1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
CX VIfi. Országos Ütés. — Maritus 2S kán 1840. 313 leül tehát a’ Kormánynak a’Választottságnál több tagjai is lehetnének — a’ felhozottaknál fogva tehát ezen Táblának tagjaira kötelező határozatot hozni joga lóvén, mint előbb is kijelenté a’ felolvasott határozatot elfogadja. — Szepesi Követ (Zsedétiyi Eduard) : A’ tárgy érdemére nézve az Elölülőnek előadását pártolja, és igy Küldői részéről e’ határozatban meg nem egyez, sőtt azon következtetés ellen, melly ezen határozatból foly, mintha az, ki királyi kinevezéstől függő hivatalba lép a’ nemzet érdekének megfelelő függetlenségét megtartani nem tudná, óvást tenni kénteleníltetik. — Midőn a’ KK. és Rendek ezen függetlenséget kívánják — ellenkezésbe jönnek ön magokkal, hogy ha az ellenkezőt előre felteszik. Szeremi Követ (Poszacecz Zsigmondi): Az Elölülő, és Esztergám Vármegye okainál fogva a’ határozat elhagyására szavaz. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz'): ó ezen hatázozatnál nem azon okoknál fogva indult, mellyeket itt hallott, hogy a’ királyi hivatalosok és az országos Választmány más nern királyi hivatalosok tagjai között külömbség vagyon — hanem csupán azon egyszerű okbul, hogy ezen Tábla többsége választmányi Küldöttséget, az bizonyára ollyat választani nem csak kíván, de választ is, a' melly a’ többségnek véleményét osztja, — ha tehát valaki királyi hivatalt elvállal, megszűnik azonnal képviselni a’ többséget, és igy szükséges, hogy ő helyébe más neveztessék; mi a' külső nemzetek példáját illeti, azoknál a’ Kormány a Kamarák többségéből keletkezik, nálunk azonban ez máskép vagyon, ugyan azért, minthogy az országos Választmány a’ többség Képviselője, ha tehát annak valamelly tagja kir. hivatalt vállalt el, a’többségnek Képviselője többé nem lehet, ezen egyszerű szempontbul indulván ki, kivánja a’ kerületi határozatot, úgy mint fellyebb is jelentette megtartatni. — Az Előlülő: Sokat lehetne felelni arra, valljon az, a’ ki királyi hivatalt elvállalt, megszűnt é azért hazafi lenni, és a' nemzet bizodalmát elvesztette é? vagy pedig éppen azért kellessék az ollyan eránt a’bizodalomnak nevekedni? azonban a’ tanácskozásokat ezen mezőre vinni nem kivánja, kijelenteni azonban kötelességének tartja, hogy noha ezen Táblának ő is tagja légyen, a’ Tábla határozatinak azonban törvény feletti hatást nem engedhet, ’s miután alkotmányos hazánkban a’polgárt csak a’ törvény kötelezheti, ezen határozatnak sikere éppen nem lehet, ugyan azért ha a’ Rendek ezen végzésüknek szükségét látják, felszólitja, hogy azt szokott módon inditványozván, a’ felett törvényjavallatot terjesszenek elő; a’mi a’ külső nemzeteket illeti, azon kérdés marad fen, valljon jók C az ottani e’ részbeni intézkedések? mert ha a nemzetek történeteit figyelemmel vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy csak azon nemzet volt erős és boldog, mellynél a’ hivatalok tiszteletben tartattak — a’ nemzet institutioit roszalni, azok eránt panaszolkodni, nem jó, nem czélerányos, ha van a’ mi a’mostani környülállásokban ki nem elégítő, minthogy panasz minden oldalról van, azon segíteni máskép kelletik, nem pedig a’ százados institutiok kárhoztatásával, mellyeknek jó oldalát tagadni nem lehet, ’s mellyeknek mostani létünket, a’ Haza jövendő boldogsága, virágzása és jó léte elő mozdítására való intézkedhetésünket, egyedül köszönhetjük, ha vágynak is nemzetek, mellyeknél a’ hasonló példák rósz következéseket magok után nem vonnak, azazért vagyon, mert már magok magokban erősek a’ polgári rendben tellyes kifejlődésig megerősödöttek az illy nemzetek, ezt azonban Hazánkra, mellyet csak az egyesség egyetértés védhet, és emelhet nagyra, még j-lenleg káros következés nélkül mondani nem lehet, ugyan azért} mivel ezen határozatnak sikere nem lehet, —■ magában szokatlan és rósz következéseket szülhet, kivánja hogy elhagyatván, ha a’ Rendek akarnák, törvény javallatba terjesszék elő. Thuróczi Követ (Just/i József): O is megegyez az Elölülővel abban, hogy ezen határozatnak törvény ereje nem lehet, azonban hogy moralis hatása lehet, azt valamint az Előlülő kétségbe sem veszi, úgy hogy annak valóban légyen is tagadni nem lehet. — Az Elölülőnek azon megjegyzését is osztja, hogy Magyarországban a’ polgárt csak a" törvény kötelezi, azonbanvkétséget nem szenved, hogy szenvedőleg magát kiki kötelezheti, mert provisio hominis tollit provisionem legis — és ha az Elölülőnek állítása áll, mint annak állania bizonyára kelletik is, nem látja okát, miért ellenzi ezen határozatot, mert hiszen a’ mit ő magára kötelezőnek nem ismer, annak létesitését o részéről nem ellenzi, — a’ mi azon előadást illeti, van e ezen Táblának joga efféle határozatot hozni? erre rövideden részéről azt tartja, hogy igen is, mert e’ határozat egyedül e’ Tábla elrendezését illeti; ezeknél fogva tehát, de még azért is, mert abban semmi kénszerités nincsen, pártolja a’ határozatot. Nógrádi Követ (Fráter Pál): Azt hiszi, hogy ezen határozatnál nem azon okok vezérlették a’ RR-ket, mellyeket az Elölülő és mások is felhoztak — a’ melly mezőre azonban a’ tárgyat maga sem kivánja kiterjeszteni. — Esztergám Vármegye Követének azonban azon előadása, hogy a’ törvény és ezen határozat között ellenkezés légyen, figyelmét felszólítván, rnegjegyzeni kötelességének tartotta, hogy nagyobb kémélettel és lágysággal eljárni e’ dologban nem lehet, mint valóban az eljá- Jegyző Könyv'. II. Darab. 79 i
