1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 141. országos ülés - 1940 / 142. országos ülés
CXLJI. Országos Ülés. — Április 30-kán. 1840. A’ kur. adóról/ /. adózó tekintetéből, mert az adózót a’ szükségen felül adóval terhelni nem tanácsos, és az igazságai meg nem fér. Nem az Ország érdeke tekintetéből, mert a’ szükséges adót, ha csak a’ közbátorságot veszélyeztetni, és koczkáztatui nem kívánjuk, megtagadni nem lehet. Ezen szempontból indultak ki Küldői akkor, a’midőn az adózó megterhelt sorsa tekintetéből az előbbeni 4395 244 forintokból és 38'/2 krajczárokból álló adót leszállítatni kívánták ugyan; de szám szerinti leszállítást ki nem tűztek, mert, ha a’ leszállításban önkényesen eljárni kívántak volna, akaratjukat szám szerint kinyilatkoztatni el nem mulasztották volna, ebből tehát önként következik, hogy Küldői az adót csak annyiban leszállítatni akarják, a’ mennyiben azt a’ szükség megengedi; és e’tekintetnél fogva is sürgette az adónak, mennyire a’ szükség megengedi eddigi leszállítását, mert*fel sem foghatta, miképen lehessen azt az ajánlott adót, a’ mellyet eddig az ország Rendéi a’ szükséghez mérsékelve megajánlottak, minden szükség megfontolása nélkül önkényesen leszállítani, — Igaz ugyan, hogy a’Karok elébbeni Izenetjéhez, melly által C3ak 4 millióm adó megajánliatott, Megyéje részéről is hozzájárult, mert azt hitte, hogy 0 Felség-e, mint az adózó nép legigazságosabb attya, ki az adózó nép eránti boldogító gondoskodásának, és kegyességének eredményeit e’ mai nap kihirdetett, és az úrbéri tárgyban érkezett k. kir. Leiratban tettleg kimutató, ha a’megajánlott 4 millióm adóba szükséghez képest netalán megnyugodhat, azt az adózó sorsa köpnyebbülése tekintetéből el is fogadja. — Miután mindazonáltal Ő Felsége 20ik Áprilisban érkezett k. kir. Leiratában őszintén kinyilatkoztatná, és elösmérné, hogy ámbátor szives örömest kivánná az adózó nép könnyebülését elősegíteni, mindazonáltal szükség körülményei miatt ezen mennyiségben ajánlott adót el nem fogadhatja: bizván tehát a’ Fejedelem szent szavaiban, minthogy Küldői azt, a’ mit az ország java bátorsága dísze, és tekintete megkívánja, soha meg nem tagadták, ne hogy az ország érdekét tovább akadályoztassa, vagy gátolja, az előbbeni adót Megyéje részéről a’ Felírásba foglalt feltételek mellett ezennel megajánlja. Horvátország Követe {Busán Hermann): Horvátország nevébe és részére az elébbi adó mennyiségéhez ragaszkodik. Kraszna Vármegye Követe {Szentmáriag János): Kijelentette, hogy az Erdélyi részeknek tökélletes vissza csatlásáig az adó megajánlása tárgyába nem avatkozik. Csongrád Vármegye Követe {Klauzál Gábor): Előre bocsátván Küldőinek azon pótló utasísítását, hogy mivel a’jobbágy telket biró nemesek minden nemesi terhekbe részesülvén, az által hogy adót is fizetni kötelesek, a’ köz terheket kétszeresen viselik, azokat ez utóbbitól felmentetni igyekezzen. A’ mi a’jelen tárgyat illeti, megvallja nem osztozik azok vélekedésével, a’ kik azért, mivel az úrbéri tárgyban az első kedvező kir. Válasz leérkezett, már megadják az elébbi rf rr adót. Tiszteli O a’ kir. Választ, melly szerint O Felsége beegyezett abban, hogy az adózó jobbágy földesurától magát örökre megválthassa, de valljon még az által, hogy ezen jus ki van mondva, képesek lettek e az adózók arra, hogy az adót, mellyet eddig viselni képesek nem valónak, fizethessék, valljon meg változtak e a’ körülmények, lehullottak e a’ sorompók, mellyek a’ kereskedést zárva tartották, valljon azou 8 pftot, melly minden darab marhára van téve, ki fizeti más, mint az adózó? hát azon temérdek mellékes indirecta adót, nem a’ szegénység fizeti e’ részben? azt tehát, a’ mit eddig fizetett az adózó, fizetni tovább lehetetlen lévén; ő örömest ajánlana kevesebbet annál is, a’ mia’ Felírásba ajánlíatott, de mivel vissza nem mehet, marad az Izenet mellett. Győr Vármegye Követe {Takáts Sátnlor): Szívesen vennék Küldői, ha az adót lejebb szállíthatnák, de mivel az a’ fenforgó körülmények szerint alig kívánható, e’ felett az Országgyűlés végét sem kívánja hátráltatni, azért megajánlja az elébbi adót. Pozsega Vármegye Követe {Markorits Gusztáv): Úgy szinte Eperjes Vármegye Követe {Bujánovits Vincze) : Az eddigi adónak megajánlására szavazott. Nagy-Bánya Városa Követe {Topertzer Otto): Mivel a’ katonaság tartási költségek nem kevesedtek, az királyi kintstár költségei pedig a’ váltó Törvényszékek behozatalával szaporodtak, megajánlja az eddigi adót. A’ Kalocsai Főkáptalan Követe {Szathmárg Antal): Ha a’ múlt Országgyűlésén megajánlott hadi adóból a’ most lehúzott mennyiséggel valamelly érezhető könnyebbség szereztetnék az adózó nepnek, helyesleni lehetne a’ Karok és Rendek azou szándékát, mellyel az adózó nép terheit elviselhetőbbé tenni akarják, de a’ levont 395 ezer forintokból az egész országban olly csekély,’s észrevehetetlen könnyítés hárul reája, hogy az említésre sem érdemes, azért a’ múlt Országgyűlésen ajánlott adó mennyiségének minden feltétel nélküli megadására szavaz. Zala \ ármegye Követe {Deák Férencz) : Az Elölülő azt tette fel, hogy a’ nemzet jusa az adó megajánlása tekintetében sokkal erősebben áll, mintsem hogy azt az adó summájának leszállítása által erősíteni kellene, mert a’ törvény világos rendeleténél fogva ide tartozik az adónak I»
