1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843, 41 következtetem, hogy ö Felsége a’ zágrábi nemességet eddigi jogainak gyakorlatában meghagyatni kívánja, mind a’Turmezei nemellett április 22-ére kitűzött tartományi gyűlésre megjelenvén a’ turmezei nemesség, kiilönbféle ürügyek és gya-messé? irant' nusitások mellett ősi jogainak gyakorlatából kizárattatott, vagy inkább kijátszatott. Ha olly testületet, melly az országgyűlésen képviselve van, törzsökös szabadságainak használatától önkényesen eltiltani lehet, mi sokkal könynyebben történhetnék e féle más egyeden; és minekutána, bár ha nem is hihető, de emberi gyakorióságunknál fogva még is csak gondolható, hogy valamelly törvényhatóságnak főnöke cselszövevényeinek czéljául sem a’ hazának javát, sem a’ kormánynak érdekeit nem tűzi, ennél fogva azt vélem: hogy sem a’haza sem a’kormány olly féle önkénykedéseket nem pártolhat; tehát az izenet mellett voksolok. Gróf Zichy Olló: — Lehetetlen mély fajdalmot nem érezni minden magyar polgárnak olly események fölött, mellyek Horvátországnak békéjét földúlják és csendes átalakulását veszélyeztetik. Illy esemény az igazság és törvényellenes horvátországi követválasztás, melly ármányosan a’kitűzött határnapról elhalasztatott, ’s mellyböl a' turmezei nemesség törvénytelenül kizáratott. — Egyesekvalának, kik a’lurmezeieknek szabadválasztási törvénves jogukat ekkép kijátszatni nem irtóztak! dea’ mélt. Fő-RRnek szent kötelességük a'megsérfelt törvények szentségét helyre állítani, 's az egyesek által igy elkövetett jogbitorlásokat orvosolni. — Nem is építheti e’ tábla lépéseit a’ zágrábi püspök szavaira, ki állitá: „hogy a’turmezei nemességnek a’követválasztásha befolyni joga nincs, csak azért sem, mert ö, ’s más 20. úri személyek, kik szinte bizonyitandják a’ tényt, soha sem láttak követválasztás végeit egy turmezei nemest is az országgyűlésen megjelenni, és pedig azért nem építheti lépéseit a’ főrendi tábla ezen előadásra, mert, mint nekem látszik, azon 21. úri személyek alig tekintettek a’ törvények lajstromába, hol az 1477. Mátyás alatti törvény a’turmezeieknek szabad választási jogot ad. — És most a" jogaiktól megfosztanak bizodalommal járulnak a’Rendekhez jogaik biztosítása végett. — MéltFő-RR.! most midőn illy súlyos időszakot élünk, annyi polgár bizodalmát megvetni rósz számalás lenne! mert „ezen bizodalom“ szó nem puszta hang. — Hiszen a’ bizodalom minden ország békéjének ’s boldogságának talpköve —; hol a’ tiszta bizodalom meghiúsul, ott békére nem számolha'unk! és mélt.Fö-RR.! csak a’ kölcsönös bizodalom fog bennünket olly erősekké tenni, hogy hazánkra tornyosuljanak bármilly veszélyes idők ’s rohanjon reánk az éjszaki bár tizszerte nagyobb hatalom is, kész lesz a1 haza a’ roppant hatalom ellen harczra kelni, ’s duna-torkolati ellenségét egész a’muszkái vár kapuig vissza rettenteni! — Ha tehát erősek és nyugodtak akarunk lenni, nincs más lépés mélt. Fö-RR., mint ö Felségét megkérni, hogy a’ törvénytelen választást megsemmisítve új országgyűlést hirdetni, ’s új követválasztást tartatni parancsoljon, hogy ekkép a’ törvények szentsége helyre állitassék. Gróf Cziráky János: — Cs. kir. Föherczeg mélt. Fö-RRdek (rendre)! mint napló bírálónak szólani jogom van, és ha magam elállanék is szívesen bár kinek kedvéért, a’ méltóságos Fö-RRnek a’ múlt országgyűlésén hozott határozatukat fentartani kötelességem (halljuk). Mindig ha vagy egyesek, vagy összes közönségek jogainak sérelme forog fen, valamint minden jól elrendezett statusban, úgy hazánkban is van, és okvetetlenül lenni kell, azon sérelmeknek orvoslására vezető törvényesúlnak, ólaimat nyújtó módnak, és megítélő bírónak, mellyektöl eltávozni, a’ közjogon alapuló törvényhozási, és közigazgatási eszméknek, és fogalmaknak összvezavarása, és igy a’ szerepeknek felcserélése nélkül, sem tanácsosnak, sem törvényesnek nem találom. Minden egyes hon polgárnak jogai felett pedig szerényen őrködni, úgy azok sértetlenségét szűzen kezelni, honi törvényeink szellemében végrehajtó hatalommal felruházott koronás fejedelmünknek szent joga, dicső kötelessége is; és mig alkotmányunk sarkaiból kiforgatva nem lesz, észszerűleg nála lennie kell; ha tehát valaki, legyen az egyes, legyen hatóság, illyetén panasztételekre magát felhivatva érzi, követnie kell az orvoslásra vezető ’s létező törvényes utat, tudniillik a’ legfelsőbb helyre való folyamodásnak útját, melly hogy e’jelen esetben megkezdetett volna, azt érintve sem a’ vád irományban, sem annak csatolmányiban nem találom. Ezen általános szempontból kiindulva, minekutána Horvátországnak sajátlagos belszerkezetében, és az által feltételezett országgyűlési, úgy kövelválasztási jogaiba beavatva nem vagyok, magába a’ tárgy érdemébe bele nem bocsátkozhatván, de magamat arra, a’fent érinteti nézeteimnél fogva, jogosítva sem érezvén, nem egyezhetek meg a’ Is. KK. és RR. felirási javaslatában, hanem ezen egyes ember panaszát — mert ollyannak kell tekintenem a’turmezei grófnak panaszát, minthogy csak maga személyére hivalik meg országgyűlésére, ’s igy a’ turmezei nemességet nem képviseli, de nem is képviselheti, minthogy turmezö közönségei nem képeznek egy saját portákkal biró kerületet, hanem törvényeinknél fogva Zágráb vármegye kiegészítő részét teszik, sőt annak tiszt— újításaiba is az ottani nemesek fensöbb rendeletéknél fogva is befolynak, mellyekbe, ha szabad önálló törvényhatóságot képeznének, be nem folyhatnának, de azon kiviil országgyűlési állást és törvényhatósági befolyást csak törvény tulajdoníthat, már pedig ezekre nézve, mi (urmezőt illeti, hazánk törvényei mélyen hallgatnak — mondom: ezen egyes ember panaszát, maga a’ lörvényutjára ufasittatni kívánom, mellyen ha ön felfogása szerint sérelmeinek orvoslásától elültetnék; fenmarad neki azon joga, sérelemkép e’ panaszos tárgyat országunk gyűlése elébe bocsátani. Innen kiindulva Pozsega vármegye főispánja ö méltóságának véleményéhez járulok. A’ mi az ilyris— mus kérdését illeti: ha azon bűnös fondorkodások, mellyeket eddig többnyire hírlapokból, és egyéb szállongó hírekből tudunk, adatokkal bebizonyíttalni fognak, azoknak kellő jellemzésében honfi kötelességemnek elegei tenni fogok. Gr. Perényi Ferencz: — Minthogy ezen tárgy kivan merítve, vélekedésemet bővebben előadni nem kívánom; röviden gróf Erdödy János véleményét pártolom. Gr. Pálffy Leopold: — A’ Is. RR. által tervezett felírás némelly pontjai körül a’ mélt. főrendi tábla több tagj aitól figyelemre méltó észrevételek tétettek; czélszeriinek látnám tehát: hogy a’ kérdésben forgó felirási javaslatra olly válaszüzenet tétetnék, miszerint a1 mélt. főrendek táblája annak felterjesztéséhez járulni nem kíván, a' tárgyat a törvényes útra utasítván. Fő-Rendi Napló I. köt. 11
