1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 122. országos ülés - 1940 / 123. országos ülés

326

CXXIII. Országos Ülés. — Aprilis 3-kán 1840.

kir Főherczegségének nyilatkozásába megértették, hogy az említett foglyok nem politicai vétkekért tartatnak rabságban, úgy vélekedett, hogy a’ ezélzott Felírástól el lehetne állni, ’s arra

a’ Kendeket felszólította.

Abauj Vármegye Követe (Gróf Péchy Emánuel): ügy nyilatkozott, hogy azon okoknál fogva, mell veket a’ kir. Személynek más alkalommal is előadott, és azoknál, mellyek a’ Főrendi Izenetbe foglaltatnak, a’ Felírástól el kiváu állani. — Azonban

Az általjános akarat az Izenet mellett nyilatkozván; ez valamint A’JiszésKnn A’ Jász és Kun Kerületek községeiben behozandó öszvesítésről, és arányosságról javaslóit ferand!^/nv.bs^törvényczikkely tárgyában készült, és a’ nevezett ítélőmester által felolvasott Válasz Izenet is

lés.ésariuyorég- megáHapítatOtt.

izenetfeioivíístat- Az Elölülő: Kijelentvén, hogy ezen most megállapított Izeneteket az ítélőmester a’ Főrenrau mJ6*i|apita' jgkhez által fogja vinni, a’ további tanácskozások tárgyául a’váltó törvénykönyv kidolgozására a’váltó törvény-kerületi Választmánynak, a’ váltó törvényekkel szoros öszveköttetésben álló néhány nácskozásba ve-íörv£ny czikkely eránti javaslatát tűzte ki, s azt a’ Nádori ítélőmester Szöyyényi László álvödik. J . i i '

fal olvastatni rendelvén.

A’ váltótörvényszéki dij szabásról szólló t. ez. feletti tanácsko zások.

A’ most nevezett ítélőmester a’ váltó törvényszéki dij szabásról szólló törvényezikkelyt felolvasta.

A’ Fiumei Követ (Kaflnély Károly): Tekintetbe véve, hogy a’ 18dik §-sz következtében több nehézségek elmellőztetuek, mellyek a’ most javaslóit dijak, és szabályok magyar tengermellékre való bévezetésével támadhatnának, a’ 18dik §-us szerkezetét, jóllehet a’ 3dik §-us rendeletével tökélleteseu megegyez, továbbá is jóvá hagyni kérte; minthogy pedig a’ mostani javaslatban több egészen új dijak volnának, ezeknek Fiúméban leendő fizetését igazságosnak találta, ’s azért a’ következő kifejezést hozzá adni kívánta: „azon hozzá adással, hogy a’ mikben a’jelen törvény a’ Fiumei kereskedői Törvényszéknél eddig gyakorlatban lévő dijakon kívül, még különös dijakat szab, ezek azon Törvényszékre is kiterjesztetnek.

Az Elölülő: Bővebben előadván a’ Fiumei Követ kívánságát, a’ Karokat az eránti vélemények nyilványítására felszóllította.

Bihar Vármegye Követe {Beöthy Ödön) : Úgy vélekedett, hogy inkább az egész czikkely áltáljában terjesztessen ki Fiúméra is, mintsem hogy annyi kivétel tétessen.

Az Elölülő Sem találta jónak, hogy a’ dij szabásra nézve egyik Törvényhatóság egy, másik más arányban legyen, azért azt javallottá, hogy vagy a’ 18dik §-us kihagyásával Fiúméra nézve átaljában fogadják el a’ Karok a’ többi szakaszokat, vagy maradjon a’ szerkezet a’ mint van.

Thurócz Vármegye Követe (Justh József): Kijelentette, hogy a’Fiúméról szólló egész szakaszt kihagyatni kívánja.

Sáros Vármegye Követe (Pulszky Ferentz): Midőn a’ Karok és Rendek a’ magyar tengermelléket a’ váltótörvénykezési dij szabás alól kivették, "s ez eránt régi állapotában meghagyták, főkép az volt vezérlő ok, hogy a’ szokott taksákat változtatni nehéz. Ezen czél el nem éretnék, ha a’ Fiumei Követ indítványa szerént a’ fenálló taksákhoz, a’ taksáknak új ne-A’ kereskedés kezdetéről szólló czikk. feletti tanácskozások.

mei csatoltatának, mi által az arány is felbomlauék, mind a’ javait dij szabásban, mellyben t. i. több tételek találtatnak, műid a’ Fiumeiben, de nem olly magosak, mint a’ magyar tengermelléki díjszabásban, hol kevesebb a’ positio, de magosabb, — Fiúménak tehát csak azon alternatioja van: vagy a’ javait díjszabályt egészen elfogadni, vagy a’ réginél maradni. — Mire

A’ Fiumei Követ {Katinély Károly): így nyilatkozott, hogyha az ő javallata el nem fogadtatik, a’ szerkezetnél kíván maradni.

Ugocsa Vármegye Követe (Szetitpály László): A’ megkülömböztetések és kivételek megszüntetése tekintetéből a’ felfogott 18dik §-ust egészen kihagyni kívánta.

A’ többség akaratjához képest azonban az egész szerkesztetés meghagyatváu.

Olvastattak két rendbéliczikkelyek a’ kereskedőkről, 1. czikkely a’ kereskedés kezdetéről.

Az Elölülő: Minél inkább szivén hordozza a’ magyarországi kereskedésnek kiterjesztését, annál inkább kiváuja, hogy ezen törvényezikkely a’ lehetőségig tökélletes légyen, hogy az által a’hitel még inkább megalapítasson; igy lévén lelkesítve, miután ezen czikkely tartalmánál fogva kereskedő mindenki lehet, a’ ki magát mint kereskedőt béjegyezteti a’ nélkül, hogy fuudust és a’ kereskedés folytatásához megkivántató előösméreteket mutasson, figyelmébe ajánlotta a’ Karoknak annak megbirálását, váljon ezen közönséges megengedés fog e’ használni a’ hitelnek, vagy inkább ártani? ő az által e’ részben ineghalgatott Pozsonyi és Győri kereskedők véleményeiknél, de őn meggyőződésénél fogva is azt tartja, hogy a’ kereskedésnek illy általános megengedése felette káros, mert elmellőzvén minden más okokat, miután az itt követkéző 3dik czikkely 55dik §-us ereinél

i