1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
XLVII. Illés Fő-RR. naplója. September 18-án 1843. 13 kötésének felbontását csak a* cath. egyházi székek elölt keresheti ’s nyerheti meg, — kövelkezéskép ha ezen in-Vaiia3 jc|„fn tézkedés tétetnék, a’ catholica félnek még módja sem volna. Minden nehézséget el lehetne kerülni, ha a’ 2-dik § a valóPcrck»' hálulsó része, és a’ következő 3-dik §. egészen kihagyatnék. Okom ezen javaslatra az: mert itt a’ KK. és RR. azt"egyéb val-* értik, hogy midőn a’ protestáns és görög n. e. házastársak perbeszállanak, és ágytól, asztaltól örökre elválasztat- lasuak küIt' nak , a’ protestáns fél nj házasságra léphessen, — azaz: értik a‘ házasságtörés következtében keletkezett pereket; úgy de a’ n. e. görög consistorium nem csak ágytól és asztaltól választja el ez esetben a’ házasokat, hanem a’ házasságot egészen felbontja, még pedig úgy. hogy a' házasfelek uj házasságra léphetnek; és így mivel e’ pontra nézve a’ nem egyesültek ’s az evangelicusok közt „identitas principiorum“ forog fen. nem szükséges azt mondani a’ mi a’ 2-dik §. végén mondatik: hogy az itélöbiró az itélethozásban mindenik házastársra a’ házastársaknak különbféle vallásbeli szabályai lesznek veendők sinormértékül; mert ha megmarad ezen §. hátulsó része, és a‘ 3-dik §., nem következnék e: hogy csak a’ protestáns léphetne illy esetben uj házasságra, a’ görög n. e. fél pedig nem?; már pedig ennek ugyanaz lévén elve a' házasságtörés esetében: a’ szerkezet igy meg nem maradhat; annál fogva ismétlem, hogy a* 2-dik §-nak hátulsó része és az egész 3-dik §. kihagyassék (helyes!). Gr. Majláth János: — Mi a’cath. bírósagot illeti, és azon elveket, mellyek szerint a’catholicum consistoriumnak eljárni kell, véleményemet előadtam: de ezen kérdés mostani bebonyolódása feloldásában szerencsémet megakarom próbálni: valljon lehet e azt valamikép feloldani? — Három bíróság fekszik előttünk: az első a’ cath. bíróság, midőn catholicus és görög n. e. közli vegyesházasságból való perekről van szó; 2-ik midőn a’ görög n. e. férfi protestáns leányt vesz feleségül; 3-ik midőn a’ protestáns fél görög n. e. leányt vesz el. Midőn a’ catholicus vegyesházasságra lép, akár legyen férfi, akár leány catholicus, a’bíróságot mindig a’ catholicum consistoriumra hízni kell az 1553 : 27—ik és 1767: 25—ik t. ez. rendelete szerint; és ezt azért pártolom, mert a’ catholicum canonok rendeletéi a’ válóperekre nézve szigorúbbak, mint a’ görög n. e. nézve; — én különösen tehát azt kívánom, hogy a’ házasságban egyenlőség mind a’ két részre fenálljon; és igy ha cath. és görög n. e. közli házasságból eredő válóperről van a’kérdés, a’ catholicum consistorium ítéljen; és ekkor a’görög n. e. fél akár legyen férfi, akár nő, uj házasságra nem léphet : mert a’ cath. fél sem léphet. Mi a’ görög n. e. és protestánsok közti vegyesházasságokat illeti: ráállanék arra, hogy az ilélöszék sequatur forum sponsi midőn válóperekre kerül a’ dolog, de mind a’ kettörül ítéljen nem az egyes felek religiója szerint, hanem azon religio elvei szerint, mellyhez a’ férj tartozik; ez a’ napkeleti egyháznak dogmái szerint megtörténhető: mert midőn a’ férj görög n. e., akkor a’ görög n. e. consistorium bíráskodik, és ha történik elválás, akkor a’ protestáns leánynak ne legyen szabad uj házasságra lépni azon esetben, ha a’ görög n. e. férjnek nem engedtetik meg az uj házasságra való lépés: és ez által el volna érve az egyenlőség; ha pedig az mondatik, hogy a’ görög nem e. férj léphet uj házasságra, akkor a‘ protestáns aszszonynak is szabad Jenne uj házasságra lépni és viszont; és igy miután az egyenlőség és viszonyosság ez esetben meg van, ezen intézkedést ajánlom a’ mélt. Fő-Rendeknek: hogy azon esetben, midőn a’ férj görög n. e., a’ leány pedig protestáns, bíráskodjék a’ görög n. e. szentszéke, és ítéljen elvei szerint mind a’ kettőre nézve, — és az elválasztás ha történik, történjék az úgy, mint az imént mondám. Viszont, ha a’leány görög n. e., a" férj pedig protestáns, ezen törvényjavaslatnak 1-sö §-sza szerint nem adatott össze a’ házasság a' napkeleti egyház papja előtt, hanem protestáns lelkész előtt: ekkor a’ napkeleti egyház azon házasságot szentségnek nem tartja, mert nem benedicaltatott, — tehát könnyen bizhatja az innen keletkezett válóperek’ elitélését protestáns consistoriumra. Ezen javaslatot ajánlom a' mélt. Fö-RRnek. Gr. Teleki/ József, zabolesmegyei főispán: — A’ 2. és 3-dik §.-ban, mennyire felfoghattam a’ dolgot, 4 kérdés forog fen; az 1-sö: ki legyen a’biró akkor, midőn vegyesházasság van görög n.e. és catholicus közt?; 2-szor: ki a’ biró akkor, midőn vegyesházasság van a' protestáns és görög n. e. közt?; 3-or: hogy azon bíróság melly elvek szerint Ítéljen?; 4-dik pedig mi a’ 3-dikban foglaltatik: „hogy ha a’ bíróság elválasztja örökösen a házasfeleket ágytól és asztaltól, mi történjék a’ házasfelekkel? — Engedjék meg a’ inéit. Fő-RR., hogy eziránti vélekedésemet röviden előadhassam. Mi az első kérdést illeti: hogy ki legyen a’ biró akkor, midőn vegyesházasság van catholicus és görög n. e. közt? e’ részben a' KK. és RR. az 1791: 26—ik t. czikknek 13—ik §-ban kijelelt bírósagot állapítják meg. Megvallom, hogyha a’ viszonyosságot és egyenlőséget tekinteném a vallások közt, ezen határozatban megnyugodni nem tudnék, mert itt sem viszonosságot, sem egyenlőséget a’ vallások közt nem látok; de más részről azt vélem, mikép a’ KK. és RR. azért javasolták ezt, mert úgy látták: hogy még azon idő nem jött elő, mellyben e’ részben is az általános viszonosságot és egyenlőséget felállítani lehelne minden vallásokra nézve, — és minthogy a’ protestánsokra nézve igy állott a’ dolog: a’ g. n. egyesültekre nézve sem lehet ebben más határozatot lenni. E’ tekintetből, bár a’ viszonyossággal nem tudom összeilleszteni ezen javaslatot, de most és ezúttal mégis megnyugszom benne. Mi a’ második kérdést illeti: hogy ki legyen a biró akkor, midőn a vég}esházasság görög n.e. és protestáns közt van? — midőn a’ görög n.e. clerus részéről azon nyilatkozat történik: hog\ maga is megnyugszik benne, hogy azon biró bíráskodjék, kihez tartozik a’vőlegénynek lelkésze, ki az összeskiidtetést tette, e’ részben kérdés nem lehet; de különben is, mivel mindenesetre a’ legszorosabb viszonyosság mellett Nagyok, és azt óhajtóm, hogy legalább itt a’ viszonosság megtartassák: e’ tekintetből a KK. és RR- indítván}át egész lelkemböl pártolom. Mi a’ harmadik kérdést illeti: hogy illy esetekben, milly elvek szerint itcljen a bíróság? — megvallom, hogy nem tudom képzelni, miként lehessen valamelly bíróságot arra szorítani, bog} más elvek szerint ítéljen, mint a’ mellyeket meggyőződése, bírói állása hoz magával, és c tekintetben a KK. és RR. javas latát annyival inkább nem pártolhatom, mert ítéletem szerint ezen egész rendelkezés fölöslegessé válik a .1 dii § rendelkezése által; de a’ 3-dik §-ra nézve következetlenséggel vádoltatnám, hogy ha itt nem pártolom azt, mit a Fő-Rendi Napló II. köt. *
