1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 80. országos ülés
47 Barsi Követ (Liporniczkg I if/nos) az egész 5dik szakasznak szerkezetét eképpen javallá: a’ pénzbeli elmarasztalásokra nézve a’ feljebbvitel bármelly sommáig mindenkor csak birtokon kívül engedtetik: úgy mindazonáltal, bogy 200 forintig a’ Szolgabiró vagy Kapitány ítéletétől csak az illető Törvényszékhez, vagy városi Tanácshoz, és nem feljebb, — 200 forinton túl pedig felsőbb Törvényszékekre is szabad legyen. A’ testi büntetésekről széllé birói Ítéleteknek feljebbvitele eránt pedig tovább is fenmaradván a1 fenállé honi törvények reudelete: Melly szerkeztetést a’ Rendek elfogadván, az 5dik szakasz akép módosíttatott. A’ Odik szakaszra. Győr Vgye Követe {Szűcs Antal): ezen 6dik §ba a’helységekben, és nem kiváltságos városokban a’ helybeli Elöljáróságnak 12 forintnál többre nem becsült kártételből mind a’ kárnak megtérítésére, mind a’ kártételre szabott pénzbeli büntetésekre nézve bíráskodás engedtetik, — a’feljebbvitel a’ mezei Szolgabiréhoz, onnan pedig a’ Törvényszékre határoztatik, — ugyan ezen §. másik szakaszában pedig a’ nemes községekben, vagy közbirtokosságokban lévő ollyas tanács, vagy hadnagy, kiknek az 1832/8: 20 erejénél fogva nagyobb sommákróli biráskodás engedtetik, a’ határba történt kártételekről 24 forint erejéig bíráskodhatnak, a’ feljebbvitel pedig csak a’ Megyei törvényszékre engedtetik meg, ’s következve a’ 12 forintos kisebb summára rúgó kártételről hozott Ítéletnek két feljebb vitt bírósága vagyon, a’ 24 forintos nagyobb sommának pedig csak egy, ez utóbbi esetben is tehát a’ feljebbvitelnek először a’ mezei Szolgabiróhoz kellene megtörténni, onnéd a’ Törvényszékre, vagy az első esetbe is a’ feljebbvitel utján az ítélet egyenesen a’ Törvényszékre menne, e’ szerént mintegyik esetben az ítélettel meg nem elégedő fél az ítéletet egy bíróság eleibe feljebb vihetné. Az Elölülő: az előtte szólló Követnek indítványát nem oszthatja, mert lát uémü külömbséget a’ falusi Elöljárók, és a’ rendezett tanács vagy nemesek hadnagya között, ’s véleménye szeréut a’ kerületi szerkezet czélerányos lévén, az megmaradhatna. Pest Vgye Követe (Dubraviczky Simon): a’ szakasz első részében, melly a falusi községekről szól, a’ szerkeztetés ezen „ha pedig a’ helybeli illető elöljáróság 3 napok alatt elégtételt nem szolgáltatna, vagy nem szolgáltathatna“ önkényt lát a’falusi elöljáróságnak adatni, hogy a’paraszt, ha akarja, intézze, ha pedig nem akarja, ne intézze el: véleménye szerént ezen szó „szolgáltatnau a’ szerkeztetésben felesleges, sőt káros lévén, azt kihagyatui kívánta, melly előadását a’ szólló Követnek Az Elölülő is pártolván, még azon megjegyzést is tette, hogy a’ hol valami tárgynak rendes bírája vagyon, azon esetet feltenni sem lehet, hogy azt elintézni nem akarja. Szabolcsi Követ {Borús Sámuel): a’ Győri Követnek indítványát okainál fogva osztván, kívánta, hogy mind a’ kéteseiben a’ feljebbvitel elsőbb a’ Szolgabiró, attól pedig a’ megyei Törvényszékre engedtessék. A’Rendek azonban a’ 6dik, úgy a’ 7dik és 8dik szakaszokat minden észrevétel nélkül helybenhagyván. A’ 9dik szakaszra Pest Vgye Követe {Szentkirályi Móricz): utasításánál fogva kívánta, — a’ hajtó pénz, minden darabtól 6 kra határoztassék — mivel azonban a’ hajtó pénzről alább volna rendelkezés tétetve — ezen indítvány elmellőztetett, ’s a’ 9dik, úgy a’ lOdik szakasz is a’ kerületi szerkeztetés szerint elfogadtatott. A’ Ildik szakasz még kerületileg nem lévén bevégezve, olvastatott a’ 12dik szakasz, mellyre, úgy a’13., 14., 15. és 16dik szakaszokra nem tétetvén észrevétel, elfogadtattak. A’ lídik szakaszra nézve Pest Vgye Követe {Szentkirályi Móricz): ezen szakasznak rendeletét Küldői felettébb szigorúnak látván, kívánják, hogy e’ részben a’ régi törvények rendelete fentartassék. A’ kerületi szerkeztetés azonban ezen, valamint 18., 19. és 20dik szakaszokra is minden észrevétel nélkül elfogadtatván. A’ 21dik szakaszra Szathrrtár Vgye Követe {Kende ’Sigmond): az egész mezei rendőrségi t. czikk. ezen szakaszban alapulván, bármi jó és czélirányos határoztassék is, ha annak végrehajtására szükséges mód és eszközökről a’ Rendek nem gondolkodnak, az egész mezei rendőrségi határozatnak semmi sikere nem leend. — Ezen szakaszban t. i. az mondatik, hogy a’ kártételt egy tanúval kell bebizonyítani, mi ez előtt is elegendő volt, ’s mire a’ kárt tevőnek ezen vád ellen magát kimenteni kelletett, ezen gyakorlat azonban most megváltoztatott, a’ midőn az mondatik, hogy a’ kárt tevő szinte egy jó tanút állítana, akkoron a’ csősz a’ hit letételre nem bocsátatik — mit ő részéről czélerányosnak nem találván, azt kívánta, hogy a’kárt tevő magát két tanúval menteni köteleztessen 12 * LXXX. Országos Ülés. — Január 30-kán 1840.
