1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 13. ülés

42

XIII. illés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843.

Tunnezfi ne- Báró Vay Lajos: — Ha ezen tárgy olt állana, hol akkor volt. midőn ezen izenele a’ ts. RRnek fölolvaslatott, messég írAftlkakkor igen is kénytelen lennék megvallani azt, hogy ahban a’ turmezei gróf előadása csak úgy tekintethetik, mint egyszerű expositio; de ha az lett volna is, akkor is az azon példánál fogva, mellyel elöltem szóló gróf PáltTy Jószef felhozott, t. i. Közép-Szólnok nemesei panaszának Kraszna megye követe által lett beadása ’s annak következtében történt tárgyaltatása engem is oda vezet: hogy a’ ts. RR. izenetét egész kiterjedésében pártoljam. Az hozatott elő, mintha a' turmezei gróf nem képviselné azokat, kiknek dolgát itt előmozdítja; de azt hiszem, hogy Kraszna megyének követe sem volt kiküldve Közép-Szolnok megyétől, ’s mind a’ mellett nem csak hogy a’ ts. RR. felvették a' beadott sérelmet, hanem a’mélt. Fő-RR. is tárgyalták azt, söl a'két tábla megegyezése után — ha nem hibázok — 1639 October 30-áig a’ felírás ö Felségéhez fel is terjesztetett. Ezen analógiánál fogva azt hinném, hogy ha a’ mélt. Fö- RR. most mást tesznek, némileg következetlenségbe esnek; — de miután már a’tanácskozás e’ tárgy felelt megindult, és itt nem azok. kik a* panaszt beadták, hanem mások részint ollyanok, kik ellen a‘ panasz intéztetett, megváltották némelly tények, és állításoknak valóságát, — azt hiszem, már tények is léteznek; ’s azokat ollytényeknek tartom : miszerint elismertetik minden részről, hogy april ‘22-én kitűzött tartományi közgyűlés ugyan azon nap meg nem nyittatott, mi nem expositio, hanem tény; és ez elégséges arra, hogy már most épen olly határozottan, mint báró Kühner Ferencz kijelenté: hogy a’ közgyűlésnek elhalasztása törvényes volt — azt törvénytelennek nyilatkoztassam ki; mert ha egy ülést elkeli halasztani, akkor ugyan ezen elhalasztó gyűlésben kell kimondani: valljon menn i* időre halaszlatik el az ülés — mert különben az eljárásban jogszerűség sincs, — ”s át nem láthatom — miért ne lehetne ellenkező esetben öt-hat hónapra vagy akár továbbra is megszakítani az ülést. Elismerem minden elnöknek azon jogát, miszerint a' már kihirdetett közgyűlést megkezdve, a’ közbejött körülmények miatt, ha azt meg tartani nem lehetne, a' gyűlést feloszlatva lüstint másnapra áttehesse: de hogy egy meg nem kezdett dolognak folytatása lehessen az a’ lehetetlenségek sorába tartozik (helyes!); egyébiránt mi az egész tárgyat illeti, abba bővebben ereszkedni nem szándékom, miután mind azokat, miket e‘ részben felhozni lehetett, gróf Erdödy János latin beszédében olly szépen, ’s magyar szívvel már előadta. Csak nehány előadásokra kívánnék észlrevételt tenni: a’ zágrábi püspök ö méltósága azt állitá, miszerint absurdum volna, hogy a' tiírmezei nemesek, kiknek befolyásuk még ön dolguk tárgyalásában sincs, az országos tárgyak elintézésében befolyással bírjanak; igy tehát sem az utasítás készítésébe, séma’ követek választásába nem folyhatnak be. — Haö mélt. itt absurdumot lát, az Magyarországon is létezik; .Magyarországban minden hajdú . ki Zabolcs megyében bir, a’ zabolcsi közgyűlésen szavazati és választási joggal hír , és ezen jogot gyakorolja is a’nélkül, hogy otthon, hol szinte olly városi rendszer forma uralkodik, a’ törvényhozásban befolyást gyakorolhatna. Ez létezik a’ kir. városoknál is, és azt hiszem, hogy a’ zágrábi püspök Zágráb városában befolyást eddig municipalis rendszer szerint nem gyakorol, pedig még sem állítaná, hogy absurdum lenne, hogy ö melt, nem csak Horvátországra egészen, de még Magyarországra is gyakorolja a’ törvényhozási befolyást. Továbbá azt állítja a’ mélt. püspök úr : hogy a’ magyarországi rendszer szerint mi nem avatkozhatunk az igazolási kérdésbe, meg jegyezvén, miszerint az által a’ megyek jussai sértve lennének. E’ szerint úgy látszanék, mintha a'múlt országgyűlés, midőn a’ verificationalis kérdésbe avatkozott, Közép-Szolnok nemességének panaszára gyengítette volna a’ megyék jogait; én úgy hiszem, hogy nem; ép annál fogva tette azt a' múlt országgyűlés, mivel tennie kellett, és mivel tudva van a’ melt. Főrendek elölt, hogy Magyarországon a' megyéktől függ igazolásokat tartani az áltatok kitűzött közgyűléseken, ’s olly dolgokat, mellyek oda tartoznak, el intézni; de nem úgy áll a’ dolog Erdélyre, és Közép-Szólnokra nézve, mert ott a’ közgyűléseknek kitűzése egyedül a’ főispántól függ; és épen az az oka, miért látják szükségesnek a’ mélt. Főrendek némelly tagjai, hogy jelenlegis mint akkor ezen kérdésbe avatkozzanak, mert ugyan ezen ok áll Horvátországra nézve is, hol szinte nem gyűlhet össze a' nemesség országosan ö Felsége engedelme nélkül, minél fogva tehát a’ RR. üzenetét egész terjedelmében pártolom.

Gr. Eszterházy József: — A’ drága időt nem akarnám hosszú beszéddel tölteni, és unalmassá válni, ’s csak röviden nyilatkozom. Mind a’ zágrábi püspök, mind gróf Erdödy János előadásaiból csak az tetszik ki: hogy itt nem csak a’ túrmezei gróf folyamodását, de még inkább a’ zágrábi tisztujitás szomorú eseményeit kell tekintetbe venni; és hogy a’ túrmezei ügy csak azon szomorú események következésének tekinthető, miszerint egy királyi biztos oda kiküldetett, és semmit sem végzett, és ha ez tovább késik, becsületére nem, talán gyalázatára válik; tekintetbe kell venni azt, hogy a’ magyarországi megyék sürgetik ezen ügynek elintézését, és semmiféle orvoslást a’kormánytól nem nyertek; ’s igy ha a‘ lúrmezei gróf a’ kormányhoz folyamodott volna, isten tudja mikor kapott volna resolutiot. Ezekből indulva a‘ RR. izenetét pártolom, ’s úgy hiszem, maga a’ horvátországi bán fogja kívánni, hogy ezen felírás minélelöbb küldessék föl.

Gr. Batthyány Lajos:— Mint látom, arról panaszkodik Horvátország nemességének egy része: hogy egy párt által ármányosan kijátszaték a’ múlt országgyűlési követek választása alkalmával, és ezen párt az igazság kiszolgáltatását a’ magyazországgyüléstöl várja. Ezen folyamodás következtében indulván ki azon szempontból, miszerint a’ hatóságok autonómiájára kelljen hízni az illy alkalommal, a’ kisebbség állal a’ többség ellenében elkövetett zsarnokoskodásoknak utbahozatalát; mire azt végezték a’ ts KK. és RR.: hogy felszólítsák a" mélt. Fö-RRet, miszerint segédkezeket nyújtsanak annak megnyerésére, hogy kiliizeltetvén egy uj tartományi közgyűlés Horvátországban, annak eredménye Ítéljen és hozzon tanúságot, valljon a‘ folyamodóknak állításai alaposak, a vagy alaptalanok e? — Ezen ösvényen járt el Tolna vmegye is annak idejében: azon egy különbséggel, hogy ott nem szorullak a’ törvényhozásnak közbenjárására. 11a csakugyan kifejlődik a' törvényes többsége az országnak, akkor bizonyára övé lesz a’ diadal is; mert habár használtattak volna is ellene bizonyos fogások, nem kell attól tartani, hogy ezentúl sikert nyerhessenek, épen azért, mivel már clhasználtattak. 11a tehát más körülmény nem forogna fel ezen dologban, véleményem szerint ezen egész eset a’ horvátországgyülési esetének épen úgy volna tekin-