1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 11. ülés
14 XI. iilés Fö-RR. naplója. Junius 2fí-án 1843. Fclirási javaslat 3-ik szaka' sza az elől. serei, és k. előadások tárgyában ; kiemeltetik különösen a’ vámrendszer vitatás közt.- czikknek e’ szavai „többszöri törvényes felszólalásaink ellenére fenálló vámszabályok, mellyek ’stb.“ — az e’ ‘tárgyban költ országos felírásokban kifejezed értelmen túl magyaráztassanak: a’ tek. KK. és RRet felszólítani ki'vánnám, miszerint ezen szó után „többször“ — a’ már említed országos felírások idéztessenek. B. Mednydnszky Alajos, nyitrai főispán: — A’ liptói főispán indítványát általában el nem fogadhatom: igaz, 'hogy azon feliratok történlek 1802. 1807. évben; de emlékeztetem a’ mélt. Fö-RRet arra, bogy azóta egészen, megváltozott a’ dolog alakja; emlékeztetem a’ mlgs Fö-RRet azon tárgyaknak vitatásaira, mellyek a’ múlt országgyűlések alatt történtek’s hogy akkor egyezés nem jőve létre a’két tábla közölt; ugyan is az 1830-ki mart. 27-én költ válaszukban a’ mltgs Fö-RR. feleltek a’ Is RRnek azon nézeteikre: mellyekel két izenelben a’ mélt. Fö-RR- kel közlőitek; az utolsó válasz volt az ugyan azon évi május J-öi válasz, és akkor a’ tanácskozásnak a’ vége az lön, hogy a’ mélt. Fö-RR. azt mondották: hogy elöbbeni szándékunknál megmaradunk tovább is; azon előhozott okokat pedig, mellyel az előbbi izeneteket pártolták és istápoltak, megczáfolva nem látom; — következéskép — ezen tárgy iránt nincsen közhatározat. Ila a’ mélt. Fö-RR. hozzájárulnak ezen észrevételhez, vagy azon most jelentett módosításhoz: akkor megegyeznek abban, a’ mi még függőben maradt, és most is függőben áll. Itt nem olly szövevényes a’tárgy, melly bővebb tanácskozást kívánna és mellynek eredményét itt megelőzni nem lehelne. Ila a’ mélt. Fö-RR. ezen értelemben akarják azt venni, melly a’ mélt. Fö-RR. által az akkori időben nyilváníttatott, az ellen semmi legkisebb kifogásom nincsen; de mint itt áll, úgy semmikép nem állhatok reá ; kívánom tehát a’ts RRet. fPtezólitlatni: hogy módosítsák ezen pontot olly formán, hogy az megegyeztethelö legyen a’ mélt. Fö-RR. akkori izenetökben kifejezett nézetökkel. — B. Eöteös József: — Itt ezen felirási javaslatnak kezdetében, az.ország mostani állapotja iralik le; és valamint a' k. előadásoknak föállapotjául bizonyosan épen az szolgál, hogy kegyes Királyunk Magyarországot kedvező és szerencsés állapotban nem látta, ’s azért törvényes javításokat szükségesnek tartott: úgy a’ nemzet szükségkép azon értelemben akart felelni a’ k. előadásokra, miszerint részéről kinyilatkoztatja azt, hogy az országnak bajait — az országnak szenvedéseit, — az ország pangását a’ ts RR. is elismerik; — ezt pedig kikellelt nyilatkoztatni. annyival inkább, mert az mint egy praemissája azon következéseknek: hogy a’ts RR. elfognak követni mindent, mit a’kk. előadásokban kifejtett szándékok elérésére részükről elkövethetnek, és megkivántatnak. Nem akarok bővebben ereszkedni a’ vámviszonyok fejtegetésébe, ez kétségen kívül szövevényes tárgy, mellyet kifejteni a’ mélt. Fö-RR. sok órájába fog kerülni; de azt, hogy Magyarországnak kereskedési állapotja rósz; hogy a’ magyarországi ipar sinlő; hogy az ország pangásban van, — ezt, fájdalom! nem fogja tagadni senki; pedig azért nem, mert azt valamennyien érzik, hogy ezen állapotra a’vámviszonyoknak van befolyása; és hasonlókép nem szenved kérdést, miután a’ kereskedésre semmi sem hat inkább, mint a’ vámrendszer. Mennyire én a’ ts RR. ezen előadását értem, azon consfructióban, hol a’ vámviszonyokról szó van, a’ ts RR. csak kettőt mondanak: az 1 —sö az. hogy a’magyar vámtörvények az ország befolyása nélkül alkottattak; 2-ik, hogy ezen vámviszonyokat olylyanoknak tartják, mellyek a’ haza kereskedésére, és a’ kereskedés által közvetve az ország iparának felvirágzására roszúl hatnak; e’két dolog tény, inellyröl kétkedni nem lehet, és azért a’ ts RR. szerkezeiében, azon constructiót, melly a’ vámviszonyokról szól, épségben megakarom tartatni. Báró Vay Miklós: — Véleményem szerint e’ pontnál áll mindjárt azon eset elő, mellyről a’ tanácskozások folytában ma már több oldalról téteték említés, hogy t. i. a’ tek. RR. előttünk levő feliratának általános elfogadtatása által, per tangentem, ollyasokba is ne egyezzünk bele, mellyek eddig a‘ két tábla között vagy még épen nem is vitattatolt, vagy legalább irántuk kölcsönös megállapodás, megegyezés ez ideig még nem történt. — Szép ugyan is a’ szándék, hogy e’ felírás, melly hálánk, ’s küszöneteink első tolmácsa ez országgyűlésen, minélelöbb jusson Felséges Urunk magas trónja elébe; — de ha még is a’fenemlített eset fordulna elő, meggyözettetésem szerint is kénytelenek lennénk az egyes említett kérdéseket tractatus utján hozni tisztára elöhb, ‘s csak az iránluki megállapodás után mehetne föl, habár kissé később is, a’ munka alatt levő felírás. De lássuk közelebbről: hogy áll a’most vitatott kérdés e’ tekintetben? — A’ vámokra nézve, mellyekröl itt szó van, annyiban egyetért több mint félszázad óta a’ törvényhozó egész testület, hogy azoknak rendszere nyomasztó, sülyesztö, ’s veszélyes az országra nézve, ’s elrendezésüket ide az országgyűlés elébe valóknak lenni számtalanszor egyhangúlag mondá ki; különbözött azonban a’ két tábla véleménye eddig annyiban, hogy a’ tek. RR. a’ tariíTának 3. évről 3. évre való megállapítását is országgyűlés elébe tartozónak vélték; mit azonban a’melt. Főrendek feleslegesnek, lehetetlennek, sőt gyakran a'kereskedésre nézve károsnak is véltek ’s azt az illető dicasteriumokra akarák bízni. Az 1802—ki és 1807—ki e’ tárgybani felírások is, mint tehát eriteriumai a’ két tábla megállapodásának, hallgatnak a' tariífáról; hanem csak azt sürgetik: hogy az 1751—ki év óta megváltozott vámrendszer állíttassák vissza az országra nézve kedvezőbb állapotra. Ila tehát valakinek az lenne aggodalma, hogy ezen most felterjesztendő feliratban több van, mint a’ miben eddig meg vala a’ két tábla részéről az egyesség, azaz, olly értelmet lehetne ezen felírásnak adni, mintha ebben a tarilláknak itteni elhatározásáról is foglaltatnék eszméje: igy részemről sem ebben, sem, hogy a' liptói főispán indítványa szerint hivatkozás történjék az 1802-ki és 1807-ki felírásokra, megnem egyezhetem; — a’ mi azonban magam egyéni meggyözettetését illeti, részemről ezt is feleslegesnek tartom, a’ mennyiben a’ tek. RR. által használt „vámszabály“ kifejezés úgy, a’ mint az itt áll, nem jelentheti csak magát a’ tariífát, hanem jelenti az egész vámrendszert, a’ vámszabályok öszvegét; mert hiszem, csak ezekről lehet azt mondani, a’ mi itt a’repraesentatióban foglaltatik: hogy „az ország önállásának méltánylása, ’s a’ nemzet befolyása és megegyezése nélkül állapított vámszabályok, melylyek egész rendszerünkben ellene fordulnak kereskedésünknek“ — ezt mondom — csak magára arra, hogy nem az ország készíti a‘ tariífát, érteni nem lehet; — azért is én minden változás nélkül vélném megtartandónak a szerkezetet — mitől azonban ha elesném, a’ liptói indítványt pártolom, a’ nyitrai föispányé előtt.
