1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 133. országos ülés
c CXXX1II. Országos Ülés. — Aprilis 15-kén 1810. ö , múlt Országgyűlésen liozott urhéri törvények szerint elhatározott regulatiók után az országban mindenütt tisztában nem leend az adó fundusa, ekkor is nem azoknak együgyű öszveirása, hanem catastralis felmérése lehetne azon alap, mclly legbiztosabb kulcsául szolgálhatna a’ porták rcctificatiójának, figyelmezvén egyszersmind a' kedvezőbb helyhezetre, valamint az éghajlati fekvésre is. — Ezen oknál fogva kéri tehát a’ szólló a’ Kendeket az izenettől való elállásra. Zala Vgye Követe (Deák Ferencz): Az izenctet pártolja, 's Ugocsa Vgye Követének azt feleli hogy azon Megyék lakosinak, kik terhelve vannak felette nehéz volna addig várni, míg a’ múlt Országgyűlésen hozott úrbéri törvények szerint elhatározott regulatiók 's a’ catastralis felmérés az egész országba meg fog történni, és hogy a’ szólló ezen feltételtől, annál inkább nem akarja felfüggeszteni a’porták kiigazítását, mivel tudja, hogy, a';catastralis felmérésből soha sem lesz semmi. — így volt Steyerországban is, ott is próbálták a’ catastralis felmérést, de ott is látták, hogy semmi sem lesz belőle — megvallja, hogy ó is jobb kiigazítást szeretne mint az interimalist, és ha valaki ennél, a' mi az izenetben van jobbat mond , elfogadja, de mivel ő részéről jobbat ennél feltalálni nem tud; — e’ mellett marad. — Horvátország tekintetében sem uz Elnökkel, sem a' szólott Itélómesterrcl egyet nem ért, az 1715: 8. t.-czik. midőn az állandó katonaságot megállapította, sem a’ banderialis, sem a’személyes insurrectiót cl nem törlöite, azt mondja ugyan is azon t.-czik. „Quandoquidem nobiles pro Regni defensione militare, adtoque personaliter insurgere , suaque respectiva Bauderia producere, et praestare teneantur, id Sacra C. R. Majestas quoties necessum esse judicaverit ad conforrnitatem hactenus sancitarum su~ perinde legum a modo imposterum quoque desiderare, et exitjere poterii“ ‘s igy világosan mondja, hogy a’ személyes, és banderialis insurectio felmarad, azt a’ Felség megkívánhatja, volt is ollyan idő, hogy megkivántatott. Midőn 1790-ben a' Horvátországi adó megajánlása Magyarország gyűlésére áttétetett, nem arra nézve vállalták a’ RR. magokra a'pártolást, hogy a5 Horvátországi adó soha fel nem fog emeltetni, hanem hogy az Országgyűlésen kivid nem fog emeltetni, mi is volna az ollyan kapcsolat, ahol az egyik résznek terhe szüntelen emeltethetne, a’nélkül, hogy a'másiké is emeltessen, ’s az mindég előbbi állapotában maradna. —• A’ szólló mindenek előtt azon itt számtalanszor hallott szóra, mellyel a’ Horvátországi Követek elójónek : „Socia Regna(í vagy „Társ Országok“ kötelesnek érezte magát azon megjegyzést tenni, hogy ezen kifejezés sem a természettel, sem a’törvények leikével meg nem egyez; mert a’ „Társ Ország“ az a’ mi a’ foederatum systemába üszve állott országok tesznek, a’ mellycknek úgy an egy közös czéljok v an, de egymmástúl függetlenek. — Ha Horvátország csak társ ország volna együtt határozná ugyan «la' védelmet Magyarországgal, de kiki külön törvényeket, pedig a’ törvény alkotásában a’ Morvátok szinte részt vesznek több kapcsolat van tehát Magyar, és Horvátország közt, mint a’ társ országok között, a köz igazgatás a’ társ országok közt egy Dicasterium alá nem tartozik; Magyar és Horvátországban pedig a’ Hely t. kir. Tanács egy arányt foly tatja az igazgatást, Horvátország tehát nem társ ország, hanem kapcsolt rész, ebből a’ többi idacák különsége is foly ik, ha Horvátország kapcsolt rész, ha annak adója itt pertraclaltatik, kérdés: ki által? egyedül maguk a’ Horvátországi Követek kívánják pertractalni ? ez furcsa kívánság volna, mert e szerint ők pert rotálnák a' magukét is, és ok a’ mienk pertractalásába is befoly nának, vagy álljon tehát az izenet vagy külön tárgyaljuk a’ Magyarországi adót a’ Horvátországi adótól; hogy mind a’kettőt mindnyájan külön tárgyaljuk, arra reá áll a’ mint tegnap mondta, mert ha Horvátország kapcsolt rész igazságos y hogy az ó adójáról is itt rendelkezzünk. A’ mit előadnak, hogy Horvátországnak több banderialis hely ei vannak, nem elegendő ok, mert mi nem mondtuk, hogy azok is fizessenek adót, a’ kik nem tartoznak, hanem azt, hogy az igazság arányában fizessenek a' Kurvátok is; a’Confiniariusoktól vett argumentum sem lehet meggyőző, mert Magyarországon is vannak Conílniumok, azok söm vétetitek cónscriptió alá; nem is az itt a’ czél, hogy a’ Conlíniumok fizessenek, hanem hogy a’ mi azon kívül Van, a’ mi nem terheltetik más teherrel fizessen azon ahányban, miben az ő vagy ona v'áh, a’ Magyarországi vagyonhoz. — De vegyük fel Horvátországot u. m. kapcsolt részi, — ha a’ kapcsolat úgy állana, mint a’ Horvátországi Itélómester előadta, mi haszna volna az országnak belőle? nem kellene e’igyekezni, bogy azon kapcsolat megszűnjön? talán a’ közös védelem volna a’ haszon, ez Csehországból is meg van, holott Csehország nem folyik bé tanáskozásunkha; ellenben mennyi árnyék oldala van a* kapcsolatnak l~or a vallásra nézve a’ mit olly forrón kívánt az ország, hogy' ott is legyen szabad bírni a’ Protestánsoknak, a‘ Horvátországi Követek ellenzettek; ez által mennyi hasznos munkától elvették az időit 2-or I lányszor vett Horvátország olly részt a’ tanácskozásokban, melly által a5 nemzet legforróbb kívánságainak felterjesztését akadályoztatta. 3-or a’ Horvátok szavát mint kapcsolt i ész szavát fontosnak vették a’ törvényeknek deák nyelven való szerkeztetése ügyében, iicin azéi’i sírtlftnk e’a’deák nyelv igája alatt, hogy a'Horvátok azon igyekeztek, hogy
