1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 137. országos ülés
fegyverekkel élnének: Továbbá ha a’ Főrendek az 1025: 61. tűr. czikkelyt niellyben az rendeltetik : „ut similiter unus ex ablegatis Regni Slavoniae inter Magnates vocem habeat“ és ezen törvényt megerősítő 1723. Tik tör. czikkelyt, a' nélkül, hogy ezt ujjabb világos törvény nyilványosau parancsolná, kívánnák alkalmaztatni Verőcze, Posega és Szeréin Vármegyékre, akkor bizonyosan ha consequensek akarnak lenni, kéntelenek lesznek valamennyi a’ régi Slavoniát, vagy mostani Horvátországot érdeklő törvényeket a’ mostani slavoniai három Megyékre is kiterjeszteni, — mi annyit tenne, mint megegyezésükkel elősegélleui a\ mostani törvényes viszonyoknak felforgását (vagy felbontását). Ez a’ Főrendek szavaival élvén úgy hiszi a’ szólló sokkal szövevényesebb, ’s érdekesebb, hogy sem az csak igy mellékesen eldöntethetnék. — Egyébiránt az 1825: 61ik tör. czik. a’ Főtáblai Követnek nem ád nagyobb hatás kört, mint a’ státus táblánál ülő Követnek, kinek votumát a’ szólló Megyéje részéről előadhatja. Vagy talán úgy hiszik a’ Főrendek! hogy azon oknál fogva, minthogy a’ Slavonia Megyéknek a’ Horvátországi gyűlésen némi kis befolyás engedtetik, ’s ők arra mégis hivatnak, azon okbúi lehessen a’ Horvátországi Követeknek ezen Megyéket képviselni? de ez nem áll azért, mert a’ befolyás olly csekély, melly nem csak egészen elenyészik ’s kevéssel több semminél, ’s még inkább úgy látszik, hogy ezen befolyhatást, melly a’ szóllónak Megyéjére nézve egészen érdektelen ’s haszontalan, magok a’ Horvátok igen szívesen óhajtják azért: hogy ez által talán következéseket húzhassanak, ’s okokat találhassanak fel törvények által biztosított alapos jussaink gyengíthetésére. — Ha azt gondolná Horvátország, hogy mi ezen befolyás által egy neki sérelmes jogot gyakorolunk, szabadságában áll az ellen felszóllalni, sőt tettlegesen kizárhatnának minket minden követség nélkül; miért nem teszik tehát ezt, ha olly készek éppen legszentebb jogaink korlátozására? miért nem teszik ezt inkább azon sokkal kisebb fontosságú kérdésben? ekkor legalább ollyau tettet követnének el, melly a’ szólló Követnek küldőit nem igen sértené, és annyival inkáb, midőn úgy is tudják hogy ezen befolyhatás nem törvényben alapszik, hanem csak a’ körülmények által, mellyeket a’ szólló e’ helyen fejtegetni nem akar, létre hozatott,— a’ mi törvényhozói függetlenségünk pedig világos törvényben fundáltalik. — Azt kelletett továbbá tapasztalni a’ szóllónak, hogy a’Főrendek a’ legfontosabb argumentumokra vagy éppen nem, vagy ekképpen feleltek: úgy a’ Tekintetes Karok és Rendek e’ pontbani egyébb vélekedését nem oszthatják — ez titok. — A’ mondottakból kiviláglik: hogy a’ Főrendek az egész kérdést fouákúl fogták fel, erről azonban őket most bővebben felvilágosítani lehetetlennek látszik, mert hihetőleg ezen határozatjokat a’ szólló előtt ösmeretlen political okok is szülhették , mellyektől ők olly könnyen elállani nem fognak. — Egyébberánt a’ szólló Követ a’jelen Izenetet, a’ mennyiben a’múltkori és mostani előadásával össze nem ütközik, pártolja. Kalocsai Főkáptalan Követe (Szathmárg Antal): Mind a’ kerületi mind az országos Ülésekben kijelentette óvását, és meg nem egyezését, mind azokra nézve a’ vallásos tárgyban, melylyek a’ catholica Ilit elveivel ellenkeznek , most Í3métlen Küldői nevében ünnepélyes óvást tesz, és kinyilatkoztatja meg nem egyezését, úgy a’ Főrendek válaszában, valamint a’ Karok és Rendek jelen lzeuetjekben. Nógrádi Követ (Szentiványi Anselm): Miután az általmenetel kérdései a’ Rendek a’ mostani Felírásból kihagyva letették, abba Küldői részéről meg nem egyezhetvén ezt igazolása végett kívánta a’ naplóban iktatfatui. Bihari Követ (Beöthy Ödön): Azon helyzetben van mint Kalocsai Főkáptalan Követe hogy t. i. ezen Izenetet igy a’ mint elő adatik nem pártolhatja Küldői ugyan azt kívánják, hogy a’ vallásos sérelmek akkép terjesztessenek fel, mint azok legelsőbben szerkesztetve voltak, a’többség azonban, mást határozván, ám lássa mi czélt fog azzal érni, ő legjobban fog örvendeni, ha ezen módon a’ Rendek kívánt sikert érhetni fognak, azonban meg lévén ez által a’ tárgy szaggatva, tekintvén az idő szerinti politicát nem táplál erre semmi reményt, ’s nem hiszi, hogy a’ Rendek czélt érjenek, ’s hogy ezen sérelmekre válasz érkezzen, nem is véli máskép ezen sérelmeken segíthetni ha csak a’Megyék a’ vis inertiaet ki nem fejtik, ’s nem mellőzik el, mind azon rendeleteket, mellyek a’ törvényben ütköznek, jöjjön bár királyi Válasz, vagy sem ő kijelenti, hogy Küldői ezen szózatot e’ helyen megnémului nem fogják engedni, mind addig, még tökélletes egyformaság nem leend ő részéről az Izenetet, úgy mint van nem pártolja. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Küldői se a’ reversalisokat múltra nézve, sem pedig az általmenetel eránti rendeléseket törvényeseknek el nem ösmerik ’s kijelenti, hogy ők magokat, csak a’ törvényhez fogják alkalmaztatni, ’s nem szűnnek ők is Biharként, mint addig még tökélletes egyformaság nem leend hasonlóan nyilatkoztak Abauji Követ (Bárczuy Mihály) , és Unghi Követ (Bernáth Zsigmond). Olvastatott ugyan e’ tárgybaui Felirás továbbá pedig ugyanazon ítélőmester által a’ Nagyváradi, és volt Rosnyoi Püspökök által a’ vegyes házasságokban kiadott körlevél, és rendeletekből eredeti sérelem eránti 3ik Izenet, mellyre: Jegyző Könyv III. Darab. CXXXVÍI. Országos Ülés — Április 24-kén 1840. 10
