1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 133. országos ülés
1 CXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. * Aprilis 15-héti 1840. Mind két Táblánál tartatott. A’ KK. és RR. ülése délelőtti 11 órakor elkezdődvén, Mosony Vármegye Követe Gróf Zichy Hermann, mint kerületi Elnök bémutatta az 1836. évi Martius 28-ik napján felterjesztett némelly sérelmek tárgyában f. é. Januárius 27-kén érkezett kir. Válaszra nézve készített felirási javallatot. 2-or a’ mezei Rendőrség tárgyában szerkezeti Izenetet. 3-or az 1827-dik esztendei 14. ez. következtében a' Morvát- Tót- és Dalmátországok ítélőtáblája előtt folyó Juris pereknek, a’ Báni Tábla eleibe leendő áttételére eránt v^ó törvény javallatot, mellyek az országos Irományok sorába a’ 274-ik 275-ik és 276-ik számok alatt foglaltatnak. —■ Ezután Szél Imre, kir. személynöki Itélómester felolvasta a' vallásbeli nehézségek tárgyában a’ 3-ik és a’ Nagyváradideák szertartás», és volt Rosnyoi Püspököknek a’ vegyes házasságok eránt kiadott rendcleteikból származott sérelmek tárgyában áthozott 2-ik Főrendi Izenetet: ezek köz iratra bocsátalván. Az Előliilő kir. személynek a’ KK. és RR-ket az elegyes Ülés tartására a’ Főrendek palotájába meghívta, hova is a’ KK. általmcnvén. Szógyényi László, nádori ítélőmester az adótárgyában, Dókus László, országbírói Itélómester pedig az Ő Felsége dicső születése napjára készített köszöntő j és az 1838-ik évi rendkívüli Duna áradás alkalmával Pest városának nyújtott segedelmek, — végre Zalay A/oiz, személynöki ítélőmester a’ sérelmek és kivánatok tárgyában, mellyek eránt a’ két Tábla közt az egycsség megtörtént, készült Felírásokat felolvasván, azok Ő cs. kir. Főherczegsége által alá írattak, és az illető ítélőmesterek által megpecséltettek; találtatnak pedig ezen Felírások az országos Irományok sorába a’ 277-ik, 278-ik, 279-ik és 280-ik számok alatt. Ekkor Ő cs. kir. Főherczegsége Nádor-Ispány ur, az 1830-ik észt. 5. czikkely szerint az ország elszakasztott, és vissza nyert részeinek vissza kapcsolása érdemébe kinevezett Biztosság eljárásáról szálló tudósítást; továbbá a’ magy. tud. Társaság igazgatóságának a’ társaság munkálódásáról, és pénztára miben létéről beadott három rendbeli, jelesen az 1830. esztendőtől 1833-ig, az 1833-tól 1835-ig, és az 1835-től lS39-ig jelentését bémutatván, és miután úgy is ki fognak nyomtattatni, csak az utóbbinak felolvasását rendelvén. Azt Szógyényi László, Itélómester felolvasta, találtatnak pedig ezek az orsz. Irományok közt a' 281-ik és 282-ik számok alatt — Ezeket a’ kit. Személynök a’ KK. Táblájánál leendő felolvasás végett kikérvén, és abban Ó cs. kir. Főherczegsége is megnyugodván. A' KK. ’s RR. tulajdon palotájukba vissza tértek és a" Főrendi Táblánál bémutatott hivatalos jelentéseket itt is felolvasottak gyanánt elfogadván, azok kinyomtatása elrendeltetett; az után Szógyényi László, nádori ítélőmester a* porták kiigazítása tárgyában készült Izenetet felolvasván. — Az Elölülőnek csupán az Izenet végére vólt észrevétele: azt mondják ugyan is ottan a’ KK. és RR. hogy megszűnvén a‘ Horvátországra nézve az 1659. 86. ez. rendeletének feltételül szolgáló környülmények, az Horvátországi portáknak meghatározására szinte azon adatok, mellyek a’ Magyarországiakra fognak használtatni egész mértékben arány kultsául vétessenek , ezt azonban mondani anélkül, hogy megmutassák, mennyire szűntek meg az érintett környülállások, bajos, mert illy tárgyban, ha a’ törvény megváltoztatásáról van szó, okokat is kell előhozni. Horvátország állása a’ köz adóra nézve külömböző a’ Magyarországétól, mert az adó a' katona tartás, és haza védelme tekintetébe lévén rendelve Horvátországnak ezen kötelessége sokkal nagyobb, mint nálunk, ott a' personalis és bunderialis Insurrection felül még a massalis is, mellynek esetében minden ötödik jobbágy az ura mellett felkel — létezik, úgy hogy Horvátországba a’ legutóbbi alkalommal is sokkal nag'yobb arányban állott ki az Insurrectio, mint Magyarországban; és ámbár az 1715: 4. cz‘. a’ Bandériumot rendeli, nálunk Bandérium nincs, Horvátországban pedig most is fentartalik, — ezek következésében, miután a’ védelmi Jegyző Könyv. III. Daruit. 1