1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 30 Turmezci ne-akkor valóban, akármennyire becsülje is önön halalmát a’ tnrómezei gróf (pedig nagyra becsüli ám, mert még a’ messég iránt. mag-yar vármegyéknek is ajánlgatja pártfogását, mellyre valóban dicső Magyarország nemes megyéi nem igen szorultak) de akár mennyire — mondom — számítsa is erejét, befolyását, ö e’ mámort többé einem oszlathatja; és ha mi mindnyájan, öt, és az ö kis pártját kivévén, ilyrek vagyunk, ha tízszer tartatik is a’ követválasztás, tízszer fognak ilyrek ilyrek állal követekül választatni, tízszer fog utasítás ilyr szellemben, nem pedig az ő szellemében, adatni. Sőt még azt is merem állítani: hogy ha a’ magyar nemzetiség dolga Horvátországban a’ turómezei nemességtől fii<rg, és annak grófjától, akkor az valóban igen gyenge istápon alapszik. Hiszen turómezején ugyan gyéren vannak ám még csak olly egyének is: kik a’ magyar szót a’ dunaitól megtudnák különböztetni. De egyébiránt sem ollv roppant, és hatalmas corporatio ezen turómezei nemesség közönsége, mint azt talán némellvek gondolják; csak a’ magyar nemzetiség ürügye (melly ürügy alatt — méltóztassanak nekem elhinni a’ nm. Fö-RR. — a’ turómezei grófnál egészen más okok és czélok lappangónak) emelhette azt olly magas helyzetre, hogy jelenleg a’ magyar nemes megyékkel levelezhet; Zágráb megye soha sem levelezett ezen közönséggel, nem is levelez, hanem szolgabirái által szolgáltatja ki neki rendeletéit, határozatait. Méltóztassanak magyarország Karai és Rendéi, horvátország követeinek jussai, és igazságos követelései iránt azon méltánylással viseltetni, mellyel a’ törvények világos tartalma, és a’szövetséges hajlandóság igényel; és biztat lehet reményleni, a' mit én egész lelkemböl, és szivemből kívánok: hogy a’ kedélyek csendesedni, az ily rismus, mellvnek legtulságosabb kifakadásai, nevével együtt, úgyis már megszűnni kezdettek, elfog enyészni. Ez annak, vélekedésem szerint, a’ legegyenesebb, legbiztosb, és talán egyetlen-egy útja; a’ turómezei gróf pártolása . teljes meggyőződésem szerint, az ügynek csak árthat, használni bizonyosan soha sem fog. Ezeket magára a‘ tárgy meritumára nézve előadni bátorkodtam, ’s mintegy kénytelenitleltem az előbb említett okoknál fogva; de még azért is. mivel a’ts KK. és RR. abba beereszkedni jónak találták — noha. a’ mint már szinte említem, azon erős hiedelemmel vagyok, hogy e’ tárgy ide az országosan összegyűlt RR. eleibe nem tartozik, hanem a’ végrehajtó hatalmat illeti, mellvnek jussa, sőt magas kötelessége: a’ rend és törvények fentartására ügyelni. Ezekhez még csak azt bátorkodom hozzá adni: hogy azon hiedelemben vagyok, miszerint a’ turómezei gróf, mikor ezen vádjait irta, vagy Íratta, nem vette fontolóra, mit tesz valakit, még pedig egy ország előtt, olly párt főnökének bélyegezni, melly pártot ö, nyilvános irataiban, az egész hazát, és a’ magyar nemzetiséget fenyegetőnek, és a hazát dulónak nevezi. Valóban szerencsés ember eme turómezei gróf, hogy olly emberre akadt, kinek minden tökéletlenségei mellett is, a’ boszúállás soha sem volt tulajdona, és ki szent hivatását, és a’ megváltó példáját szeme elölt tartván, még az illy (bogy a’ leggyengébb kifejezéssel éljek) méltatlanságokat is az ö (turmezei gróf) meggondolatlanságának tulajdonítja. Egyébiránt kitetszik mind ezekből, hogy én a’ felíráshoz, kivált olly alakban , mint azt a’ Is KK. és RR. kívánják, részemről nem járulhatok. Nem járulhatok pedig azért sem, mivel az egy valóságos ítélet volna, a' nélkül, hogy ama, minden pallérozott nemzeteknél bevett, de nálunk még közmondássá is vált elv szerint: „audiatur et altera pars“, a’másik rész megliallgattatott volna; noha annak meghallgatása mellett, a’mint már csak ezen csekély előadásomból is kitetszik, valóban alapos okok barczolnak. Valóságos ítélet vagy is sententia volna— mondom : mert egyenesen kimondatik a’javaslóit felírásban, hogy a’turómezei nemeseknek törvény, és gyakorlatszerüleg jussok volt, és van arra, miszerint a’ lartományos, azaz Horvát- és Slavonia országok közgyűlésén megjenhelve, a’ köztanácskozásokban, és válásztásokban résztvehessenek; a’ mi valóban mindeddig megmutatva nincsen. De ha hogy, mint kívántatik, ö Felsége kegyelmes fejedelmünk, ö excját, a’ bánt, egy uj közgyűlésnek tartására utasítaná, avval egyszersmind kimondatnék, hogy az elöbbeni közgyűlés törvénytelen, és a’követek választása érvénytelen volt légyen, és hogy mi mindnyájan, kik abban részt vettünk, azaz Horvát- és Slavonia országok egész képviselő teste, a’ turómezei grófot, és az ö kis pártját kivévén, törvénytelenséget követtünk el légyen; a’ mit kimondani, még pedig országosan kimondani, talán még sem lehet a‘ nélkül, hogy a‘ dolog maga módján megvizsgáltatott, és a’ bevádolt országos RR. kihallgattattak volna. De még más, akármelly alakban, sem kívánnám, hogy ezen tárgyban felírás terjesztessék ö Felsége eleibe; minthogy ez által kapu nyittatnék hasonló számtalan folyamodásoknak az országgyűlésre. Tudniillik: ritka az a’ követválasztás, vagy utasításadás a’ vármegyékben, de még a’ királyi városokban is, melly minden kívánságoknak, és nézeteknek megfeleljen; vajmi sokan lesznek tehát, kik, ha látják, hogy az illy reclamatióknak az ország RRei által siker adatik, ide folyamodandik; minek következéséül vagy libellaticus pereket kell megindítani, minthogy nem kételkedem, hogy más esetekben, a’ ts KK. és RR. mégis csak megakarják majd hallgatni a' másik részt is; vagy comissariusok kiküldetése lészen szükséges, melly újítások következményeit cs. k. Föherczegséged és a' nm. Fö- RR. bölcsekben inéltóztatnak átlátni, mintsem hogy nekem azokat fejtegetnem kelljen. Az én alázatos voksom az: hogy a’ vádlók oda utasiltassanak vádjokkal, a" hová az. természeténél fogva, de a’ törvény, és divatozó szokás szerint is tartozik, t. i. ö Felsége kegyelmes színe eleibe; ki is, ha a’ panaszt arra érdemesnek látja, a’ dolgot megfogja vizsgáltatni; és maga módján és utján meghallgatván a másik részt is, azt a’ szent igazság elvei szerint elfogja határozni. Gróf Erdödy János: — Roldognak érezném magamat, ha azt, a' mit mondani akarok, a’ hon tisztelt nyelvén mondhatnám; de miután abban csekély gyakorlatom van, ’s méltán attól tartok, hogy szavak hiánya miatt a’ dolog érdemét veszélyeztethetném, jobbnak gondoltam nyilatkozatomat latin nyelven tenni. Ha valaki a FÖ-RR. közt, úgy bizonynyal én vagyok az, kinek a’ KK. és RR. véleményét pártolnom kell, mert én ugyanazon thesisnek védelmét már más helyen elvállaltam; azt azonban nemtagadhalom: hogy én a' megbízó-levelek verificatiójának
