1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 80. országos ülés
46 LXXX- Országos Ülés. — Január 3Okán 1840. si határokban pedig nemesek is tehetnének kárt, nehogy ezen homályos szerkeztetés végett ellenállásoknak adódjék alkalmatosság, részéről ezen szót „illető“ a’ szerkeztetésbe be kivánja tétetni. Honti Követ (.Laka Sándor)’. Nem lévén barátja a’ homályos törvényeknek, szinte részéről is világosan kivánja kifejeztetni, hogy a’ királyi városi határokban a’ nemes által okozott károk ki által ítéltessenek. Zalai Követ {Deák Ferencs): Részéről meg nem egyezhet azon elvben, hogy a’ királyi város határában okozott károk a’ Szolgabiró által Ítéltessenek; mert akkoron ezen egész törvéuyczikkely foganat nélkül leeud; minthogy könnyen általláthatni, hogy a’ királyi városok határaikban a’ becsültetést a’ Szolgabirőnak megengedni nem fogják — de külömben is a’ mezei rendőrségnek czélja az lévén, hogy a’ kárpótlást rögtön eszközöltessék, ezen czél el nem érettetlietik akkoron, ha a’ bírót még más helyen keresni ’s utánna várakozni kelletik — végre ha a’ Rendek akkoron, midőn territorialis a’ kérdés, a’ Jurisdictiókat elválasztják, akkép nem csak a’ Jurisdictiók hatósága öszvezavartatik, hanem egyszersmind a’ városoké csonkíttatik is — ugyan azért ha ezen törvényczikkelynek foganatját kívánják, szükségesnek tartja, hogy a’ városi határokban okozott károkra nézve a’ nemes is a’ Kapitány hatósága alá rendeltessék — ezt pedig annál is inkább, mert a’ mint majd a’ váltó törvénybe látni lehet, ezen Jurisdictiók elválasztását eszközölni éppen nem lehet. Ha tehát a’ Rendek már itt a’ Jurisdictiók elválasztását és inegkülömböztetését kijelentik, tart tőle, hogy egy olly elvet mondanak ki, melly a’ váltótörvényt, *s abból ígért szép reményeket füstbe oszlatja — ugyanazért részéről, mint fellyebb is monda, kivánja, hogy a’ nemes is az okozott károkra nézve a’ városi hatósági bíráskodás alá rendeltessék. Ellenben Nyitrai Követ (Emődy János): Megyéje részéről a’ Zalai Követ előadásában soha meg nem egyezhet, hivált az olly királyi városoknál, mellyekben, mint például Szakolczán, több nemesi curiák is vágynak. — Ha tehát Szakolcza határában ugyan, de curiális birtokon történt kár megbirálása a’ városi hatóság által eszközöltetnék, azon esetre a’ nemesi birtokban is volna a’ városnak biráskodhatási joga, mit részéről megengendui most legalább nem kíván, de külömben is, ha Zala Ygye előadása elfogadtatnék, akkoron a’ városi hatóság a’ nemesek szolgáira is kiterjesztetnék, minek pedig alig ha volna jó következése; — azért ő részéről az 1649: 45dik törvényczik. rendeletét továbbá is kivánja fentartatni. Csongrádi Követ {Klauzál Gábor): Zalának okai őt nem győzhették meg arról, hogy a’ nemes embert mind addig, míg a’ városi tisztviselők választásába be nem folyik, annak hatóság alá engedje, ugyan azért ezen választás jogot mindenek előtt kelletik kiterjeszteni. — A’ mit pedig a’ Zalai Követ a’ váltó jog tekéntetéből felhozott, azt nem látja a’ tanácskozás alatt lévő tárgyra alkalmaztathatónak; mert a’ váltó Törvényszékhez nemesi bírák is lesznek ajánlva, és igy a’ nemes nem egyenesen a’ városi bíróság által fog Ítéltetni ? — véleménye tehát továbbá is az, hogy valamint a’ kiváltságos városokban a’ nemesek a’ szabadon választott hadnagyok által Ítéltetnek, úgy a’ királyi városokban is egy nemes hadnagy választassák, ki a’ mezei rendőrségi kihágásokat, vagy károkat a’ nemeseken megvehesse. A’ 3dik szakasz azonban, valamint szintén a’ 4dik is minden változtatás nélkül meghagyatván, az 5dik szakaszra Az Elölülő: Miután ezen pénzbeli marasztalások gyakran nagyobb summákra is terjednének, kívánná, hogy a‘ feljebbvitel a’ Törvényszék és városi Tanácstól bizonyos, például 100 pengő forinttól kezdve, a’ fő Törvényszékre is engedtessék meg. Külömben is bévett törvényhozási elv az, hogy minden pernek három birája légyen. — Ha tehát a’ Rendek figyelembe veendik a’ mezei Szolgabirónak nagy kiterjedésű hatalmát a’ megyei Törvéuszékeknek állását, egyszersmind pedig ezen mezei rendőrség törvényczikkelyének végrehajtását, folyamodásokkal akadályoztatni nem kívánják — részéről szükségesnek tartaná, hogy bizonyos, például 100 forinttól, vagy ha tetszenék nagyobb sommátol is, a’ feljebbvitel a’ fő Törvényszékekre is engedtessék meg. Zalai Követ {Deák Ferencs): Az Elölülőnek megjegyzését igen fontos és velősnek nyilatkoztatván, ennek folytában ő a’ legfeljebb vitelnek általános elveit kivánná elfogadtatni, úgy t. i. hogy a’ Fő-Itélő-törvéuyszékekre a’ feljebbvitelnek csak ott legyen helye, a’ hol a’ két bíróság ítélete egymástól külömböznek, a’ hol pedig azok megegyeznek, ottan a’ feljebbvitelnek helye ne légyen. Az Elölülő Zala Vgye Követének előterjesztését csak ott látja alkalmaztathatóuak, hol két tokelletesen elrendezett, több személyből álló rendezett bíróságnak Ítélete megegyező, ő tehát továbbá is ajánlaná a’ Rendeknek, hogy a’ feljebbvitelt a’ Fő-Törvényszékekre bizonyos sommától egyeznők meg. MeH} javallatába az Elölülőnek a’ Rendek általánosan ÍÍOO ezüst forinttól kezdve megegyezvén, ennek folytában több javallatot tétetvén, de egyben el nem fogadtatván, végre
