1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
.Ui /.AT//. Országon Ülés. — Január 3kán 1840. A/. Elölülő- a’ többséget a’ kerületi szerkezetes mellett monda ki, ’s az ellenvéleményüek megn u tatására azt jegyezvén meg, bogy az apának szabad rendelkezése lévén mindenekben, az által Íz előadott akadályok nagy részben elbárítatnak. Olvastatott ennek utánna az 5dik, most már fídik, szakasz: „ha mindazonáltal“ ’s a’ t. Az Elölülő: ezen szakasz igasságát nem tagadja ugyan, de mivel ez igen természetes, és magából a’ dologból következik, azt szükségtelennek tartja e’ helyen azon fogva is, mert ez nem anynyira az örökösödést tárgyazza, mint inkább egy harmadikkal való szerződést szabályozza, azért noha a’ szakasz igazságát nem tagadja, azt azonban feleslegesnek tartja. Zalai Követ (Deák Ferencz): kijelenté, hogy ezen szakasz Horvátország Követeinek kívánságára iktattatott be, ’s noha e’ részben ő is az Elölülőnek észrevételeit osztja, minthogy azonban Horvátország megnyugtatását találja benne, részéről kívánja meghagyatni. Horvátországi Követ (Busán Hermán): ha a’ kerületi szerkeztetés meghagyatik, szóllani nem kíván, azonban ha netalán kihagyatni kivántatna, felvilágositásképen előterjeszteni kéntelenítetik, hogy ezen szakasz olly telkekről széli, mellyeket a’.földes urak tulajdon majorságaikból jobbágyaiknak szőllők alá, vagy más használatra gueralis szerződés mellett világos és határozottan kikötött azon feltétel alatt adták által, hogy azokban egyedül a’ fi ág örökösödjék — ezen telkeket tehát a’jobbágyi, már urbér szerint rendezett telkekről megkülömböztetni kelletvén, minthogy hasonló telkek a’ társ országokban gyakoriak lennének, ezen szokásnak meghagyatását mind a’ világosság tekinteténél, mind a’ szerződés szentségénél, mind pedig a’ földes úri jussok feutartásánál fogva, annál inkább kívánja, mert ha ezen szakasz kihagyatnék, megtörténhetne, hogy ezen törvényczikkely 5dik és 22dik szakaszainak értelmében az illy gueralis szerződés melleti birtokban a’ fiákkal a’ leányok hasonló örökségét kapván, ez által nem csak a’ szerződések szentsége megsértetnék, hanem ezen törvényczikkely, mellyben a’ Rendek csupán a’jobbágy örökösödését kívánják elhatározni a’ földes úr örökösödése felett is, és pedig nem kis kárával rendelkeznének, ezeknél fogva tehát kívánja, hogy ezen szakasz világosságnak okáért is hagyassák meg. Az Elölülő: noha a’ Horvátországi Követ által felhozottak igasságát nem tagadja, mivel azonban azok úgy is magából a’ dologból értetődnek, részéről ugyan feleslegesnek találja, minthogy azonban egy egész fél megnyugvását találja benne, nincs ok, miért azt továbbá ellenzené. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): ezen 6dik szakaszban csupán egy feltétel említtetik, mellyhen a’ leányok az örökösödéstől elmozdíttatnak, minthogy pedig véleménye szerint több esetek is lennének, nevezetesen: ha osztatlan vagyonban örökösödnek, ’s igy ha csak egy eset tétetika’ kivitelben, majd azt lehetne gondolni, hogy a’ ki nem jelelt esetek a’ törvény rendelete alá esnek 's azon fogva minden kétség elhárítása végett, vagy ezen szakaszt egészen kihagyatni, vagy pedig egészen máskép szerkezteim kívánta. Trenchén Vegye Követe (Marczibányi Antal): ezen szakasznak szinte kihagyatását kívánta, mert régiebb időkben az urbér telkekből több telkek szakadtak ki csupán a’ férfiak számára, mind Megyéjében ez több helyeken vagyon, ha tehát ezen szakasz meghagyatnék, kétségben hozódna, valljon az illy telkekben a’ leányok nem öröködnek e’, minthogy ez kivételképen ezen szakaszban nem mondatik, ez azonban magából a’ dologból értetődik, mert az első adományi levelek egyedül csak fi gyermekekre adattak ki, ugyan azért minden kétség elkerülése végett ezen szakasz kihagyására szavaz. Honti Követ (Luka Sándor): minthogy ezen szakasz igen természetes, és magából értetődik, azt mind az Elölülő is mondá, szükségtelennek találja — az pedig ő előtte nem elegendő ok, hogy azt Horvátország kívánta, mert lehetnek esetek, hogy valamelly törvényczikkely alkotása alkalmával 10 vagy 20 Vármegyék is az alkotandó törvény ellen casualistikákat felhoznának, akkoron tehát ezen elvből kimeuve, hogy mindenkit megnyugtassunk, szükség volna, mind azokat beiktatni, mi szerént a’ törvény csupán casualistikából állana, ’s minthogy axioma az: „quod lex in casibus non exceptis formet regulam generalem“ ne hogy ezen szakasz zavarokra és magyarazgatásokra szolgáljon okot, kihagyatni kiváltja. Tolnai Követ (Bezerédy István): ha ezen szakasz homályt szülne, részéről is óhajtaná, hogy az kihagyassék, mivel azonban az által csak az ódik szakasz felvilágosíttatik, nem látja okát, miután az egyszersmind Horvátország megnyugtatására szolgál, mért kellessék azt kihagyni — részéről kiváltja, hogy maradjon meg. ast Kötet (Zarka János): hasonlóan kiváltja, hogy maradjon meg, mert az a" törvényczike^ érdemétel éppen megegyez, homályt pedig nem csak nem okoz, hanem inkább az ódik szakaszt C V1 - részérő1 nem ellenzi, hogy maradjon benne. , .. L. 0 u °- nem ellenzi, hogy a’ szakasz bent maradjon, ámbár szükségtelennek látja, hogy )) n egtes esetek említessenek, mert véleménye szerint a’ törvénynek paroncsoló ’s
