1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
LXV. Orszáyos Ülés. — December 31-kén 1839. 23 már most elégtelenné vált naplója kihagyásával a’ szerkezet megalapítatik, ’s folytatólag olvastatta ugyan azon Itéló'mester által az e’ tárgybani Felirás javallatát, melly (az lzenet módositott szerkezetével együtt) az országos Irományok ISOdík szám alatt találtatik, — melly is minthogy az e’ tárgyban beadott első Izenettel egyben hangzana, és ellene semmi észrevétel nem tétetvén, az Elölülő annak elfogadását kijelenté, és annak utánna az Ülést eloszlatta. LXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS Január 2kán 1840. egyedül a’ Fő-Rendeknél tartatott. LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Január 3kán 1840. Tárgya: a’ pénzbeli elmarasztalásból következett végrehajtás iránti 1836: I5dik törvény. czikkely módosítása — és a’ jobbágyok örökösödése. Trendién Vármegye Követe (Vietorisz László) és Szepesi Követ (Matfyasovszky Boltizsár) mint időközi kerületi Elnökök beadák a’jobbágyok örökösödése iránti törvényczikkely javallatát, melly is az országos Irományok lüödik száma alatt találtatik. Tolnai Követ (Perczel Miklós): kiváltja maga igazolására a’ Naplót kiigazítatni, mellyben az áll, hogy ő azt mondotta volna „miszerint egyik vallásból a’másikba átmenést illő korlátok közé kiváltja szoritatni“ — ő ezt soha sem mondotta, mert ez sem maga meggyőződése, sem pedig Küldői kivánata — sőt éppen az ellenkezőt óhajtja, és akkor is úgy mondá, hogy a’ korlátozás a’ vallásosság halála — ’s most is azt tartja, fogja is tartani mindég. Az Elölülő az országbírói ítélőmester által falolvastatta a’ már előbbi beadott pénzbeli elmarasztalásból eredelt 1836: 15dik törvényczikkely módosítása iránti javallatot, mellype is megjegyzé, hogy miután ezen törvényczikkely javallata ágozata lenne azon nagy fontosságú tárgynak, t. ia’ hitelnek, mellyel, valamint különösen a’ váltó törvénnyel is, mellyben a’ Rendek jelenleg munkálkodnak, öszszeköttetésben lenne, részéről azt tartaná, hogy ezen tárgy legczélirányosabb, és legnagyobb foganattal akkoron vétethetnének föl, ha a’ Karok a’ váltó törvényt elkészítendik; mert azt hiszi, hogy akkoron a’ hitel megállapítására talán olly elvek és tekintetek is fognak előfordulni, mellyekre jelenleg még figyelmezni szükség sem volt; — egyébiránt a’ szerkezetre nézve is kéntelen megjegyzem, hogy azt, valamint az 1836: lődik törvényczikkelyt is igen hosszúnak és ollyannak találja, melly csak kifogásokra ád alkalmat, a’ minek elkerülése végett a’ Rendeknek azt javallatja, hogy a’ törvényt általánosan szerkeztetnék, és részletességekre ne bocsátkoznának, — ezen felolvasott törvényczikkelyre tehát az volna javallata, mi szerint azt a’ Rendek mind addig, míg a hitel törvénykezési rendszer és a’ concursualís perekről bővebben nem rendelkeznek, fel ue vegyék, ’s mikor pedig azon tárgyakat befejezik, ezen végrehajtási törvényezikkelyt is azon tárgyakban kifejlő nézetekhez módosítsák, és magát a’ szerkezetéstis novis curis fogják fel,’s ekkép hevégezve terjeszszék azután országgyűlési tanácskozások alá. Zalai Követ (Deák Ferencz): az Elölülőnek azon javallatában, hogy a’ végrehajtási törvényczikkely azon időre halasztassék, midőn majd a’ hitel, és a’ váltó törvény elkészítetnek, részéről megegyez, — minthogy azonban ezen felolvasott törvényczikkely javallata kerületi határozat, azt ha csak az országos Ülésben meg nem semmisítetik a’ Kerületekben jövendőre való káros következés nélkül fel nein lehetne venni, részéről tehát azt kivánuá, hogy jelenleg legalább valami fő elvek katároztassanak, mellyekre jövendőre a’ végrehajtási törvényt alapítani kelletik, mert külöm-6 *
