1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
8 XLVII. ülés Fö-RR. naplója. September 18-án 1843. Vallási ügy »'egyház szabályai szerint, vagy az evangelicusok a’ g. n. egyesültei ennek elveik szerint ítéljék, tehát hogy abban nézve a gü'rüg{ÍZ esetben, ha a’ házastársak ágytól és asztaltól örökre elválasztatnak, az evangelicus félre a’ házasság köteváiiásuakköit*^®ke is felbontassák, és ez más házasságra léphessen: semmikép megfogni nem tudván, ezen 3-ik §-sztvégkép kihagyatni kívánom és a’ vőlegénynek egyházi törvényszéke saját vallásos elvei szerint mind a’ két házastársat ítélje. Mert ugyan azon egy biró ugyan azon egy házasságot két egyháznak különböző elvei szerint zavar és önkény nélkül miként ítélhetné el? továbbá, hogy lehetne a’köteléket úgy felbontani, hogy az egyik attól feloldassék, a’ másikra nézve pedig meg maradjon? meg nem foghatom; és minthogy a’ házassági köteleknek felbontása csak mind a’ két részre nézve történhetik, az ágy és asztaltóli elválás esetében miként jogosíthatná a’g. n. egyesült szentszék az evangelicus részt nj házasság kötésére, holott ezen második házasság az evangelica fél részéről ép azon okot foglalná magában, mellynél fogva a’ napkeleti egyház a’ házasságot felbonthatónak tekinti? ; miként hozhatna a’ g. n. egyesült szentszék illy ítéletet, melly fenhagyván a’ házassági köteléket, az evangelica részt más házasság kötésére felhatalmazná minden föltétel vagy tekintet nélkül az örök elválás körülményeire és okára, mellyre talán az evangelica fél alkalmat szolgáltatott, vagy ha az egyik, vagy mind a’ két részről büntettek adták volná elő magukat, vagy pedig a’ részek egyházi fenyíték vagy házassági interdictum alá veendők lennének?; végre hogy lehetne, hogy ha talán a’ bűnös fél az evangelica volna, ezt mintegy kedvezésekkel megjutalmazni, az ártatlant pedig illy megszorítás által mintegy megbüntetni? — Én legalább azt tartom, hogy ha az egyházi törvényszékek ugyan azon egy házasságot két különböző egyház tanjai szerint itélendik, a’különböző vallások igen bajos visszonyokba fognak jöni és a’ perlekedő felek nagyobb kedvetlenségnek lesznek ki téve, mintha az égesz ügy csak önkényre bízatnék; tekintetbe vevén tehát a’görög és evangelicus egyháznak házassági fanjainak különbségét, az elvek ezen összeütközésében a’ kiegyenlítés legtanácsosabban úgy történnék, hogy ha bizonyos engedményeknek hely adatnék. — A’ görög egyház házassági fanjára nézve igen nyomasztó, hogy a’ g. n. egyesült rész mindenkor az evangelicus egyházban copuláltassék, minthogy a’ görög egyház házasságának érvényessége a’ szentségnek érvényességétől függ; ha pedig a’ g. n. egyesült rész az evangelicus egyházban már összeadatott, reánk nézve nem olly fontos: válópere milly elvek szerint ítéltetik az evangelicus egyházi széktől?; de még nyomasztóbb volna réank nézve, hogy ha a’ g. n. egyesült szentszék az evangelicus részt az evangelicus egyház elvei szerint ítélni kénytelenittetnék és kiegyenlitó módot nem is találhatna. Minthogy tehát a’ javaslatnak részünkről történt módosítás által a’ görög egyház fanjaiból annyit engedénk, mennyit a’ kölcsönös kiegyenlítés czéljának elérése végett tehettünk: vallásos viszonyaink egyenlőségének inkább megfelelőnek tartom, hogy a’ mint azon elv „ubi copula ibi forum44 megállapitlatott: úgy az illető vőlegény törvényszéke mind a’ két perlekedő felet saját elvei szerint is ítélje meg; — mi által számtalan zavaroknak és önkényes ítéleteknek eleje vétetnék, és minden fél függetlenül maga szabályai szerint cselekedhetik; és ennél fogva a’ róm. cath. és g. n. egyesültek közti válóperekben sem gondolom kivihetőnek, hogy mindenik fél mága vallása szerint ugyan azon egy törvényszéktől megitéltessék. Mi a’ 4-ik §-szt illeti: hasonlólag nem látom szükségét azon törvényes intézkedésnek, hogy a’ g. n. egyesült szentszékeknek Ítéleteitől a a’ feljebbvitel külföldre ne történjék; mert akár illy törvény létezik akár nem! az illy feljebbvitelek a’ mint eddig nem divatoztak, úgy a’ napkeleti egyháznak törvényes canoni és történeti függetlenségénél fogva jövendőre sem történhetnek; mert a’ görög egyházban ezen általános elv minden időben fentartalott: hogy a’ polgári fő hatalom határai az egyházi fő hatalom határait is kijelelik; mert az absolutum imperium absoluta Hierarchia et Ecclesia.44 Legújabb példáját látjuk ennek az ujdon alapult görög királyságban, melly annakelötte a’ constantinápolyi patriarchai megyének részét tevén, jelenleg egyházi tekintetben a’ constantinápolyi patriarchától független és honi zsinatjához tartozik; ugyan azon elvet hazánk g. n. egysült hierarchiája is mindig fentarlotta, és a’ canoni könyveinkben olly világosan kifejtette, hogy legnagyobb fájdalmunkra csak némelly törvényeinkben járatlanok vagy pedig rósz indulatuak által vádollathatunk arról: mintha valamelly külföldi egyházi hatalomtul függnénk. De nem csak ezen elvből származtatja patriarchalis jogait hazánk görög egyháza, hanem azon kívül az ippechii patriarchátustól is; ezen patriarchatus egyházunk kezdetével egykorú Justinianus császár 131. novellaris törvényének 3-ik fejezete által vissza állíttatván és Szerbiának és Bulgáriának hajdani királyitól újólag fölélesztetvén, egész a’ 17-ik század végéig a’ törökök uralkodása alatt is minden háborgatás nélkül a’ patriarchalis jogok gyakorlatában volt, és azon időben, midőn Magyarországnak legnagyobb része a’ sors szerencsétlen fordulatánál fogva majdnem másfél századig a török járom alatt nyögött, az ipechii patriarcha, ki annakelötte csak Bulgáriában, Szerbiában és a’többi török tartományokban létező görögökre nézve — függetlenül a’ constantinápolyi patriarchától — gyakorolta hatóságát, ezt Magyarországnak a’ törökök alatt levő részére is kiterjesztette, és azon fényes éredményii háború után, mellyben Magyarország felséges fejedelmeinek kormánya alá vissza kerülvén, előbbi jogainak élvezetébe visszahelyeztetett: az akkori ipechii patriarcha Csernovics Árzenius dicső emlékezetiiLeopold császár és király felszólítására és meghívására számos néppel a’szerbiai és bulgáriai határain fekvő ipechii lakhelyét oda hagyván, ö cs. k. felsége tartományaiba átköltözött, és ekkint magáról az említett egyháznak patriarchalis jogait ö cs. k. felsége birodalmába átültette a’ truláni zsinat 39—ik canonjának Útmutatása szerint, mellynek erejénél jogva a’ truláni szent atyák a’ cypri főpapnak, ki a’ pogányok bérohanásai miatt a’ helesponti tartományba áttette pátriárchai székét , patriarchai jogait továbbá is fentartandóknak mondván — neki minden helesponti püspököket alá rendeltek; minélfogva ezen patriarchatusnak hatósága a’ szerbiai királyok ideje óta jelenig soha félbe nem szakaszlatott: mert ezt mind Csernovics Árzenius maga mig élt, mind pedig utódjai a’ karloviczi érsekek, kikre jogai szállottak, folyvást gyakorolták a’nélkül, hogy akármelly napkeleti patriarchától, vagy egyházi zsinattól jogaikban háborgattattak vagy irregularilással vádoltaltak volna — mi egyházunknak adott szabadalmai által elegendőleg bebizonyítható. Hogy pedig Csernovics patriarchának utódjai a’ patriarchai czímet meg nem tartották, ez egyházi jogaikat *
