1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 122. országos ülés - 1940 / 123. országos ülés
328 a’ kereskedés >8 még is a’ határtalan szabadság mindennel kereskedhetni illy kisajasításhoz hasonló volna. Ezen kezdetéről sióiió fenállanak a’ többi ezéhekre nézve is , so't minden gyógyszerek, és gyógyszerféle árúk nicskozisok sj„cseiiek kivév'e, szabad volna az illy árukkal is kereskedést űzni. — A’ harmadik észrevétel il....... ’k‘ ietiaz adót, ez nem csekély mennyiségben esik a’ városokra, nevezetesen Pest Városa fizet 80 portát , ’s a’ házi szükség fedezésére szed be évenként több mint háromszor annyit. — Ezen mennyiségnek nagy része a’ ezéhekre és kereskedőkre esik, kik tehát ezen szempontból véve is különös tekintetet érdemelnek. De még az eránt sem tétetik a’ jelen törvényben kipótló rendelet, hogy mindenki a’ ki városokban mi néven nevezendő kereskedést űzni fog, ha bár nemes volna is a’ közönséges városi adót fizetni köteles legyen. Az eddigi gyakorlatnál fogva attól, a’ ki kereskedő akart lenni, az kivár.tatott meg, hogy az incolatus jogával légyen ellátva, hogy moralitását bébizonyíthassa, hogy a’ kereskedést megtanulta, mint kalmárlegény valamelly kereskedésben szolgált, ’s bizonyos mennyiségű tőkét birjon. A’ mi az incolatust illeti reméuyli a’ szólló, hogy a’ Karok és Rendek ezt szükségesnek elismérendik, melly jog külömben is moralis, és az élelmet magának szerezni képes személytől meg nem tagadtatik. — Az illető isméretek megszerzését magok a’ Karok és Rendek szükségesnek tabtják, mert a’ 3dik czikkely 18dik §-ban azt mondják, hogy a’ kereskedő tanítvány jog szerént a’ kereskedőtől követelhet tanítást az illető kereskedésnek minden ágaiban, különösen a’ könyvvitelben, mint bizonyára ollyan kereskedőtől nem fog követelhetni, a’ ki maga a’ kereskedést nem tanulta, ’s ki a’ kereskedést csak úgy vaktában kezdi. — A’ mi a’ tőke kimutatását illeti, erre nézve Somogy Megye nagy érdemű Követe azon nem alaptalan észrevételét tette, hogy ezen kimutatást igen könnyen kijádzhatni, de fontolóra vétetik, hogy ezentúl rendes kereskedési könyvek vitetni fognak ’ ’s igy a’ kimutató tőke bé fog íratni a’ cassakönyvbe ’s a’ capitaliskönyvbe, ha azután olly kereskedő mebukni találna, könyveiből kisülend, hogy a’ kimutatásnál csalást követett el, ’s azért mint csalfás bukó büntó'dui fog, ezentúl tehát nem olly könyelmüen, nem olly vaktába fognak történni a’ kimutatások. — Ezeknél fogva kéri a’ karokat és Rendeket méltóztassanak az általa érintett nehézségekre tekintettel lénni, ’s minden esetre az incolatust szükséges kimondani, ’s azon felül elhatározni, hogy mindenki legyen az nemtelen vagy nemes, minden akármi néven nevezendő kereskedéstől köteles légyen a’ városi adót fizetni. Soprony Városa Követe [Vághy Ferencz): Tudják azon Követek, kik azon Választmánynak tagjai voltak, mellynek munkálódásából ezen törvényjavallat eredeti, hogy a’ szólló azt ellenkező meggyőződésénél fogva mindég, és állhatatosau ellenezte. Megindították ugyan azon fontos gyakorlati nézetek, mellyeket Pest Városának Követe előhozott.—A’ fő elv, melylyen alapúlni látszik ezen javallat, a’ kereskedési szabadság. — Azt mondják annak pártolói, a’ kereskedés egy olly nemzeti jus, mellyet a’ polgároknak bizonyos osztályára vagy éppen bizonyos testületekre szorítani nem lehet; a’ szólló ezen elvet átaljában nem tagadja, de midőn annak alkalmaztatásáról vagyon szó, úgy látja, hogy a’ dolog mostani helyheztetésében is a’ kereskedés nincsen megszorítva, az ország lakosainak bizonyos osztályzatára, annál inkább nincs bizonyos testületekre. —- A’ házalló kereskedés szabad minden embernek, űzik azt sok ezerek, nemesek, nemtelenek, jobbágyok, egész Vármegyék, zsidók, egy szóval kiki a’ ki akar és mindenütt. — Az úgy nevezett apró kalmárság élelembéli szerekkel szinte csak nem minden szorítás által engedtetik sok városokban is. — A’ termesztményekkel való kereskedés, melly legfontosabb hazánkban, tellyes szabadsággal gyakoroltatik az egész országban, sőt minden adótól is fel van mentve. — Utoljára a’ nagy kereskedésnek (al in grosso) kevés vagy semmi akadály sem tétetik. — Mi marad tehát hátra a’ kivántatott szabadságtól ? egyedül a’ kereskedésnek csak azon neme, melly helybéli és boltokban űzetik, vagy idegen úgy nevezett colonialis termesztményekkel, vagy a’ fabrikáknak és mesterembereknek készítményeivel. Már ebből is látjuk azon szoros öszveköttetést, mellyben áll a’kereskedésnek azonneme, a’ mesterembereknek élelem és kereset módjával. — De vizsgáljuk hát mi kívántatik ahhoz, hogy valaki kereskedést boltban nyithasson. — Hogy az olly kereskedésre sok és nem éppen minden emberben feltalálható ügyesség, és előesméretek, és egy kis vagyon is megkiváutatik, magából világos, azért olly rendszer divatoz, hogy mindenki, a’ ki illy kereskedést akar kezdeni, mutassa meg, hogy azt rendesen tanulta, egynéhány esztendei szolgálat által gyakorolta, hogy magát mindég becsületesen viselte. Ez és különösen a’ moralitásának megmutatása annyival is inkább kívántatik, mivel maga a’ törvény az illy kereskedésnek könyveit hiteleseknek, és biróság előtt félpróbáúl szolgáló bizonyítványoknak elisméri. Ezek valóban nem olly korlátok, mellyekkel a’jóte ony szabadság öszve nem férne, a’ testületek pedig már sehol sincsenek úgy elzárva, hogy minenütt uj és új tagoknak felvételét akadályozhatnának. — Tovább és különösen a’ mesteremberekre es a városokban létező adózási rendszert tekintve kiki átlátja, hogy a’ korlátlan kereskedés mind CXXin. Országos Ülés. — Április S-kán 1840. tt
