1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés

LXVII. Országos tiles. — Január 3-kán /840.

31

pedig a’ fiú tekintetéből azt látja, hogy ezen felolvasott szerkezetet elfogadni nem lehet, hanem mint A’joh_bisyok 5rS* az előtte szólló Zala, Pest és Hont Vármegyék Követei is kijelentették, a’ választmányi javallatot kelletik elfogadni. — Ugyanis az apa tekintetéből; valljon nem szereti jobbau az apa, ha a’ gyermekei sorsa tőle függ, minél inkább kivesszük tehát a’ fiút az apai gondoskodástól, annál inkább gyengítetik a’ szülői szeretet, azon gyengéd köteléket, azon erkölcsi szikrát, melly alapja és fundamentuma a' status boldogságának és erkölcsösségnek, ’s egyszersmind mód és alkalmatosság nyújtatik a’ szülőnek a’ törvény kijátszásáról gondoskodni, ’s akkoron, t. i. hogy kedveltjét boldogíthassa javait adóságokkal, bézálogositásokkal terheli, mellyekből végre sok zavarok, ’s gyakran végső elpusztulások is erednek; — ha pedig a’ gyermekeket tekintjük, ha az érzéseket még a’ neveltebbeknél is az érdekek vezérlik, valljon lehet e’ csudálni, ha nálunk a’ nevelésnek legalsó fokán lévő szegény néposztály, szinte külső érdekek által vezéreltetik? vagy talán felteszszük nála azt, hogy az erkölcsiség, mellyuek kifejlődése a’ nevelésnek egyik legszebb gyümölcse, ezen külső érdeket elnyomandja? csak valljuk meg igazán — mint Zala is mondá — hogy emberek vagyunk mindnyájan, ’s emberi gyarlóságoknak annál inkább alája vettetve vagyunk, mennél hiányosabb a’ nevelésünk, mennél aljassabb nálunk az erkölcsiség eszméje, — ha tehát a’ fiú látja, hogy szülői iráuti gondoskodása, melly egyszersmind tiszteletet is vonza magával, jövendőre nem jutalmaztathatik, gyengítik mind ezeket, ’s ez által a’ Status boldogságának fő alapját is az erkölcsiséget, — de vegyük már practice ezen tárgyat fel, hogy mennek majd ezen törvény rendelete szerint az osztályok? egy bizonyos apának több gyermekei lévén, egy kettőt kivéve mindnyájan ott hagyák, ’s elmennek szolgálni, ’s szolgálatjok ideje alatt magoknak szereznek, — az otthon maradott gyermekek pedig, kik talán élemedett szülőik életeket fentartva ’s ápolgatva egyszersmind a’ telek mivelését, és a’ köz terheket is viselék, ’s így magoknak semmit sem szerezhettek, szülőik holta után az egész vagyont és fáradozásainak gyümölcseit az ollyanok közt, kik annak fentartására sem mi befolyással nem voltak, felosztatni látják, — már kérdi, az illy példák fogják e’ a’ fiúi szere. tetet előmozdítani, vagy pedig gyengíteni? de ha ezekre nem is volna tekintet, mint Zala igen bölcsen megjegyzé, a’ nemzeti gazdasági tekintetek is megkívánják azt, hogy a’ választmányi javai lat elfogadtassák. — Ő tehát kifejtett nézeteinél fogva a’ felolvasott 3dik szakaszi szerkeztetést azzal kívánják felváltatni.

Bihari Követ (Ueöthy Ödön): Midőn ezen tárgy a’ kerületekbe tárgyaltatott, kénytelen volt voksát a’ kerületi szerkezet mellett nyilvánítani, mert Küldői az ősiséget a’ nemeseknél fentartatni kívánták, — pótló utasítása azonban mást szólván, örömmel nyilatkozik a’ választmányi javallat mellett, — okokat e’ részben felhozni nem kíván, mert azokat Zala és Tolna eléggé kimeriték^ csupán azt jegyzi meg, hogy a’ kerületi szerkezetnek megváltoztatását, maga az erkölcsiség szorosan megkívánja; mert nálunk a’ nevelés hiánya miatt az erkölcsiség nem hághat oda, a’ hova annak hágnia kellene, ’s azon fogva a’ szegényebb sorsuaknál a’ fiú nem szereti szülőit, ha azoktól megjutalmaztatását nem várhatja, a’ választmányi javallat tehát leginkább azt eszközli, hogy a’ fiú szeresse , tisztelje ’s ápolja szülőit, ’s ha tehát az apa vár gyermekeitől kedvezést, szükséges hogy azt fiainak ő is tehesse. — Azt ugyan tagadni nem lehet, hogy az apa gyermekeit egyformáu szeretni köteles, azonban ebből csak az következik, hogy a’ fiúi kötelességet mindnyájoktól egyformán kívánhatja, ha tehát egy fiú több szívességgel volt szülői iránt mint a’ másik, éppen olly természetes igazság, hogy a’ szülők is több szeretettel lehetnek azon háladatos gyermekjök iránt, —

’s minthogy a’ választmány javallatába ez foglaltatik, a’ fentebbiek, de Zala és Tolna kijelentéseik, nél fogva is a’ felolvasott kerületi szerkeztetést nem pártolván, kívánja azt a’ választmányi javallattal felváltatni. ,

Csongrádi Követ (Kárász István): Zala, Tolna és Bihar Megyei Követek lelhessen megmutatták azt, hogy a’ kerületi végzés e’ részben meg nem állhat, ’s ezeknek indítványaikhoz csatolja voksát ő is, annál fogva is, mert a’ kerületi határozat által egy uj elv állapíttatnék meg, melly ekkoráig nem létezett, és midőn a’ nemesi birtokot minden oldalról biztosítani, és az ősiségnek bilin - -cseit tágítani kívánjuk, akkoron az úrbéri vagyonba eddig nem létező ősiség káros következéseit kívánjuk elágaztatni, ő tehát minthogy ebbe igazságot nem lát, különben pedig az egy ujitás is volna, mert a’ jobbágyoknak gyermekei ekkoráig sem örökösödtek egyformán , hanem az előtt a’ több testvérek közt mások elmellőzésével az alkalmatosabbnak adatott a’ földes ur által az úrbéri telek; részéről szinte mint az előtte nyilatkozók szükségesnek látja, a’ választmányi javallatot elfő. gadni, még azon fogva is, hogy azon esetekben, hol az úrbéri telket árverés utján eladni kelletik, ha a’ testvéreknek elegendő pénzek nem lészen, a’ többieket kifizetni, a’ telek idegen kezekre fog által szállani, holott ha az apa a’ választmányi javallat szerint bizonyos feltételek alatt az ősiről és gyermekei között rendelkezhetne, megtörténne, hogy a’ nagyobb részt kapott gyermek a’ többieket könnyen kielégítheti, melly körülmény a’ nemzeti gazdálkodásra nézve is milly nagy befolyásit *