1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 45 menyekkel, mellyek Zágráb megyében történtek, mellyekböl az ilyr mozgalmak eszméje eredeti, összezavarni nemTurmezei nelehet, ha csak azt nem akarjuk állítani, hogy Horvátországban a’magyar nemzet és nemzetiség érdeke egyedül "'esseg iran,‘ csak a‘ turmezei nemesség, és némelly közel lévő zágrábmegvei helységek lakosai által képviseltetik és tartatik fen, ’s hogy a’többi lakosai Horvátországnak mindnyájan az úgynevezett ilyr párthoz tartoznak; —ha úgy állana a’dolog: hogy csak azon párt által volna képviselve a’ magyar nemzet érdeke, «akkor silány és gyenge lenne a’ magyar nemzetiség ügye Horvátországban. lTgy vélem, hogy más elemek szerepeltek itt mint ma értettem a’ tanácskozásokból, és más elemek szerepeltek a’ zágrábi közgyűlésén ; de noha úgy látszik, nem hittem, hogy a’ ts KK. miután eltökélették magokban, hogy egymás külön felierjesztést fognak tenni, ezen okból kívánták volna a’turmezei gróf panaszát tárgyalni; más okot kellett tehát keresni, hogy miért telték ezt a’ ts RR., és ekkor eszembe ötlött a’ veriiicatió kérdése. A’ verificalióra nézve ő cs. k. Föherczegsége mind azokat, mellyeket előhozni lehetett, mélyen tisztelt bölcseségével felhozá; ennek nyomán még csak azt jegyzem meg: hogy ezen veriücationalis kérdés már csak azon szempontból sem tekintethetik oknak, mivel az által olly eszme volna felállítva, mellynek elfogadásától a’ mélt. Fö-RRet kizárni nem lehet; miután tehát sem a’ verfication.alis kérdésnek nem tulajdoníthatom a’ ts RR. kívánatét. sem az ilyr mozgalmak tudományából eredt aggodalmuknak, kérdem : minek tekintsük ezt? sérelemnek nem tekinthetem, mert annak előadásából látjuk, hogy a' kormánynak semmi telte nem forog fen, mert a’dolog ő Felsége elébe nem terjesztetett, ’s igy a’ fejedelemnek alkalom sem nyujtatott arra, hogy a’ törvényes jogok felvigyázására nézve kötelességét teljesíthette volna. Hozzá járul még az is, hogy a’ dolognak valódiságáról tökéletesen meg nem győződtünk, mert nincsen módunk, miszerint magáról a’ tényről annál kevésbbé a’ körülményekről hivatalos módon tudományt szerezhetnénk magunknak; ’s igy kérdem: miliy alakban fogjuk azt ő Felsége eleibe terjeszteni ? mikint mondhatjuk azt: hogy azok hivatalosan vannak elöltünk tudva ? hogy ezen panaszos dolog előadásában a’valódi törvényesség sértve van? — Nem tudom, mi fogja a’ mélt. Fö-RRket elhatározni, hogy ezen, vagy más pártnak előadását elfogadjuk, ha csak azt nem fogjuk állítani: hogy meggyőződésük egyedül a’ rokonszenven fog épülni, mert egy részről hallottunk panaszt előadni, más felül pedig tagadásokat; illy körülmények közt csak önkény mondhatja ki azt, hogy vagy egyik, vagy másik igaz, ennél fogva e’ dolgot mint sérelmet fel nem terjeszthetjük. A’ts. RRdek, mint látszik , sérelemnek tekintik, tán azért, hogy a'turmezei gróf adja elő, kinek — személye iránt viselt tiszteletem mellett, országgyűlési szózata a’köztapasztalás szerint az országgyűlési szózatok mérlegében sokat nem nyomott eddig, épen ezen tárgyban, midőn Horvátország ellenében a’ mostani körülményekhez képest leggyöngédebb figyelemmel kell bánnunk — olly túlnyomó hitelességet akarunk tulajdonítani: miszerint Horvátország követeinek ellennyilatkozatai daczára is. mindazt, mit ö állít, azért is már mint igazat, tagadhatlant, és kétségbevonhatlant elfogadjuk. Illy önkényes eljáráshoz járúlni soha sem fogok, ’s igy a’sérelemnek illy alakbani felterjesztése ellen szavazok. Tehát mélt. Fö- RRdek! ha sérelemnek einem fogadhatjuk, mit tegyünk ezen tárgyra nézve illy körülmények között — ha az egyoldalúság vádját ki akarjuk kerülni? ha a’ panaszt igazságos módon, t. i. kihallgatván a’ kihallgatandókat, és megtekintvén a’ meglekintendöket. akarjuk elintézlelni ? — mit tehetnénk egyebet: mint hogy ezen tárgyat, mellynek valódiságáról meggyőződnünk nem lehetett, mellyröl hivatalos adatok előttünk nem fekszenek, ö Felsége elébe annak vizsgállatása és tárgyaltatása végett felterjesztenénk; de én ezt a’ törvényhozásnak méltóságával és állásával megegyeztetni nem tudnám ; ugyan is a’ törvényhozás diszével és méltóságával megnem férhet az : hogy illy lépést tegyen, mely köréihez nem tartozik; nem fér meg az, hogy elöleges és hiteles kútfőből szerzett tudomány nélkül olly felterjesztést tegyen, mellyre azután azon felelet jöhetne : — hogy az minden alapnélkül szűkölködött. Emlékezzünk meg arról, hogy a’sérelmek és panaszok nem sokaságuk, hanem igazságuk által lesznek fontosak; és ha valami veszélyeztetheti állásunkat, és gyengíti fellépésünket a’ sérelem mellett, nem lesz az más, mintáz: hogy ha olly felírásba egyezünk meg, mellyre az fog válaszolhatni, hogy annak alapja nem volt. Egészen más volt a’ közép-szólnoki eset, mint a’ melly jelenleg fenforog. Némellyek azt mondják, hogy Kraszna megye köveiének előterjesztésére 900. közép-szólnoki nemesek panaszánál fogva a' felterjesztés e’ részben megtörtént; de ez olly eset volt, mellynek valódiságáról kételkedni nem lehetett, mert eleinkbe tétettek azon folyamodás mellett mind az erdélyi kormányzónak, mind a’ Középszólnok megyei főispánnak levelei, mellyekböl nyilván kitetszett, hogy az akkori követválasztási gyűlést azért oszlatták el, mert mind az erdélyi kormányzó, mind a’ főispán a’követet a’ magyar országgyűlésre küldeni nem akarta. Különbözik ettől a’tárgyalás alatti eset, mert Horvátország követei itt vannak, és csak egy egyén előadása következtében kellene azt kimondani? hogy törvénytelenül választattak. Továbbá, hogy a’ felírás azon előadások következtében történt, Közép-szólnok megyére nézve az sem áll egészen úgy, és e’ részben egy előttem szólott tisztelt taggal kezelfogok, miszerint az mondatott: hogy az inkább az 1836. 21. t. ez. teljesítése végett történt, ’s az, ki forgatni akarja az iratokat, ki az akkori feliratot olvassa,meg fog győződni arról, mert az igy kezdődik: „Felséges Urunk! elődbe felterjesztjük ezen panaszt, miután szivünkön fekszik, hogy az 1836.21 t. ez. azonnal teljesítessék, annak ellenére pedig az erdélyi részek hozzánk követeket nem küldöttek; kérjük tehát Felségedet, hogy a’ dolgot elintézni méltoztassék.“ Jelenleg jogsértésről van a’ szó, akkor a" törvénynek nem teljesítéséről volt szó; azt pedig abból lehetett világosan látni, mivel a’követek nem ültek az alsó táblánál; ’s igy a’ ts. RR-ek üzenetét einem fogadhatom; felszóllitandóknak vélném tehát a’ ts. RRket, hogy miután a’ mélt. Fö-RRek ezen panaszt az országgyűlési tractalusok körébe valónak nem tartják, a’tek. RRek abbéli kívánságukhoz, hogy ezen tárgy ö Felsége elébe terjesztethessék, nem járúlhatnak. Gróf Eszterhüzy Kázmér: — Midőn a’ jelen tárgyra nézve voksomat megadnám, mélt. gr. Erdödy János urnák kinyilalkozására hivatkozom, először: mivel öt ezen zágrábi eseményekről, mind hivatalos, mind személyes jelenléténél fogva bizonyára kiki olly aucloritásnak fogja tekinteni, mellyel akármi nemű más auctoritásnak ellenében méröserpenyöben tenni lehet; másodszor azért: mert az ö előadásai olly szavakkal voltak téve, mellyek tá-Fő-Rendi Napló /. köt. 12
