva ő excellencziájának nagy méltóságú nyitrai főispán urnák javaslatát egész kiterjedésében pártolom. Nádor <) cs. hir. fensége: — Nem tehetem, hogy a’ mlgos Fö-RRet fel ne szólítsam, hogy ezen fontos és kényes tárgyban ne tessenek minden egyes szavak és kitételek feszegetésébe ereszkedni; mert ha találtatnak is ollyanok a’ lek. KK. és RR. felírásában, mellyekre lehetne észrevételeket tenni, — de illyenek viszont más részről is tétethetnének: és igy összpontositandónak vélem a’tanácskozást csupán a’ dolog lényegére nézve, és nem tartom czélszerünek kitérni azon kérdésekre, mellyek dogmaliens vitatkozásokat húzhatnának magok után, mellyek különben is nem e’ tanácskozási helyre tartoznak. Gr. Pál/fij Ferdinand: — A’ házasságok megáldása átaljában nem egyéb levéli, mint az egyháznak jóváhagyása , mellyet annak szolgája ünnepélyesen nyilvánít: a’ polgári hatalom maga körében a’ független catholicus egyházat rendíthetetlen hitágazatinak, hű szolgáját pedig lélekisméretenek és meggyőződésének ellenére annyival inkább nem kényszerítheti, hogy kiilsöképen jónak hirdesse, mit bensöleg csak roszalhat; mivel pedig az áldás megtagadásának a’ polgári jogokra semmi befolyása, ’s midőn a’ catholicus fél az egyház iránt annyira közönbös lett, hogy a' tőle születendő magzatoknak azon kívüli felnőttében megegyezhetik: az áldásnak megtagadása által sem fog a nöszuléstől visszaijesztelni. Ugyanazért a’ tek. KK. és RRet félszólitandóknak vélném, hogy a’ kedélyek felingerültén kívül más eredményre nem vezethető ezen egész tárgy vitatásával felhagyni szíveskedjenek. Gr. Cziráky János: — Komoly tekintettel áll a’jelenkor előttünk bánatos pillanatot vetvén a' vallásos viszálkodásoknak zápor dúlta ’s jajjaival átözönlött közép korra, és int szellemének tiszta felfogására, melly e’ haladásnak feldicsöült korszakában minden vallást követőknek lélekismeret szabadsága, szabad vallás tanítása, szertartásaiknak saját vallás szabályai szerint idegen istenek befolyásától mentesített független kiszolgáltatása iránt tiszteletet követel. Kellemetlen hatású azért mindig, midőn a’ közös tanácskozásoknak tárgyává válik egy ollyan vallási kérdés, melly nem a’ bár milly vallás felekezetiteknek teljes meggyőződésük, és mások háborgatása nélkül való szabad gyakorlatát föltételezi: hanem sajátlagos egyházi szertartásoknak megvitatása körül forog, mint a’ jelenen hazánkban sajnosán nem mindig higgadt vérrel, nem is mindíinnen szenvedély nélkül feszegetett, Európának egyéb tartományaiból hozzánk is álszivárgott vegyesházasságoknak megáldását tárgyazó kérdés: mellynek bár soha, hitem ’s vallásos meggyőződésem szerint, eldöntését világi hatalomnak alá nem rendelhetem, de jelenleg szőnyegre hozatván, legyen engedve a’ t. KK. és RRnek e’ napi kérdések legkényesbikének szerkesztett felírásuk érdeméhez nézeteimet szokott őszinteségemmel visszatartóztatás nélkül előadhatni. — Ha e’ felírásnak czélja volna egyedül egy olly törvényjavaslatnak szerkezete, melly a’ vegyesházasságoknak polgári tekintelbeni akármilly biztosítását nyújtaná: akkor igen is a' KK. és RRkel kezetfogva tanácskoznám, mert egy ollyalón törvényjavaslat viselné ama
