1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 119. országos ülés - 1940 / 120. országos ülés - 1940 / 121. országos ülés
% CXXI. Országos Ülés. — Április \-jén 1 840. 323 dei az ajánlandó mennyiségen megegyezni nem tudván a’ 28 ezernél kissebb és nagyobb számok forognának kérdésbe, vagy tétetnének ki szavazatra, a’ 28 ezertol elállva a' kissebb mellett szavazzanak, ellenkező esetben pedig ha a’ feltett számok a’ 28 ezeren felül volnának, természetesen alioz járuljanak, inelly a’ 2S ezerhez legközelebb áll. Mit is azon nyilatkozás mellett, hogy Küldői akaratját úgy kívánta vala kijelenteni, mint utasítását érteni, Isten tudnia adta, mind Küldőinek, mind netalán maga igazolása végett is a’ napló könyvbe szóról szóra; bevitetni kéri. Olvasta egyik kir. Személynüki ítélőmester az alsó Magyarországi hét bánya városok bán) úszi Törvényszékek elrendezése eránti Izenetet, 'mellyre valamint -zinte az országgyűlési költségek eránti 5-dik Izenetrc. Az Elölülőnek észrevétele nem lévén, a’ fő Rendekhez kinevezett küldöttség tisztében eljárván, jelenté, hogy Ó cs. kir. í ő-IIerczegsége az altalküldött újonezok eránti tárgyat felvétetni, ’s annak sikeréről a' Rendeket külön Küldöttség által értesitetni fogja. Thuróczi Követ {Justh Jósef): Küldői pótló utasításokban megegyeznek ugyan, hogy a’ nemesség fizesse az országgyűlési költségeket — azt kivánnák azonban , hogy az egész országgyűlési költségek átaljában az Ország nemességére vettetvén ki, azokat a’portalis conscriptio szerint viseljék a’ Vármegyék. Szepesi Kővet (Matyasovszhy Boldizsár): Minthogy az illy fizetéseknél kiváltképpen a’ kamarai Tisztek eránt több kérdések volnának, de küJömben is az illy ajánlatok kivetésénél külömbözik a’ megyei szokások, Küldői kivánnák ezt meghatároztatni, hogy kinek és mitől kellessék fizetni, mell) élőadását a’ szepesi Követnek. Abauji Követ {Péchy Emanuel Gróf) is mindenekben pártola. Olvasta továbbá az Országbírói Ítélőmester a" jobbágyok örökösödése eránti 2-dik Izenetet. Csanádi Követ\(Biró ImreJ: A’ most felolvasott jobbágyok örökösödéséről szólló törvény javallatban Küldői nézetük ellenére az ősiségiévén megalapítva; melly a’ sajátsággali élést a’ legszűkebb határok közé szorítja, annál fogva Küldői nevében azt kívánja, minél fogva mind azon §-sokban, hol annak megalapítása fordul elő, olly módosítás tétessen, hogy a’ jobbágy mint idővel a’ nemesi javak tekintetében is reményleni lehet, minden vagyonáról az ősiségre való különös tekintet nélkül, csak úgy mint ön szerzeményi javairól szabadon rendelkezhessék. Thuróczi Kö\et (Justh Jósef): Mint már a’ kerületi Ülésekben is kijelentette a’ felolvasott Izenet Küldői nézeteivel meg nem egyez, mert ók e’ részben az előbbeni fennálló szokásnál kívánnak megmaradni, — ugyan azért jelenleg is az Izenet ellen szavaz. Az Előlülő: Az utóbbi változtatás nélkül megállapított 3 Izeneteknek a’ fő Rendekhez való általvitelével az előladó ítélőmestert bízván meg. Folytatólag egyik ítélőmestere által olvastatta az 1835. észt. Márt. 28-ról felküldött sérelmekre f. e. Januarius 27-kén érkezett királyi Válasz eránti Izpnetet* Moson) i Követ (Sőtér FereticzJ: A’ sérelmek ’s kivánatok azon osztálya eránti észrevételek, mell) ben megyéjének is egy kivánata foglaltatik, ez alkalommal talán utólszor kerülvén elő, mind ez ideig mellőzte ’s halasztotta előadását, Küldői utasításától várván, azonban jelenleg, a‘ dolognak utolsó perczenetcben endékezteti a’ KK-t és RR-t arra, bog)' meg) éjének ausztriai Lajta Bruk városával fenforgó ügyében még az 1S02. Országgyűlésen feladott, s azóta mindenkor jelesül, és közelebbről a’ múlt Országgyűlése által 1836-diki Márt. 28-kán ismét felterjesztett, a' jelen Országgyűléséről pedig hasonlóul orvosoltatni sürgetett két részből álló kivánatára nézve f.e. Januar. 27-kéről érkezett kegy. kir. Válaszban az mondatik: hogy Ő Felsége az érintett kívánatnak egyik érdeme eránt a’ megye által időközben tett körülményesebb Felírás következtében kegy. kir. Rendelését már a’ Vármegyéhez intézte; — e’ szerént tehát, ezen kívánatnak már a sérelmek sorából teli) esen ki kellene maradni; azonban, noha a' szólló a’ felhozott kegy. kir. Válasznak ezen kijelentésében legkissebbet sem kételkedik, sőt annak tellycs hitelt ád, mindazáltal, minthogy Megyéje az érintett legfelsőbb Rendelést még ez ideig meg nein kapta, azért nem tudhatja, ha, és mennyiben légyen a többször tisztelt legfelsőbb rendelés megyéje kivánatát kielégítő, — szoros kötelességének tartja kijelenteni, hogy ha azon kegy. legfelsőbb Rendelés és A álasz Megyéje kit állatait tellyesen kielégítő lészen, azon esetre fentartja azt, hogy abból a’ jövő Országgyűlésén törvény ezikkely készíttessen, ’s addig is a’ törvénynek kész anyagául tartasson; ha pedig lökélletesen megnyugtató nem lenne, azon esetben a’ kívánat sürgetését továbbra is fentartja. Az 1-ső, 2-dik, 3-dik és 4-dik pontokra nem lévén észrevétel. Megérkezett tkkoron a’ fő Rendeknek következendő Küldöttsége: Scitovszky János Pécsi Püspök, Gróf Teleki Jósef korona őr és Szabolcsi, Gyürky Pál Krassói, Marich Dávid Tornai Fó-Ispányok, Gróf Szapáry Ferencz és Gróf Appony i György által hozván: 1-ször a’ kir.elóadá* 81 *
