1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
35 Szathmári Követ (Kende Zsigmond): Küldői szinte azt kívánják, hogy az úrbéri telkekben A’j°bb*Ky°k3rS- csupán a’ fi gyermekek részesüljenek, és a’ leányok kiházasitásokon kívül mást ne követelhessenek, ko'udt'e lr*"‘ azt pedig azon fogva is, mert a’ 3dik szakasz által az usufructuatio felett szabad rendelkezés engedtetvén a’jobbágynak, feltenni nem lehetne, hogy azt a’ leányaira is kívánja általruházni, mert kü- Jőmbei: ha a’ jobbágy leánya nemes vagy polgárhoz férjhez menne, és az apja usufructuatióbau örökösödne ez által az adó, és igy a’ Status vagyona kissebbíttetne. Szepesi Kövét (Mattyasovszky Boldiszár): a’kerületi szerkeztetést nem pártolja, nem pártolhatja, mert az a’ felső vidékekre nem alkalmaztatható, mivel ott a’ jobbágyi telkek csekélyek anynyira, hogy a’ mostani gyakorlatnál fogva is, mellynek a’ felolvasott szerkezet éppen ellenkezője, még is a’ jobbágy alig viselheti a’ köz terheket, ha pedig a’ felolvasott szerkeztetés elfogadtatnék, akkoron a’ telkek eldaraboltatván, elpusztulni fognak, — ugyan azért mint az előtte szóllók kívánja, hogy a’ leányok csak a’ fi gyermeknek nem létében, ’s azoknak kiholtával örökösödjenek. Sárosi Követ (Pillér László): Küldői szinte nem pártolják ezen szakaszi szerkezetét, részint, mert az által a’jobbágy vagyona, melly Status vagyon szétdaraboltatván, végre kivált a’ felső vidékeken a’ jobbágy telkek elpusztulnak, mert ott a’ telkek úgy is keveset jövedelmezvén, mint már mondatott, kereskedéssel is kéntelek a’jobbágyok jövedelmeiket pótolni, ha tehát még a’ leányok is részesíttetnének bennek, a’ fiák nem látván ekkép magok fáradozásaikat megjutalmaztatni, inkább kereskedésre, vagy szolgálatra adnák magokat, mint sem, hogy a’jobbágy telkeket mivelnék, — ezen, de azon fogva is, hogy ezen rendelkezés Megyéjében eddig sem divatozott, hanem a’ földes úr több gyermekek között az apai telket annak adta, a’ kit annak viselésére alkalmasabbnak talált, — kívánná, hogy a’leányok a’ kiházasitáson kívül, mást ne követelhessenek. Abauji Követ (Gr. Péchy Emanuel): részéről a’jobbágyi örökösödési türvényczikkelyt csak akkép fogadhatja el, a’ mennyire az az lső Rész 29dik és 30dik czímjeivel nem ellenkezik. Ezen rendelkezést pedig már csak azon fogva sem, mert a’ terheket a’ fi gyermekek viselvén, ha a’ leányok is részesíttetuek benne, azok részeket kamatra kiadván, minden ipar és szorgalom reá fordítás nélkül szedendik a’ jövedelmet, míg a’ férfiak azoktól kétszeresen adóznak, t. i. a’ földes uraságnak, és a’ köz terheket viselve, azért csupán a’ fi gyermeket kívánja az örökösödésre bocsátatni. Unghi Követ (Bernáth Zsigmond): Természeti igazság ugyan, hogy a’ szülőknek gyermekei minden nem külömbség nélkül egyformán részesítessenek a’ javakban, azonban vágynak törvények, mellyeknek gyakorlati oldalok kivihetlen, mint jelesen a’ kérdés alatti is — ezen törvény ez ideig nem természeti, hanem polgári jogon alapult, ’s eddig az divatozott, hogy csak a’ férfiak, a’ leányok pedig csak a’fiák kiholtával örökösödtek, már ha ezen szokást a’ Rendek megváltoztatni kívánják minő hatást fog az okozni, kivált egy olly nép osztálynál, hol még a’ nevelés ’s mivelés alacsonyan áll, a’ Rendekre bízza, ő azonban jó hatását nem remélheti, mert a’felső vidékekben, kivált hol a’ telkek nem igen jövedelmeznek, el fognak azok pusztulni, mivel az apa vagyonához való rakaszkodás megszűnik a’ fiákban, mivel tudják, hogy a’ leányok is örökösödnek — azon fogva tehát ő e’ részben a’ feuálló gyakorlatot kivánja fentaríani, mi szerint csupán a’ fi gyermekek örökösödjenek. I Honti Követ (Luka Sándor): hasonlóan mind Ungh a’ telkek fentartása tekintetéből is kívánta, hogy csak a’ fi gyermekek örökösödjenek, ’s a’ leányok pedig csak azon esetben, ha a’ fiák kihalnának. Zólyomi Követ (Beniczky Ágoston): miután a’ Küldöttség 3dik §. szerkeztetéjének elfogadása által azon világszerte tartott, ’s eddig többnyire szerencsés gyakorlattal szentesített axioma: „aequalis divisio non conturbat fratres“ mai Ülésben voksok többsége által véleménye ellenére megsemmisített, — már most ezen tanácskozás alatt lévő 5dik szakasz által a’ jobbágynak örökösödése tárgyában legalább a’ nemek közt eddig divatban volt szokást megtartatni óhajttá, azért azon Megyéjét is hasonlóan illető, ’s a’ környülállásaihoz tökélletesen alkalmaztatható okoknál fogva, melylyeket az előtte szóllott Unghi Követ előhozott, ’s mellyeknek ismétlése által untatni a’ Rendeket nem akarja, főkép a’ maradandó számos deserták, ’s azoknak felső Magyarországban többnyire nehezen végbevihető benépesitetése tekintetéből kivánja, hogy örökösödés eseteiben a’helybeli szokás megtartassék, — ’s igy a’ hol eddig fiuk leányokkal egyformán osztoztak, ott ezentúl is úgy osztozzanak, a’ hol pedig egyedül a’ férjfiak örökösödtek, ott azok ezentúl is leányok kirekesztésével örökösödjenek. Zalai Követ (Hertelendy Károly): az elvben megnyugszik, miután azonban a’ 3dik szakasz megváltoztatott, úgy vélné, hogy ezen 5dik szakasznak szerkezetét ahoz kellenék alkalmaztatni; ne hogy ismét az ősi és a’ szerzemény között külömbség tétessék — mi végből is a’ szerkezetből ezen szavakat: „ősi javaikban“ kihagyatni kívánná. LX VII. Országos Ülés. — Január H-kán 1840. 9 *
