1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
.... LXV1I Országos Ülés. - Január 3-kán 1840. i)« S íi Jegyen Zala követe is megmutatta, ő tehát a’ fenhozottaknál fogva kívánja a’ választmányi javallatot elfogadni; — hasonlóan .... Békési Követ (Horváth Antal): Mind az erkolcsiseg, mind a nemzeti ipar es szorgalom előmozdítása tekintetéből, mint azt Zala, Tolna és Bihar Vármegyék Követei kifejtették, a’ választmányi javallat mellett szavazott. Szabolcsi Követ (Zoltán János): Miután a’ nemesi birtokban létező ősiség rosznak és károsnak ismertetik, azt az úrbéri telkekre kiterjeszteni nem kívánván, pártolja a’ választmányi javallatot. Barsi Követ (Liporniczkg Vilmos): Küldőinek az ősiség eránti elvei közelebbi összefüggésben állván a’ Küldöttség véleményével, mint ezen szerkezettel, ’s e’ végből annak elfogadására szavaz, ennek támogatására a’ már előhozott okokat ismételni nem kívánta, csak némellyek azon aggodalmára nézve, hogy az ősiség eránti szabad rendelkezés a’ testvérek közötti egyességet és szeretetet gyengítené, bátor azt megjegyezni, hogy ha eddig a’ szerzeményekre nézve ez megállhatott, «így ha az ősiségre nézve is főképpen illy korlátolt miuémú'ségben szabad lesz a’ rendelkezés, azért a’testvérek közti felbomlás ’s egyenetlenségtől nem lehet tartani, ’s innen főképen a’ Statusra nézve semmi veszedelmet következtetni. Szathmári Követ {Kende ’Sigmond): Miután már elhatároztatott, hogy a’jobbágy az 1836dik esztendő előtt nyert úrbéri telkekben, ha azokat egykoron ingyen kapta volna is, az usu fructuatióról szabadon rendelkezhessék — ezen törvényczikk. Ildik szakaszában pedig most az rendeltetne, hogy a’ jobbágynak mind két ágón lévő gyermekei örökösödjenek a’ bátra lévő vagyonba, — ő részéről nem lát más módot, mint ha e’ részben az apának megengedtetik, hogy bizonyos feltételek alatt az ősiről is gyermekei közt rendelkezhessen, mert gyakran megtörténik, hogy az egész ősi vagyon egy kis viskóból állván, az apa több gyermekeit kiházasítja, kik magoknak szereznek, ellenben egy leánya maradván otthon, az, azon jó reménység fejében, hogy apja által megjutalmaztatik, oda haza marad, nem csak a’ kis házra felügyel, de szorgalma által apját is ápolja, val- Jyou illy esetben nem igazságos e’, hogy apja által ezen gyermek a’ többinél megkülönböztessék? mi végből a’ Zala és Tolna által felhozottaknál fogva is a’ választmányi javallathoz járul. Trenchén Vármegye Követe {Marczibányi Antal): Ezen kérdést a’ nemesi ősiség kérdésével kapcsolatban lenni látván, e’ részben a’ választmányi javallatot nem pártolta, hanem kívánta hogy ezen jobbágyok ősi vagyonáról rendelkezhetési akkorára halasztassék, midőn az ősiség kérdése általánosan fog elhatároztatni. Unghi Követ (Pribék Antal): Zala, Tolna és Bihar Vármegyék által felhozott okok őt is meggyőzték, hogy a’ kerületi Izenetet változtatni kelletik, mi oknál fogva is részéről a’ választmányi javallathoz járul. Po'sony Vármegye Követe {Olgyay Titus): Minthogy Küldői az ősiséget minden kitelhető esetekben eltörleni kívánják, ezen kerületi szerkezete által pedig az ottanig, a’ hol eddig nem létezett, felállíttatná részéről, a’ választmányi javallathoz járul. Temes Vármegye Követe {Laszkovicz János): Részéről a’ választmányi javallatot pártolta; hogy ha pedig a’ többség azt nem pártolná, azon esetben kívánná, hogy az ollyan fiúnak, a' ki szülőit ápolta, és a' gazdaságra felügyelt, a’ Megyébe divatozó szokást elfogadtatni, minél fogva az °% gyermeknek 3 észt. azon vidékon divatozó cseléd-bér fizetessék ki. Ugocsai Követ {Szent-Páli László) : Noha őt sem a’ választmányi, sem pedig a’ kerületi szerkezet ki nem elégítené, Zala és Bihari okoknál fogva mindazonáltal még is czélerányosabbnak tartja a választmányi javallatot, ’s e’ végből arra szavaz. Hevesi Követ {Papszász Lajos): A’ választmányi javallatot, mint azt már többen kijelentették,'» mind az erkölcsi, mind pedig a’ nemzeti gazdasági tekintetek ajánlván, ő is azt hiszi, hogy a’ nevelési rósz rendszernek következésébe az erkölcsiséget durva anyagi jólétnek kelletik kipótolni, azon fogva részéről is a’ választmányi javallathoz járul. A asi Követ {Zarka János): Küldői utasításokba azt kívánták, hogy a’jobbágyoknak telkeik az örökösödés esetében ne kótyavegyéztessenek el, hanem azokba mindenkor a’ legékesebb örökösödjék, midőn Küldőinek ezen kívánságát a’ Rendeknek előadta, pártolást nem nyerhetvén, jelenleg azon rosznak elhárítására, a’ melly az ősiség megállapításából az úrbéri telkeket is érné, Zalai előadattaknál fogva is a’választmányi javallathoz járul. Mosonyi Követ {Sótér Ferencz): A’ fenforgó kérdésben alapul szolgáló sinor mértéknek tartja azt, hogy akár melly birtokosnak vagy usu fructuariusnak szorgalmai az éleszti ’s ösztönözi leghathatósabban, ha a birtokában vagy használatában lévő vagyonról szabad rendelkezéssel bírván, tudja előre, hogy keserves keresménye vagy gondosan maga összehúzásával megtartott vagyona annak kezére jutand, kit ő kíván boldogítani, nem pedig a' kit akármi más ő rajta kívüli intézkedés 1t.szén háti ahagyandó javainak birtokosává, nem tartóztatják a’ szállót azon psychologicus nézetek, _
