1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés

el nem elmérheti, mert a’ nemesi ősiség fenállott eddig is, a’ nélkül, hogy ezen rendelés állott

volna az úrbéri telkekre nézve, azért úgy mint feljebb.

Soprony Városa Követe (Vághy Ferencz): Rövideden csak azt nyilatkoztatja, hogy a’ fenhozott okoknál fogva ő is a’ választmányi javallat mellett szavaz

Szabadkai Követ (Demerácz Alajos): Azt, hogy a választmányt munkálatból keruletileg kihagyott 3. ’s 4dik szakaszok, mellyeknél fogva a’jobbágynak ősi vagyonról is gyermekei között bizonyos mennyiségig végrendelkezés engedtetik, továbbá is meghagyatni kívánta azon status gazdasági, erkölcsiségi ’s családi tekinteteken kívül, a’ mellyeket több Követek előadtak, részéről még azért is, mert reménységet táplál? hogy az üdvös törvény maga idejében a’ városokra is fog kiterjesztetni. A’ régi Rómaiak is elismerték ezen eszméne hasznát, mivel törvényeik szerint a’ hazai kormányzó gyermekeinek csak „legitimát“ hagyni tartozott. Szabadka városában illy törvény számos családot végromlástól meg fogna menteni, mellyet a’ leányok ’s örököseik gyakorta indíttatni szokott súlyos perek utján eszközölnek, holott a’ fiú örökösök, szülőik hív ápolásában, a’ köz terhek viselésében, a’ gazdaság gyarapításában, sőt sokszor elidegenítéstőli megoltalmazásában közönségesen megőszülni; a’ leányok azonban, míg a’ szülőknél vannak, mit sem tenni, férjhez menvén pedig, magok ’s gyermekeik számára külön szerzeményeket gyűjteni szoktak.

Fejér Vgye Követe (Ürményi József): Noha hallotta, hogy ellenkező okok is legyenek, még is véleménye szerint általános azon elv, hogy az apa csak azon fiját kivánja inkább boldogítani, a’ mellyik eránta is nagyobb vonzódással vagyon , ’s ez Psychologicusiok, mellynek a’ nemzeti iparra is nagy befolyása vagyon, mert más azon ipar, mellyet az apa egy szeretett fiúnak boldogítására fordít, más pedig az, mellyet csak élelmére, — ő részéről a’ választmányi javallatra voksol.

Árvái Követ (Zmeskál Móricz): Minthogy ezen kérdés véleménye szerint az ősiség kérdésével kapcsolatban volna, azt el halasztatni kivánja azon időre, midőn majd a’ tárgyalás alá jövend.

Krassói Követ (Kiss András) ellenben nem látja ezen tárgyat az ősiséggel kapcsolatban lenni, mert véleménye szerint a’ nemesi ősiségnek alapja a’ vissza-válthatás, miről az úrbéri telkeknél szó nem lehet, ’s azon fogva nem is látja az okát, miért ne lehetne a’jobbágyoknál mind a’ szerzeményekre, mind az ősiségre nézve szabad rendelkezést adni, mivel a’ jobbágyoknál a’ famíliák fentartásáról szó nem lehet, azért ő is a’ Választmány javallata mellett voksol.

Az Elölülő: Megegyez az előtte szólló Követ előadásában; mert az eddig létező törvény szerint is mása’ természete a’ jobbágyi birtoknak, ugyan azért nem az ősiségiránt felhozott nézeteknél, hanem azon okoknál fogva, hogy főképen a’ felső vidékeken a’jobbágyi telkek egészen elpusztulnának a’ választmányi javallatot elfogadhatónak tartja, mellyre is az eddigi kijelentések folytában a’ többséget kijelentette.

Minek folytában az Ítélőmester olvasta a’választmányi javallat 3dik szakaszát eképpen : „Jobbágy azon javakról, mellyek örökösödés utján szállottak reá, csak özvegyének tartására ’s gyermekeinek osztályára nézve tehet végrendelést. Hlyen végreudelésben egyik vagy másik gyermekének a’ többi felett kedvezhet ugyan az ősi javakból is, de azokból egyik gyermekét sem szoríthatja kisebb részre, mint a’ mennyit az egyenlő osztály esetében egy gyermek résznek hasonbeli tett volna.“

§. 4. Azon testvér, ki atyának illyeu végrendelete szerint az ősi javakból többet kapott, mint a’ mennyi neki az egyenlő osztály esetében jutott volna, azon feleslegről szabadon rendelkezhetik, de a’ végrendelet nélkül magva szakadt, minden eképpen nyert javaiból fenmaradt testvéreinek vagy azok maradékinak az oldalaslagi örökösödés.

Unghi Követ (Bernáth Zsigmondy. Ezen felolvasott választmányi 4dik szakaszt ellenkezésben látja a’ 3dik szakasszal, ugyan is a’ 3dik szakaszban az vagyon, hogy a’ jobbágy az ősiről szabadon rendelkezhet, a’ 4dikben pedig, hogy a’ fiú csak arról rendelkezhet, mellyeket osztály illető segen felöl kapott. Ugyan azért minthogy ezt ellenkezésben látná, vagy kihagyatni, vagy máskép szerkeztetni kívánná.

Tolnai Követ (Bezerédy István): felvilágositásúl az Unghi Követnek megjegyzi, hogy az 3dik szakaszban az ősiről vagyon a’ szó, a’ 4dik szakaszban pedig mondatik, hogy az ősibőf osztályi illetőségen felül nyert rész szerzeményé válik, és igy az egészrőli szabad rendelkezés fenmarad.

íolytatólag olvastatottt az 5dik szakasz, melly a’kerületi Izenetben 4dik: ,,a’ iobbágyoknak minden ősi“ ’s a t.

Trenchén Vármegye Követe (Marczibányi Antal): utasításánál fogva kívánta, hogy végrene et nélkül kihalt szülőknek az úrbéri telkekben csak a’ fiuk, a’ leányok pedig csak a’ férfiak Ilonával örökösödjenek: hasonlóan voksoltak:

Zemplénéi Követ (Peterffy Károlg) és Nyitrai Követ (Marczibányi Lőrincz): ismert külüm^eu ez a ta a telkeknek csak eldarabolása ’s birtokosok változása, ’s ez által pedig a’ nemzeti ipar is -euve ne, ülőmben pedig ez egy egészen új rendelkezés lenne, melly ekkoráig sem divatozott.

LXVII Országos Ülés. - Január 3-kán 1840.

*{4