1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 58. ülés
168 LYIII. ülés Fő-RR. naplója. October 28-án 1843. Buntctö-tor- tak. Ez is mulatja, hogy az 1-sö és 3-ik rész közt van a’ legnagyobb kapcsolat, és a' 2-ik a’ kettőtől inkább el- i r ín "kén-end - választható. Azon kérdés van tehát előttünk: bogy a’ kettő közöl mellyik legyen első felveendő? — Én a’ múlt beli íienete a’országgyülé3 legdrágább hagyományának tartom a’büntető törvénykönyvi javaslatot; ebből az országra nézve a’ legnagyobb hasznot háramlani gondolom, mivel ez azon szükségeken segíteni fog, mellyek napról napra elkerülhellenebbekké válnak, miszerint megalapittassék valaha a' büntető rendszer, mellynek hiánya mellett a’ bűntetteknek napról napra szaporodni kell. Itt tehát nótán kettő közt választani kell, báró Eötvös József urnák azon előterjesztésére, miszerint a‘ büntető törvénykönyvet, és az ország választmányi javaslatot is a’ büntettek és büntetések közli proportion állítja alapítva lenni, azt jegyzem meg (báró Eötvös József: „egyes bűntettekre határozott büntetések proporliójában”), mikép épen azon arány csak akkor határoztathatik meg, ha a’ m. Főrendek abban megállapodnak, hogy mellyik börtön rendszert akarják elfogadni? mert azon aránynak alkotása attól függ, hogy a’ maximum és minimum határoztassék meg; mert ha a’magány rendszert el nem fogadjuk: akkor az aránynak változni kell, ez pedig nem félórai, hanem hosszabb munka után érethetik el; és igy azt lehet állítani: hogy ha a’ magány rendszer megszűnik, az egész munka, miután ezen az alapon nyugszik, megszüntetik, és annak nevezetes változásokon és phasisokon kell átmenni. Azon általános nézetekből kiindulva, mellyeket gróf Apponyi György felhozott, a' liptói főispán úr ö m. indítványát pártolom. Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó: — Gróf De La Motte Károly úr úgy látszik, hogy a' szegfejére talált, és közméltánylást nyert, midőn az egyes megyék állásából kiindulva figyelmezteté ezen m. táblát, — és e’ részben némileg oda mutatott, hogy hazánkban a’ magányrendszer fölvétele általánosan alig lehető. Ha ez igy áll, akkor ezen elvnek bizonyosan a' büntetések kiszabásánál visszahatással kell lenni, melly a’ büntető törvénykönyv lsö részének tárgya; de ha bár ezen magányrendszer általános fölvétele az országban nem lehető is, részemről a1 magányrendszernek jótékonyságát elismerem, és kívánnám, hogy ott, hol lehet, az létre jöjön. Ha ez igy áll, és ezen nézet némelly méltánylást talál: akkor a’bírónak kétféle büntetés kiszabását kellene megengedni; már pedig, noha én azt átlátom, hogy a’bírónak a'büntetés kiszabására szabad kezet kell engedni, még is a’ bírót mennyire lehet törvények által épen a’ szabadság elvében és érdekében megkötni és korlátolni kívánnám. Minthogy tehát azon általános kérdés: mellyik rendszert kívánja a’törvényhozás megállapítani? — ezen kérdés eldöntése előtt minő eljárást kívánna e’ részben a1 bíróságnak engedni? einem határoztathatik: vélekedésem és meggyőződésem szerint részemről a’ büntető törvénykönyv első részét felvenni kívánnám annálinkább, mivel a’ KK. és RR. példát nyújtottak arra: hogy noha az egyes részek ugyancsak szoros kapcsolatban állanak egymással, azokat még is elkülönözve tárgyalni lehet; mit annyival inkább kívánnék, mivel ha ezen kérdés eldönteték, akkor igen is a' büntető törvénykönyv egész öszvegében lehet teljes megnyugtatást találni. B. Miske Imre: — Azt tartom, hogy itt az a’ kérdés: hogy mellyik rész van szorosabb kapcsolatban az 1-sö részsze, a' büntető rendszer e, vagy a’ büntető eljárás? — Ha tekintem azt, hogy az orsz. választmány, melly első és általános kérdésnek azt lelte föl - hogy mellyik börtön rendszer fogadlassék el, t. i. a’ magány, vagy hallgató rendszer e?; ez által megmutatta azt, hogy mit kell előbb felvenni. Fel kell tehát venni azon kérdést: hogy magány- vagy hallgató rendszert akarnak e megállapítani?; és ez állal megmutatták, hogy előbb a’ börtön rendszert vették fel; és megmutatták az által is, midőn a'rendszeres választmány munkálatát bemutatta: hogy akkor is a’börtönrendszer előbb vétetett föl; — annálfogva azt tartom: hogy legszorosabb kapcsolatban áll a'börtönrendszer az 1-sö részszel, azért Liptó megye főispánja ö nmltnak indítványához járulok. Busán Hermán. Horvátország körete: — Az elöltem szólott mélt. urak által felhozott legalaposabb okokhoz még azt az egyet adom hozzá: hogy mivel az 1840: 5-ik t. ez. által kiküldött orsz. választmány löleg azon utasítást nyerte, hogy építendő javító házakról javaslatot készítsen,— mellékesen pedig ugyan ezen választmánynak meghagyaték: hogy az 182%: 8-ik t. czikkben kinevezett orsz. választmány által javaslóit büntető törvénykönyvet vizsgálja meg, és ezt az uj börtön rendszerhez alkalmazza: e’ végből szavazatommal oda járulok, hogy a börtönrendszer elölegesen tárgyaltassék. Gr. Batthányi Lajos: — Gróf De La Alotte Károly azon véleményben van, hogy a’büntető törvénykönyv mind a’ három részét egymásután kellene fölvenni, és egyszerre a' tek. KK. és RRhez átküldeni, ’s ezen föltétel mellett mind egy akáriuellyik részét vesszük föl; ’s igy ha gr. De La Molle Károly úr indítványa elfogadtatik, szívesen járulok Liptó megye főispánja indítványához; különben gr. Telekv Domokos indítványát pártolom. Gr. Széclien Miklós, pozsegai főispán: — Nem kétlem, hogy azon okoskodások, mellyek itt mind két részről felhozatlak, az orsz. választmány állal is kellő figyelemre méltattak; és mind a mellett azon renddel járt el, mellyel a‘ munkálat hozzánk küldetett: azért Liptó m. főispánjának indítványát pártolom. Gr. PáIffy József: — Tökéletesen egyetértek elöltem szólott gr. Batthyányi Lajos úrral, 's gr. De La Mollo Károly úr azon indítványát pártolom: hogy a’ büntető törvénykönyvnek mind a' 3. része akármi renddel tárgyaltassék, — ha addig marad nálunk, és át nem küldetik a’ RRhez, míg mind a’ 3. résznek tárgyalása tökéletesen bevégezve nincsen,— mondom, ha ezen indítvány elfogadtatik, mindegy akármellyik részét tárgyaljuk a büntető rendszernek előbb, és ekkor reáállok azon indítványra, mellyet liptói főispán úr tett, t. i. hogy a börtönrendszeren kezdjük el tanácskozásainkat; — ha pedig gr. De La Motte Károly úr indítványa el nem logadtatik: úgy szavazok, mint gr. Teleky Domokos úr annyival inkább, mivel véleményem szerint az egész büntető rendszer iugg az eljárástól; miszerint ha az eljárás olly értelemben történik, hogy esküttszékek ne legyenek, hogy nyilvános és szóbeli eljárás ne legyen: én sem a’codexre, sem a’ börtönrendszerre nem fogok állani, és reméllem, hogy a KK. és RR. is erre fognak figyelmezni, és ezen föltétellel a’ többire reáállani, ha az eljárás a lönebbi elv szerint fog elhatároztatni.
