1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
LXYH. Országot Ülés. — Január 3-kán 1840. 29 a’ hitelnek alapja közelebbről elbatároztatik. 3szor hogy a’ szerkezet öszvehúzattassék. 4szer hogy minden ebből eredhető következés nélkül ezen tárgy újabban a’ Kerületekben tanácskozás alá vétethessék. ezekben pontosulván tehát a’ Rendeknek okai, a’ többséget ezennel kijelenti, hogy ezen felolvasott törvéiiyczikkely általánosan a' Kerületekre viszszautasitatik. Olvasta ennek utánija az előbbi ítélőmester a’ jobbágyok örökösödése iránti törvényczikkely javallatát, mellynek lső szakaszára ?«««*’ Az Elölülő azt kívánta, hogy hoszszabb lévén ezen törvényczikkely, könnyebbség tekintetéből ezek után: „az I8326: 9dik törvényczikkelyt“ tétetni kívánja: „9dik szakaszának,“ mit a’ Rendek el is fogadtak. A’ 2dik szakaszra nézve „minthogy az 1832/8 : 4dik törvényczikkely“ 's a' t. Az Elölülő általános tekintete az nrbéri birtokra nézve az, hogy az nrbéri hasznokban mentül többen részesitessenek, már pedig ezen szabad rendelkezés által, mellyet a’ Rendek ezen 2dik szakasszal megalapítani akarnak, igen könnyen megtörténhet, hogy az úrbéri haszonvételek csak egynéhánynak kezébe kerülvén az eddigi birtokos telkes jobbágyból birtoktalan zsellérek ’s szolgák támadjanak, holott az úrbéri haszonvételek szabad adás és vevése az e’ részbeni törvény által nem egv, kettőnek, hanem általában az egész földmivelő classisnak javára hozatott, sőt tudva vagyon a’ Rendeknek az is, hogy az úrbéri telkek a’jobbágyoknak addig is némii némü örökségül szolgáltak, és a' tíuról íiura általmeutek, mert ellenben azoknak bírását a’ szabad rendelkezéstől felfüggeszteni némüleg annyit teszen, mint a’ vagyont csak néhányaknak kezében pontositni, másokat pedig elszegényíteni, véleménye szerént a’ szabad rendelkezés ideáján felül itt azonjmagasabb ideára kelletik tekinteni, hogy a haza szép része a’ földmivelőknekj.kezébeu hagyasson, mi megtörténik, ha az előbbi e’ részbeni rendelkezés fénhagyatik. Zemplényi Követ (Péterffy Karóig) Küldői azt kívánnák, hogy a’ jobbágy az oily telki haszonvételeiben, melly telkeket a’ földes úrtól ingyen kapott, szerzőnek ne tekintessék, mert az úrbéri haszonvételes szabad adás vevése megalapításával fő tekintet az volt, hogy a’ jobbágyok biztositassauak azon önkény ellen, mellynek a’ kibecsültetések alkalmával voltak kitéve, nem pedig más tekintetből, mit is igazolása végett a’ Naplóba feljegyeztetni kivan. Abauji Követ (Gr. Péchy Emanuel): csupán kötelességének kíván megfelelni, midőn kijelenti, hogy Küldői is úgy mint Zemplény azokat, kik a’ telkeket ingyen kapták, szerzőknek tekintetni nem kívánják, mert véleménye szerint szerzőnek csak azt lehet mondani, a’ ki valamit tulajdon iparkodása, vagy pedig vég rendelet által nyer, nem pedig azt, ki valaminek használatát ajándékba kapta, ez tehát a’ szerzeményi módoknak egyik újabb neme lenne, már pedig az usufructuátiót megalapító törvénynek alapja, mint azt Zemplén is emlité, az volt, hogy a’ kibecsültetésekbeu tapasztalt önkény megszüntessék, minek szinte víszszaható ereje nem lehet, szavazatja tehát az, hogy azon telkek haszonvételéről, mellyeket 1836 előtt a’ földes úrtól ingyen kapott a’ jobbágy szabadon ne rendelkezhessen. Veszprémi Követ (Kocsi Horváth Sámuel): utasításánál fogva az előbbi rendelkezést kívánta fentartaui. , Sárosi Követ (Pillér László) : szinte mint az előtte szóllók kívánta, hogy azon telkek usufructuatiójába, a’mellyeket a’jobbágyok földes uraktól ingyen kaptak, szerzőknek ne tekintessenek, mi végből is ezen kerületi szakasz ellen szavazván, az Elölülő javallatát pártolja. Szathmári Követ (Kende Zsiymond): Küldői szinte nem akarják, hogy a’jobbágyok olly haszonvételekben, mellyeket 1836: 4dik törvényczikkely rendelete előtt a’ földes úrtól ingyen kaptak, szabadon rendelkezhessenek, mi végből is ezen szakasz kimaradására szavaz. \ Mármarosi Követ (Móritz Péter): hasonlóan mint az előtte nyilatkozók, nem kívánja, hogy az 1836: 4dik törvényczikkely előtt ingyen kapott úrbéri telkek usufructuatiójáról a’jobbágy szabadon rendelkezhessen, e’ czélből az előbbi rendelkezést fogadja el. Nyitrai Követ (Marczibányi Lőrincz): szinte mint az előbbiek a’ szabad rendelkezést ellenzvén , ezen szakasz kimaradására szavazott. Pozsony Vármegye Követe (Petöcz György) a’ dolog érdemére nem szólván, csupán a’ szerkeztetésre az volna Küldőinek észrevétele, hogy ezen szakaszban az úrbéri zsellérekről világosan tétessék emlités, mi végből ezen kifejezést: , jobbágy“ ezzel kívánná kitétetni: „az úrbéri lelkek birtokosai.“ Borsodi Követ (Palóczy László): Pozsony Vármegye Követének aggodalma felesleges, merít a tárgyaltatás alá vett törvényczikkely 21dik szakaszában nyilván kimoudatik, hogy ezen törvényczikkely minden földes úri törvényhatóság alatt lévőkre kiterjesztetik. Ugocsai Követ (Szentpályi László) : Küldői e’ részben csak azt kívánják elfogadni, mi a’ hár- Jegyzö Könyv 11. Darab. 8
