1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fő-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 31 kérdését, ’s ebből a’ kővel választás törvényességére vagy törvénytelenségére eredő Ítéletet, végkép elhatározóig, T>'nnezei nccsakngyan senki más, mint egyedül az országgyűlési testület által vélem elintézhetönek; mert ha ezen kérdésbe a’ "R"L?Ir"lttörvényhozó hatalom másik része befoly, közvetve a’ követek választásában is olly befolyást nyer, melly az én alkotmányi nézelimmel homlokegyenest ellenkezik. Minthogy azonban a’ KK. és RR. e’ dolgot nem ezen szempontból veszik föl, kénytelen vagyok véleményükhöz járulni és fölirást szavazok. — Szükségesnek látom egyébiránt, azokat cs. kir. Főherczegséged — és a’ nm. Fö-RR. előtt bővebben előadni, mellyek engem ezen vélemény pártolására indítottak; egyet azonban mindenesetre világosan előre kell bocsátanom, t. i., hogy bármennyire meg legyek is a’ horvátországi gyűlésen közbejött eljárás törvénytelenségéről győződve, ép annyira óhajtók oda nem magyaráztatni, mintha én legkisebb törvénytelcnségi vétket kívánnék azon országgyűlés tisztelt elnökére hárítani; mert ámbár bán ő excja oda nyilatkozik, hogy mindent, a’ mi ott történt, önszántából tette legyen, ’s azért minden abból eredendő felelőséget egyedül magára vállal, én mégis ezen nyilatkozatban nemes gondolkozási módjánál egyebet nem látok, ’s mégis annak legbensőbb megyözödésböl ellene mondani kénytelen vagyok; — mert Cicerónak azon véleményét követem, hogy a’köztársaságróli tanácsadásnál első dolog a’ köztársaságot ismerni (ad consilium de republica dandum primum: rempublicam nőssé); — már pedig a’ bán gróf, ki kevés hónapokkal az országos közgyűlés előtt lépett magas méltóságába, habár az egész corpusjurist könyvnélkül megtanulta; ha minden országgyűlési irományokat, mellyek 30 év óta kiadvák, átvizsgálta; ha végre olly szerencsés is lett volna, hogy a’ horvátok ama magna charta-ját, a’ pacta concentú-kal valahol föltalálhatta volna, még sem tudhatta volna, mit kíván a' társországokban! szokás és gyakorlat, a’ mi mégis törvény erejével bir; és igy másokhoz kell vala neki fordulnia, kik, mint tekintélylyel, tudomással ’s tapasztalással fölruházottak, kétségtelenül mindenről legjobb tanácsot adhattak — ha akartak volna; ámde a’ hon balsorsa úgy akará, hogy ugyancsak azon tanácsadók, a’ zágrábi utolsó tiszlválasztáson közbejött botrányok miatt feladva, nem a’ hon javát, nem a’ mindenkinek magáét megadni parancsoló igazságottarták'szemeik előtt; hanem inkább előre meggondolt szándokkal homeopatbák szerint, hasonlókat hasonlókkal gyógyítani, botrányt bolránynya1 fedezni elhatározók, — egyszersmind azt is kieszközlendök, hogy a’ bán gróf velők egy hajóban evezzen; — a’ mi kívánságuk szerint sikerült is. — Ennek bebizonyításául iparkodni fogok az egész dolog folyamát cs. kir. Főherczegséged és a’ nm. Fö-RRnek világosan előterjeszteni. — April 22-dikére a’ társországok KKai és RRei közgyűlésre meghivatnak; az ülés azonban sem az nap, sem a’ következő napon meg nem tartatik; a’ KK. és RRhez semmi üzenet nem bocsáttatik; ők egybe nem gyüjletnek', sőt egészen ignoráltatnak. Én azt hiszem: ebben fekszik az első törvénytelenség ; mert ha minden elnöknek joga van a’ KK. és RRet egybehívni, kötelessége is van a’gyűlést kitűzött napon megtartani. Nem is ment semmit azon ellenvetés, hogy ez valamelly kicsapongás félelme miatt történt ekképen, — mert a’jó vélemény joga nem engedi, hogy a’ nemességről 'Ilyesmi előre föltélessék; ha pedig az elegendő ok volna; úgy az elnök kényétől függne a’ gyűléseket végtelenségig halasztgaini, ’s a’ KK. és RRet tetszés szerint végre még éhséggel is kinzani — a’ mi képtelenség. — Igaz ugyan, hogy azon napokban conferentia ta^taték; ez mindazállal nem az országgyülésből eredvén, csak magánycselekvénynek tekintethetik; ’s ha ez igy ven, miként lehetett a’ RRet három napiglan minden elnöki üzenet nélkül hagyni? nem következik e: hogy ez által a’ kirendelt közgyűlés egyszerűn elhalasztásba ment álal ’s hogy annak háromnap után, minden meghívás előrebocsátása nélkül, lett megtartása törvénytelen? Hogyha ellenben azon conferentiának valamelly hivatalos erő és jellem tu'ajdonittatik, valljon nem kellett e a’ nemesek vezéreinek a’ bán gróf által tett azon nyilatkozást: hogy gyűlést tartatni nem fog, ’s az egész dolog menete ő Felségéhez lesz felterjesztendő, szentül meg is tartani? — Engem legalább ezen tekintetek oda vezérelnek, hogy ezen egész eljárást merőben törvénytelennek ítéljem. A’ második törvénytelenséget abban találom, mi szerint egész tevőlegességgel kilön nyilatkoztatva: hogy az úgy nevezett köznemességnek hozzájárultával, követek teljességgel nem fognak választatni — , azon oknál fogva, mivel ezen nemesség nagy számmal ’s fegyveresen jelent meg’s mivel állittaték, hogy joga nincs a’ követválasztásban voksaival részt venni. Annak okát, hogy miért jelent meg a’ nemesség fegyversen? minden igaz biró magának könnyen magyarázhatja, ha megemlékezik, mikép épen ezen nemesség, mintegy 10 hónappal az ország közggy ülése előtt a’ zágrábi tiszlválasztásra azon hozzátétellel hivatván meg, hogy a’ közbátorlét meg nem háborgásának kezességéül fegyvertelenül jelenjen meg, fegyveres nemtelen ilyrek állal megsebesiltetett; a’ tisztválaszlás helyéről gyalázatosán elüzetett ’s megyei tisztviselőinek választása jogából, rulúl’s ármányosan kijátszatott. 11a tehát előrelátással volt, hogy az országgyűlésen hasonló gyalázattal ne illellessék; ha olly szándokkal ’s készülettel ment be, miszerint megtámadni ugyan senkit nem fog, de ha megtámadtatnék, magát, ’s jogait védelmezhesse, kétségtelenül csak gondos, csak óvatos volt; hozzájárul, hogy azon nemesség, a’ piaczon megállapodván, magát olly szerényen ’s igazán nemesen viselte, hogy csak ebből is kiki megítélhető, mikint ezen nemesség nem kicsapongások, hanem törvényes jogainak gyakorlata végett jelent meg; de egyszersmind készen is volt, minden sérelmet, mellyel talán illettéinek, kellően megtoldani. Nehezebb azt bebizonyítani, hogy a’ nemességnek az országgyűlésen résztvenni joga valósággal van, ’s hogy azt gyakorlottá is; mert ámbár az igen keveset bizonyít, hogy a’ zágrábi püspök köznemest az orsz >ggyülésen soha sem látott, miután mások sokan láttának; mindazállal tevőleges bizonyítványt nyújtani azért nehéz, mivel a kapcsolatos országok közdolgai egészen a’ legújabb időkig akkint vitettek ’s tárgyaltattak, mintha a’ bánok ’s a' nemesség közt valamelly palriarcbalis szellem uralkodott volna; mi csak abból is kitetszik: hogy azon közgyűlésekről naplókünyvek sohasem vitetlek; a’jegyzőkönyvekbe csupán a’ tárgyalások végeredménye lön röviden följegyezve ; a’ magyar országgyűlésre küldött követeknek adott utasítások pedig a’ bánok befolyását elegendöleg tanúsították. — 8*
