1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 58. ülés
170 LVIII. ülés Fö-RR. naplója. October 28-án 1843. Bünt*»*-t»r-fognám kérdés alá hozni igyekezni. Szükségesnek találom tehát, hogy ugyan ezt kijelentsék mind azok, kik rL^kéueVd-velem egy vélekedésben vágynak; különben könnyen megtörténhetnék, hogy azon rendszer által, melly által a beli iienctea'status javát akarnók elömozditani, alkotvánvos szabadságunknak sírját ásnék meg!! (a’ jobb oldalon levők felállás állal pártolásukat jelentik ki). Sztankocifs János, győri megyés püspök: — Mit a’ büntető eljárásról és annak függetlenségéről hallottam: abban én egészen egy értelemben vagyok azon m. urakkal, kik annak pártját fogták, fökép pedig m. B. Eötvös József úrral, ki azon kívánságát mondotta ki, hogy a’bírónak mind fölülről, mind alulról függetlennek kell lenni; ebben én egészen megegyezem: mert ez olly elv, a’ melly bizonyosan mindnyájunknál egyformán áll, és meggyőződésem az. hogy mindnyájan egyformán kívánjuk. Hogyha a’ mostani kérdést jól felfogtam, az csak egyszerűen abban áll: hogy az 1 —sö vagy 3-ik részt vegyük e előbb tanácskozás alá? Az első rész a’ bűnről és az ehhez alkalmaztató büntetésről szól; a' 3-ik rész pedig a’ büntetésnek mivoltát foglalja magában. Ila az 1—sö részt nézzük, tehát a’ börtön azon büntetés, melly a’ legnagyobb bűnre is hozatta thatik; tehát a’ 3-ik rész a’ büntetésnek azon neméről szól, melly a1 bűnre hozatik. Már in. Fö-RR.! — hogy ha ez nincsen valóságosan elhatározva, hogyha olly kérdés adja magát elő: valljon azon büntetésnek neme kivihető e vagy nem, vagy hogy kivihető e egészen — vagy talán egy részben kivihető?: akkor én valóban azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen kérdést, t. i. mennyiben kivihető ezen büntetés neme minálunk? előbb kell pertractatio alá vennünk, hogy azután minden egyes kihágásra és bűnre a’ hozzá illő büntetést kimondhassuk; ugyan azért a’ természeti rendnek tekintetéből liptói főispánnal szavazok. Gr. Andrássy Károly: — Hazánknak mindig az volt fő betegsége: hogy a' jó törvények mellett is az eljárásban gyakran elhibáztatott a" dolog; — hogy tehát itt is ezen régi hibába ne essünk, mivel nálunk a’ bírák ugv is önkényhez szoktak — és az uj codex úgy van intézve, hogy az önkénynek nagy hely marad: majd nem elkerülhetetlen az eljárásróli javaslatot bevárni, és a1 többibe csak azután ereszkedni; azért gr. De La Motte Károly űr ö mlga indítványát pártolom. Gr. De Ia Molle Károly: — Engedehnet kérek, hogy másodszor szólalok fel, de úgy látom, hogynémellyek indítványomat tovább értik, mint én kívántam és értettem; t. i. azt veszem észre: hogy mindenesetre az kívántatik, hogy mind a’ három része a’ törvénykönyvnek inomisse tárgyalás alá vétessék. Én nem akarom a’ tek. KK. és RR. initiativáját elvenni; ha pedig ez szorosan megtartatnék, az az initiátivába be vágna: mert teszem fel vennénk a’ codexet és megegyeznénk a’ lek. KK. és RRel, és felvennék később a’ börtön rendszert, és itt, mivel már elv forog fen, azt mondanék: a’ magány rendszert iupracticabilisnak tartjuk, az elsőnek is változást kell szenvednie; ennélfogva csak oda kell terjeszteni indítványomat: hogy ne küldjünk által egy részt is a* tek. KK. és RRhez, mielőtt az egészet fel nem vettük; de ha mi észrevesszük azt: hogy kivihellen a' 2-ik rész és e’miatt az elsőnek is változást kell szenvednie: akkor szükségtelen volna a’ harmadik részt felvenni, és akkor elégségesnek tartanám a’ tek. KK. és RRnek azon nehézségeket előterjeszteni, mellyek a’ magány rendszerből származnak, és őket felszólítani, bogy azokat fontolóra vévéu — változtatásokat terjesszenek elő. Ennyi lenne indítványom, és igy voksolok Liptó megye főispánja javaslatára. Ila gyakorlatilag vesszük a‘ dolgot, a’ legnagyobb akadály forog fen abban, hogy annyi tehetségünk nincsen, — mint fenebb mondám — hogy magány rendszert állíthassunk fel és annyi börtönöket építhessünk; ez csak próba volna, és azért czélszerfinek látnám, hogy részletenkinf ne küldjük ezen munkálatokat által a’ tek. KK. és RRhez; — ne vitatkozzunk tehát arról, hol kezdjük a'munkát, hanem kezdjük azt ott, hol a’ legnagyobb akadályt látjuk, I. i. a’ büntető rendszernél; mert ha látjuk a’kiviheflenséget, visszaküldjük a’ tek. KK. és RRnek, előadván nehézségeinket, és természetes dolog lévén: hogy a’ KK. és RR. kezdeményi joguk mellett más rendszerről fognak gondoskodni; — csak ezt kívántam megmagyarázni. Gr. Andrássy György, Sáros megye főispánja: — Ila mind a’ három része a' codexnek előttünk lenne, azon szempontba! indulnék ki, hogy előre azon elvben kell megegyezni, melly az egész munkának irányiad; de miután a’ codexnek csak két része van előttünk, és a’ harmadik ép az, melly az elvet magában foglalja: azt hiszem, hogy a’ büntető törvénykönyv 3-ik része ollyan lesz, melly lényeges változtatást szenvedni nem fog mint a két első rész; ’s igy én Liptó megye főispánja ö inlgának indítványát pártolom. — Előbb hallottam azt emlitletni némelly nagyságos urak által: miszerint feltartóztatni kívánják a’ dolgot azon nézetből, miszerint meglehet, hogy innen szolgaság is következik; én reményiem, hogy a’ m. Fö-RR. a’ tek. KK. és RRel mindenesetre jobb codexet, és eljárást fognak alkotni az eddiginél; és ha az eddigiből szolgaság nem következett: úgy hiszem az ujonan megállapítandó törvényekből sem fog következni. B. Majlhényi Antal, Uplómegyei főispán: — Reám. nézve a’ tekintélyeknek ideje már régen lejárt, és igy engemel az, hogy a' tek. KK. és RR. is indítványom czélszerüsóge iránt izenetiikben — mint azt a’ munkácsi püspök is előadta — nyilatkoztak, semmire nem határozván, indítványom támogatásnál ezt elő sem hoztam; de megvallom, hogy miután indítványom a’ tek. KK. és RR. nézeteivel is megegyezett, reménylettem: hogy az elfogadásra talál épen azoknál, kik eddig a’ tek. KK. és RR. nézetei iránt folytonos rokonszcnvvel viseltettek, és a" kik most indítványomat ellenzik; a‘ mi egy olly uj jelenet, a" melly bizonyos tekinteteknél fogva igen örvendetes! B. Eötvös József azért kívánja a' bírói eljárást mindenekelőtt fölvétetni, mert csak igy gondolja utolérhetni azt[: hogy mind fölülről, mind alulról független bírák jussanak az itélöszékekhez. Ha a' bíráknak függését a báró azoknak irányában, a’ kiktől a’ nevezés, vagy választás eredhet, keresi, miután a- biró a légből le nem esketik, és vagy kir. kinevezés, vagya’ nép választása után lehel csak biró: a bírónak e szerint vagy a kormánytól, vagy a’ választó néptől függni kell; és megvallom, óhajtanám, ha báró Eötvös megtanítana azon mesterségre, mikép lehelne illy formán független bírákra szert tenni?; részemről én egyébiránt azt tartom, hogy a’ birói füg%
