1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 137. országos ülés
38 Az Elölülő: Valahányszor ezen tárgy előfordult, miud annyiszor javallá a’ Rendeknek hogy azt barnák el, részint mert ezen tárgy Ő Felsége előtt megfordulván, abban Ő Felsége kedvezőíeg^nyilatkozni is méltóztatott, az utóbbi történetek pedig, az illető megyék által Ó Felségének u'abbau felterjesztettek, ezekre tehát Ő Felségének válaszát bevárni kellene,— részint pedig, mert a’ vallásos törvénynek azon szabálya, mélly a’ kérdéses parancs okául vevődik a’vallásos sérelmek között is előfordulván, sőt e’ részben a’ két Tábla között az egyesség is megtörténvén azt kétféleképen felterjesztetni szükségtelen légyen — a’ Főrendek azonban ezen javallatánál többe kívánnak megegyezni, ő tehát részéről ajánlaná, hogy az általok javallott felterjesztésben a’ Rendek egyeznének meg. Kalocsai Főkáptalan Követe (Szathmáry Antal): Se a’ M. Főrendek válaszát, mint ki nem elégitőt, se a’ Karok és Rendek ezen Izenetjeket nem pártolja a’ szólló. — lször. A’ volt RosnyoiPüspök ő méltóságáról azt mondják a’ Karok és Rendek, hogy habár ezen, — ő általa áílítóla0- a’ vegyes házasságokat gátló — rendcletek nem olly formában adattak ki, mind a’ Nagyváradi Püspök által, és nem is tétettek közönségessé nem kevésbbé bizonyos még is, hogy kiadva voltak, ha kiadva voltak mutassanak elő—hogy pedig nem adattak ki, azt mind Gömör Megyéhez irt levelében, mind pedig ü Felségéhez adott feleletében, kinyilatkoztatta a’ Püspök ur, azért méglen világos adatok e’ vád iránti elő nem mutatattnak, mind addig a’ Karok és Rendek arról Ítéletet nem hozhatnak, erről tehát nem is szól többet a’ Követ. 2szor. A’ Deák szertartásu Nagy-Váradi Püspök O Fxcellentiájáról azt mondják a’ Karok és Rendek „hogy a’ törvénynek , és törvény eránti tiszteleteknek megsértésével adott ki körlevelet“ — az egyházirend nevezetesen az említett Püspök tiszteli a’ törvényt, de valamint egy részről a’ polgári törvénynek engedvén a’ vegyes házasságokat, a’ mind két nemű gyermekeknek catholica hitben való neveltetések biztosítása nélkül is gátolni nem akarja, úgy más részről azokat jóvá nem hagyván az áldás adással nem akar az anyaszentegyház czélja ellen munkálódni. Az 179°/i: 2f> törv. czik. azt rendeli: hogy a’ vegyes házasságok soha semmi szin alatt ne gátoltassanak, azok a’ catholicus lelkipásztorok előtt kötessenek, ezt megtartani kötelessége az egyházi Rendnek, melly soha a’ vegyes házasságokat, a’ törvény rendelete szerént gátolni nem fogja, ’s azok ezentúl is — ha csak az anyaszentegyház máskép nem rendeli — valamint eddig, a’ catholicus lelkipásztorok előtt kötetni fognak. —Igen gyakran hozatik az fel, hogy mostanig fél századon keresztül a’ catholicus Egyházirend úgy teljesítette az említett törvényt: hogy a’ vegyes házasságoktól az Egyházi áldást még akkor sem tagadta meg, midőn reversalisok nem adattak. Igen is nem tagadta meg részerént azért, mivel ha a’ férj catholicus volt, mind a’ két nemű gyermekek a’ törvény értelmében catholica hitben neveltettek, részerént pedig, mivel ha a’ férj protestáns volt reménlette, hogy a’ catholica fél által a’ protestáns házas társ arra fog birattatni, hogy mind a’ két nemű magzatokat a-’ catholica liftben neveltetni engedje. De most egészen máskép állanak a’ dolgok, a’ Karok és Rendek a’ törvény szellemében adott reversalisokat jövendőre egészen megszüntetni akarják, nem lévén tehát semmi biztosításán’ catholica anyaszentegyháznak arról, hogy elvei szerint az ő határán bent kötött házasságból születendő gyermekek az ő határán bent, azaz, a’catholica hitben neveltetni fognak, az áldás adással nem akar együtt arra munkálkodni, hogy az határán bent kötött ’s plántáltatok házasságokból származott gyermekek az ő határán bent, az az a’ catholica hitben ne neveltessenek. — De egyébbiráut is ezen félszázad lefolyta alatt a’ vegyes házasságok tárgyában számtalan felterjesztések történtek a’ Püspökök által úgy, hogy az feljebb említett ellenvetés az egyházi Rendet méltán nem érdekelheti. — Az egyházi Rend az eddig követett szertartásokat nem annyira tagadja meg mint inkább azokat a’ körülményekhez alkalmaztatja, minekutánna a’ Karok és Rendek lényeges változtatást méltóztatnak tenni a’ reversalisokra nézve. — A' passiva assistentiával az egyházi Rend még inkább módot keres, módot nyújt mint lehessen egy részről a’ törvény rendeletének eleget tenni, t. i. a’ vegyes házasságokat, nem gátolni, más részről pedig az anyaszentegyháznak, melly kívánja mind a’ két nembeli gyermekeknek catholica hitbeni neveltetését czélja ellen nem munkálódni — a’ törvény rendelete az, hogy a’ vegyes házasságok mindég a’ catholicus pap előtt történjenek, valamint ezt a’ Tridcntomi Concilium is megkívánja, t. i. praesente Parocho proprio, et duobus Testibus; ez pedig meg van a’ passiva assistentia mellett is. — Midőn a’ vegyes házasságok a’ mind két nemű gyermekeknek catholica hitben nevelésekröli biztosítás nélkül passiva assistentia mellett köttetnek, az anyaszentegyház ezen házasságokat nem puszta polgári kötéseknek, ollyanoknak t. i. mellyek „mutuo consensu“ feloldhatók tekinti, hanem olly szerződéseknek, mellyek természeti rendeltetéseknél fogva is egyedül felbonthatatlanok, mellyeknek kötésekre, mind a’ cathole létnyaszen*egyház , mind törvényünk a’ Parochus propriusnak jelenlétét megkívánja, ezen je, i n.,e.^ 'aSy°n a’ passiva assistentiába is, ennél többet se a’ catholica anyaszentegyház, se po gari törvény nem kíván. — Az áldás adással az egyházi Rend csak helyeslené azt tettleg, mi e y ien nem hágy, ’s éppen ennek megtagadásával kívánja a’ vallásosságot hiveibeu fel('XXXVII Országos Ülés. — Április 24-kén 1840.
