1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 122. országos ülés - 1940 / 123. országos ülés
327 fogva az illy béjegyzett kereskedő az adás, vevés következésében bár milly kamatot is köthet a’ nélkül, hogy uzsorásnak tekintődhetnék, világos, hogy a’ kereskedésnek illy általános megengedésével, nem csak mind azok, kik az uzsoráskodásból élnek, kivétetnének a’ közönséges regula alól, sőt az olly embereknek is, kiknek éppen nem czélja a’ kereskedés az által, hogy magokat mint kereskedőket béjegyeztethetnék, alkalom szolgáltatna az uzsoráskodásra; mindezeknél fogva újabban is felszóllította a’ Karokat és Kendeket annak megfontolására, váljon nem jobb volna e’ valamelly fundust meghatározni, mellyet az, a’ ki kereskedő akar lenni kimutatni tartozzon, továbbá nem volna e’jobb a’ kereskedők bévételét a’ kerületi váltó Törvényszékekre bízni, vagy mivel magok a’ Karok is aztjavallák, hogyha tiz kereskedő jön öszve egy városban, egy gremium mercatorum támadjon, nem jó volna e’a’ kereskedők bevételénél azt is megkérdeni: az olly kereskedéseknél pedig, mellyek előkészületeket kívánnak, azt is megkívánni, hogy a’ ki kereskedők sorába akarja magát felvétetni, tudományát és ügyességét bébizonyitsa, végre nem volna e’ czélirányos a’ moralitás tekéntetélíől is a" törvényczikkelyt bővebben kiterjeszteni? Pest Városa Követe (Treffer György): Ezen czikkely értelme szerént űzhet mindenki mindenütt mindennémű kereskedést, kivéve vannak csak azok, kik 20 evüket még el nem érték, a’ papok, a’ szerzetesek, a' katonák, az alkuszók, a’ megbukottak, a’ csalási bűnök miatt megfenyítettek, ’s ez utóbbiaknak feleségei. — Továbbá a’ kereskedési jog űzhetésére nem kívántatik egyéb, mint hogy az illető személy magát a’ váltó Törvényszéknél, vagy az illető Törvényhatóságnál bejelentse. — Legyen szabad ezen határtalan kereskedési szabadság ellen némelly észrevételeket a’ gyakorlat köréből előhozni, annak bébizonyítására, hogy a’ határtalanságnak ezen elve fent nem állhat, a’ nélkül, hogy az incolatusra, úgy szinte a’ czéhekie ’s az adóra nézve, főleg a’ városokban öszvefüggő rendelések ne tétessenek, mert ha illy határozatok nélkül megmarad a’ törvény, akkor ennek éppen annyi, vagy talán több káros, mint jótékony hatásai és következései leendenek. Az érintett czikknél fogva szabad mindenkinek ’s mindenüt kereskedést űzni, szabad tehát az idegennek, a’ külfödinek is, és igy az idegenek, nem csak százanként, de ezerenként is telepedhetnek le a’városokba, a’ mezővárosokba és helységekbe minden további elővizsgálat nélkül. Nem hiszi a’ szólló, hogy létezzen egész Európában egy ország, ’s akármelly országban egyetlen egy város, melly a’ külföldieknek olly határtalan engedelmet adott volna; de nem hiszi azt sem, hogy a’ Karok és Rendek minden külföldinek minden további vizsgálat és kimutatás nélkül meg akarják adni a’tüsténti, általános, és különös honosítási jogát minden városra, minden mezővárosra, és minden helységre nézve. — Ezer és ezer űzheti illy formán a’városokban a’ legjutalmasabb ágait a’ kereskedésnek, a’nélkül, hogy köteles volna polgárrá lenni, ’s a’ polgári személyes terheket viselni. Méltóztassanak a’Karok és Rendek azon esetet feltenni, hogy valamelly városban, Pest vásosában a’bizonyosan megtörténni fog, száz és száz külföldi, ki minden kereset mód ’s vagyon nélkül szűkölködik, ezen törvény oltalma alatt letelepedik,’s egyetlen egy folyamodás bényujtása által megnyerendi egyszersmind az incolatust. Ha dlly vagyontalan idegen csak gyújtó fácskákkal is egynéhány hónapig kereskedett, és azután tönkre jut, az egész vagyonos község terhére esendik, ’s igy a’ szegénynek száma határtalanul nevekedni fog Pest városa már lyost is évenként több mint százezer forintokat költ szegényeire, de a’jelen törvény mellett ha befejtőleg (implicite) mindenkinek az incolatus meg fog adatni, akkor a’ vagyonos lakosok a’ szegény adót alig fogják győzni. De nem csak ezen tekéntet, hanem a’ bátorság rend tekintete kívánja szinte elkerülhetetlenül, hogy ezen törvény egyszersmind figyelemmel legyen az incolatus megadására nézve, melly eddig a’ városok kívánságainál fogva a’ hatóságok által bizonyos szabályok szerént gyakoroltatott. — A’ második észrevétel a’ ezekeket illeti, ezek gyakorlatban fenállauak még mindenféle megszorítások mellett. Ha erántok rendelet tétetni nem fog, ’s ezen törvény általánoságában megmarad, akkor felette, sőt igazságtalanul fogná őket nyomni. Ha mindennek minden kivétel nélkül szabad kereskedést űzni, szabad ollyan czikkekkel is , mellyek csak a’ mesteremberek által készítetnek. Ha tehát valakinek tetszeni fog, boltot fog nyitni, mellybeu zsemléket, ’s kenyeret, vagy marhahúst fog árulni, ’s ezen példát számosán fogják követni, ’s mégis e’ mellett fentartatnak a’ pékeknek’s mészárosoknak ezéhei, mellyeknek árui limitatio alatt állanak, kötelesek maradandanak a’ közönséget szükség és szükölködé3Í idejében is a’ kivántatott kenyér ’s hús mennyiséggel ellátni, az adót fizetni, tetemes ezéhbéli költségeket vinni. — Ha mindennel szabad kereskedni, szabad kész ruhákkal is, ’s még is e’ mellett feutartatik a’ szabók ezéhe, melly Pesten több száz mesterekből áll, csak két vagy három olly ruha kereskedés elégséges lesz, hogy az egész ezéh tönkre jusson. — Ha mindennel szabad kereskedni, szabad főzött kávéval is kereskedni, ’s még is fenmaradnak a’ kávéházi jogok, mellyek közül némellyek legfelsőbb Resolutioknál fogva eladhatók, ’s mellyeknek ára 6000 sőt 10,000 pengő forintokra mégyen. — Nem hiszi a’ szólló, hogy a’ Karok és Rendek a’ tulajdonossait az illy jogoknak minden kárpótlás nélkül kisajátítani akarnák, 82 * ÜXXIII. Országos Ülés. — Április 3-kán. 1840.
