1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 119. országos ülés - 1940 / 120. országos ülés - 1940 / 121. országos ülés
32-1 CXXI. Országos Ülés. — Aprilis 1 -jen. 1840. L,g 3_djk pontjai. 2-szor az úrbéri némelly törv. czik. módositása eránti 3-dik. 3-szor 80 zétesek be nem fogadtatások. 4-szer a’ Buda és Pest között felállítandó bid. 5-ször az vallás befogadtatása, 6-szor a’ zsidók polgárosítása eránti viszon izencteket, mellyek az'országos Irományok 204-dik, 205-dik, 206-dik , 207-dik , 208-dlk, 209-dik és 210-dik számai tatásába • alatt olvashatók, szóval azt jelentvén , hogy a’ Zsiva beszegéllctt tájéknak törvényben ik. másába a’ fó Rendek is megnyugodván, e’ szerént c’ tárgyban az egyezés meg légyen. A’ Küldöttség cltávoztával az ítélőmester folytatólag olvasta a’ sérelmekre érkezett királyi válasz eránti Izenet 5-dik pontját, mellyre valamint a’ 0, 7, 8, 9, 10, 11 és 12. pontokra észrevétel sem lévén. A’ 13-dik pontra. Nógrádi Követ (Sz. Irányi Anselm.): A’ javallott törv. czik. azon elvében, hogy az adó mindenkor azon megyének pénztárába fizettessék, inellynek határában vagyon az adó alá tartozó birtok részérül is megegyez; ezen javallott törv. czikkelyt azonban a’ 13-dik pontban fenforgó kérdésre alkalmaztatni azon fogva nem lehet, mert az ott fenforgó kérdés territoriális —és még kérdés alattiészen, vallyon az Illési puszta és a’ szőllők is, mellynek határában lévő szőllókiől való adó forog kérdésben — Ilont vagy Nógrád Vármegyéhez tartozik c? ő legalább részéről azt meg nem esmerheti, hogy az Ilont Vármegyéhez tartozna; mert mint Szolgabiró a kérdéses pusztát, és szőlőket maga is öszve írta, ugyan azért a’ törvényben kijelentett elvrt elfogadván, minthogy azt a’ Hont és megyéje között fenforgó kérdésre alkalmaztatni nem lehetne, az ellen óvást tészen, mire Honti Követ (Lnka Sándor): Megyéje jusa fentartása tekintetéből ellent óvást tett, kijelentvén , hogy a5 kérdésben forgó szőllők Nógrádhoz soha sem tartoztak légyen. A" 14-dik számra. Baranyai Kővet (Pákozdy Zsigmond) .• Miután Megyéjének a’ Nógrád Honti esetekhez Nádasd és Hidas helységekre nézve Tolna Vármegyével hasonló esete van, a’ Nógrádi Követ példájára meg) éje részéről a’kir. Válasz ellen ő is óvást tészen. A’ 20-dik pontra. Horvátországi Követ (Busán UermanJ: A’jelen kívánat szerkeztetéséból a' legfőbb indító ok kimaradván, hogy tudniillik a’Segniai Gymnasiumot, melly a’ vallási köz pénztárból tartatott fel; az udvari Haditanács 1820-dik esztendőben törvénytelenül eltörölte légyen, azért azt beiktatni szükségesnek látta a' szól ló , elfogadására a1 Karokat és Rendeket megkérvén. Az Előlülő: Figyelmezteti a’ Rendeket, hogy a’Segniai Káptalannak, mellynek részére Ő Felsége esztendőnként 2000 for. méltóztatott ajánlani megemlítése a’szerkezetből egészen kihagyatván, ez eránt is kelletik említést az Izeneíben tenni, hogy a' Karok és Rendek hálás érzéssel veszik a’Segniai Káptalannak idcigleni segedclmezésére a1 kincstárbul tett ajánlást, és tovább is kérik 0 Felségét, hogy Ígérete szerint azon Káptalannak dotationalis állapotját legfelsőbb elhatározása alá minél elébb előterjesztetni méltóztasson. Melly javallat közönségesen elfogadtatván , az ítélőmester által ez eránt az Izenelbc következő szakasz iktattatott be: ,,Hálás érzéssel fogadják a' KK. és RR. Ő Felségének a' B.) III. osztály 3-dik számára nézve tett azon kegy. kinyilatkoztatását, hogy a’ Segniai Káptalannak jobb ellátása végett eddig is még annak sorsa végképen elintéztetik 2000 pengő ftokat a’ kir. kintstárból rendelni; ’s egyszersmind azt hogy azon Káptalannak dotatióbeli állapotja Ő Felségének legfelsőbb elhatározása alá minél elébb terjesztessék, meghagyni méltótatott, melly kegy. kinyilatkoztatásnak sikeresitését a’ KK. és RR. Ó Felségétől továbbá is kérik.“ Horvátországi Követ (Busán Herman): Már két század ólta törvénnyel biztositá az Ország Segnia városát a’ katonai hatóság alóli felszabadításába, azonban annak újonnan ismét a’ városi Törvényhatóságba béavatkozása méltán, mint a’ fenálló törvények megsértése által okozott elüleges sérelem tekintethetik, és azért, hogy annak annál biztosabban lehessen orvoslását remény leni, a szálló újabban is ajánlja, hogy a5 fent általa már előadott hozzátétel az e’ tárgybáni, a Karok és Rendek által már elfogadott kívánat szerkeztetésébe beiktattasson., de ezt a KK. és RR. el nem fogadván, a’ többi pontok eránt pedig nem lévén észrevétel. Az Elölülő: Ezen Izenetnek a’ fó Rendekhez való által vitelét az olvasó Itélómestcrére bizvan, annakutánna: Olvastatta a’ Nádori ítélőmester által a’ fó Rendek viszon -Izeneteket illy renddel: 1-szőr a’kir. Előadások 2-dik és3-dik pontjai. 2-szor az unitaria vallás bevétele. 3-szor a Szerzetesek be nem vétele. 4-szer a’ Buda-Pesti állandó Hid. 5-ször a' Zsidók polgárosítása eránt, egyik kir. Személynüki ítélőmester pedig felolvasta az úrbéri némeljy törv* czik. módosítása eránti viszon Izenetét a* fó Rendeknek, niellyeket
