1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés

LXVIL Országos Ülés. - Január 3-kán 1840.

24

ben a’ kerületi Ülés kerületi végzéseit minden ok nélkül megváltoztatná, mi káros következésü le]ie(ne _ minthogy tehát ő mind utasítása, mind meggyőződésénél fogva a’ felolvasott törvényezikkelvnek sem fő elveiben, sem szerkeztetésében meg nem egyezhetne, az Elölülőnek javallatába, hogy ezen törvényszikkely elhalasztassék, megegyez ugyan, itt azonban legalább fő elvekre határozás tétessék.

Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): utasításánál fogva a’ kérdés alatti törvéuyczikkelv mind fő elveire, mind szerkeztetésére nézve vannak észrevételei, mellyeket akkoron, ha az netalán pontonként felvételik előadand — most azonban a’ szerkeztelésre nézve Küldői azt igen rosszalják, hogy midőn valamelly törvényezikkely módosítatik, annak elébbi textusa és rubruma megtartatván, csak a’ módosítások tétetnek ki, nem pediglen hogy az egész törvényezikkelyék újra szerkeztetvén az előbbiek megsemmisítetnének, minek, mint az úrbéri törvényczikkelyekben is történt, azon rósz következése vagyon, hogy ha csak valaki szorgalmatosait nem combinál, magát a’ törvényt nem értheti, és így kinek e’ részben módja nincsen, a’ törvényeket nem is értheti, e’ részben tehát Küldői kiváltnak, hogy az 183(5: 15dik törvényezikkely megsemmisítetvén, az egész végrehajtási törvényezikkely''újra alkottassék, n;i pedig ezen felolvasott lörvényczikkelynek elhalasztását illeti: e’ részben osztván Zalának nézeteit előadásában megnyugszik.

Árvái Követ (Zmeskál Móritz): noha tudja, hogy a’ végrehajtási törvényezikkelynek alapja a’ hitel megállapítása legyen, ’s e’ részben nem kételkedik, hogy azt Küldői is részekről minden hitethető módon eszközölni kívánják, — e’ részben mindazonáltal még most világos utasítása nem lévén, örömmel elfogadja ezen törvényezikkely felvételének elhalasztását.

Sárosi Követ (PH ler László): ha a’ Rendek az Elölülő által tett indítványt — hogy ezen javallatban hozott új végrehajtási törvényezikkely országos Ülési pertractatiója, mivel igy a’ mint benvujtatott — a’ közbejött igen nyomos köruyülállásoknál fogva meg nem állhat, — nem eszközölvén hazánk javát — végzés által halasztassék azon időre, a’ midőn más evvel szoros összefüggésben lévő munkák — a’ váltótörvény — a’ concursualis perek jövendő folyamata iránti javallatok elkészülnek, és akkor még egyszer a Kerületekben felvéve azokhoz elvekre nézve illesztessék, elfogadják, úgy ő. is akkora tartja fel Küldői szoi'os utasitását nyilvánítani, — de ha nem — ő ezen törvényjavallatot Küldői részéről általában el nem fogadja; mert ezen törvényjavallat károsan lépné meg a’ közép rendű nemes ember sorsát, ha adás, és rosszabbá tenné azt, mint sem alkotmánya helyheztéséhez képest ő ezt méltán megérdemlené; — a’ sequestrumok, a’ concursusok elég időt engednek, sőt ollykor nyereséget a’ fő rendű birtokos adósnak hitelezője kielégítésére,

— a’midőn a’ kiesebb birtokos kénszerítetnék hat esztendei zálogba adni akarata ellen birtokát, — kiváltáskor ezen húzó, halasztó kifogások köpönyegének ki lévén téve, de a’ törvény félszeg is,

— nem emelné a’ hitelt, csakúgy ha örökre adatnék által az exequált bírtok a’ hitelezőnek, erre azonban ő Küldői világos meghagyása nélkül soha sem fog reá állani, és így addig a’ régi törvény mellett azon módosítással, mellvet a’ Kerületben volt szerencsés előadni — kivált megmaradni.

Szerémi Követ (Poszuvecz Sigmond): Ha arról volna szó, kelletik e’ ezen törvényezikkelyt élfogadni vagy sem? akkoron észrevételeit előadni kötelességének tartaná, minthogy azonban itt csak halasztásról vagyon a’ szó, auba részéről megegyez, azonban e’ részben, mint Zala, határozást sem altaljában, sem pedig pontonként tenni nem kíván, ne hogy ez által jövendőre valami akadály tétessék a’ váltó-törvény alkalmával bővebben kifejtendő környülményekre hozandó czélszeru rendelkezéseknek.

Abauji Követ (Gr. Pedig Emanuel): Csak kötelességének kíván megfelelni, midőn kijelenti, hogy Küldői az 1836: 15. lörvényczikkelyben semmi változtatást vagy módosítást tenni nem kiváltnak, mit is igazolása végett a’ naplóba iktattatni kíván.

Bihari Követ (Bernáth József): Küldői e’ felolvasott törvényezikkely fő-elveibe megegyeznek ugyan, ’s azért azt részekről elfogadják, észrevételeiket azonban némelly szakaszokra, midőn az pontonkint felvételik, előterjeszteni fogja.

Tolnai Követ (Bezerédg István): Az Elölülőnek indítványát Zala módosításával, hogy t. i. e’ részben valamelly határozat történjék, pártolja, merthogy ezen törvényezikkely, a’ mostani szerkeztetésében sem a’ hitelező, sem pedig az adósnak nem czélszeru, arról úgy hiszi mindenki meg vagyon győződve, most azonban annak rósz oldalait feszegetni nem kívánván, kijelenti, hogy annak változtatását ő is kivánja, mi végből is azt a’ kerületekre újabb kidolgozás végett, mint Zala monda, határozat mellett bocsátani kívánja.

Az Elölülő: Nem ellenzi ugyan, hogy valami határozat e’ részben hozassék, azt azonban részéről szükségtelennek tartja, mert mint Szeremi Követ is megjegyzé, minden illyes határozat a’ RR. jövendő intézkedéseikben hátráltatni és akadályoztatni fogja, hanem véleménye szerint vegyék a’ RR. czea törvényezikkelyt a’ Kerületekben akkoron fel, midőn majd a’ váltó-törvényt elvégezték,