1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
310 CXV1IE Országos Ülés — Martius 28-kán 1840. lehet táplálni mindenkor veszedelemben vannak az emberek hogy munkára a’ nélkül ne szükölködk mert sok nyavalyának is van alá vetve, tebát a’ vallásbeli torvény, melly itt a’ baromnak meg'* lését * tilt ja igen jól van az Ország boldogságához mérsékelve. — Hát a’ sertés hús miért van Arabiában Palestinában , Törökországban, Egyiptomban, a’ vallás által tilalmazva, mert Arabia ezen baromnak táplálására nem alkalmatos, és az iszapos vizek és más rósz eldelek az ide való népeket különben is hajlandóvá teszik a’ bér nyavalyákra a’ nehéz emésztett) ált párolgást gátló sertés hús pedig előmozdítja ezen bőrbéli nyavalyákat, azért tiltja az azzali élést a’ vallás czélerányos törvénye, ellenben ezen nyavalyák ellen igen jóltévők a’szüntelen mosdások ’s fürdések, azért rendeli ezt Mahomed törvénye, ’s az Indusok folyó vizben állva imádják Isten jöket; — ezeknek következésében ménnél inkább lehet ezt a’ polgári törvényekkel! öszvehangzást kivánni a’ keresztény vallástól, mert az egymás eránti szeretetet nagyon is parancsolja, és igy kétség kivül azt kell kivánnia, azt kell előmozdítnia, hogy minden népnek a’ legjobb országló, a’ legjobb polgári törvényei legyenek, mert a" vallási javak után ezek a’ legnagyobb javak, mellyeket az emberek egymásnak adhatnak, de el nem kerülték mind ezen tekintetek Eldődeinknek ’s koronás Fejedelmeinknek a’ figyelmét is, ’s azért állították fel a’ fejedelmi placetum jussát, hogy jóvá hagyásuk ellenére, valami illy a’ polgári törvényekkel a’ polgárok világi boldogságával öszve nem férő rendeletek bé ne csúszhassanak, mert mikép eszközli a’ vallás az embernek az élet utánni boldogságát, az ugyan nem e’ helyre való, — de az nagyon is a’ Nemzet, nagyon is a’ placetummal ellátott Fejedelem dolga, hogy a’ vallás a’ polgárok világi boldogságával, a'társaság czéljával, nem csak ellenkezésben ne legyen, annak akadályokat ne tegyen, sőtt inkább mindenkép is előmozdítsa, — cs igy ha valamelly országban, úgy mint nálunk, több a’törvényesen bévett vallás, a’ törvényhozásnak ezen vallásokat arra kell késztettni, hogy egymást meg ne támadják egymás ellen ne agyarkodjanak, mert illy úton az, melly el volt nyomatva, ha bár mi történet által kiléphet az elnyomatásból, könnyen )ün maga válhat elnyomóvá, és igy valamint az egyes polgár nem tesz eleget kötelességének, hogy ha az országot nem sérti, hanem egyes polgár társát sem szabad bántania, — úgy megkívánhatják a’ polgári törvények a’ vallásoktul is, hogy nem csak az országot hagyák csendességben, hanem magokat egymás között se háborgassák. — És így mind azok, mellyeket ezen izenet ellen felhozni hallottam, engemet arra hogy annak felterjesztésétől eláll jak. nem vezérelhetnek, — jelesül mit Ó Méltósága tisztelt Elnökünk mondott, hogy minekutánna O Felsége már úgy is kiadta e’ részben a’ maga legfelsőbb rendeletét, bizzuk tovább is O Felségére, annál is inkább, mert jövendőre nézve a’ vallás tárgyában más helyen úgy is létezett ez eránt czélszerü rendelkezés, és itt hagynánk fel vele, arra még könnyebben reá lehetett volna állani, a’ tárgy első felvételénél, de most midőn annak felterjesztését a’ fő Rendek akadályoztatják, habár Ő Felsége azonnal ellenkező legfőbb rendeletét bocsátó ki, és azt helybe nem hagyá, annak felterjesztésétől a’ Nemzet Képviselői egyátaljában el nem állhatnak, pártolja az Izenetet. Nyitrai Követ (Marczibányi Lőrincz): Ezen tárgy ki lévén mentve, annak érdemére nézve szóltam nem kiván, de a’ mint az Előlülő is megjegyzé, e’ felett a’ vallásos sérelmek között a’ vegyes házasságokról szólló pontban már rendelkezés tétetvén, az ingerültség elmellózése tekintetéből is, ezt jelenleg elhalasztatni kívánja — hasonlóan Esztergám Vármegye Követe (Fribaisz Imre) •• Az Előlülő okainál fogva az e!h ílasztásra voksolt. Az Elölülő észrevételeit előadván, minthogy a’ többség az izenetet pártolja, annak általküldését nem akadályoztathatja — azonban a’ szerkezetnek ezen szakaszaiban: „Ezen kiciil fenmarad a’ KK-nak és Illi-ntk“ ’s a’ t. a’ végső pontot, melly igy kezdődik: „Értették a két Püspökök“ ’s a’ t. egész a’ szakasz végéig, vagy egészen kihagyalni kívánja, mivel ez már egyszer úgy is mondatott, és csak ingerültségre ád alkalmat, vagy legalább módosíttatni kivánná. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Az Elölülő által javallott pontnak kihagyásában meg nem egyezhet, nem ellenzi azonban hogy a’ szakasznak utolsó szavai „porba tt'porasával“ másokkal váltassanak fel. Minek folytában a’ porban tiporásával ezen szóval váltott fel „mellőzésével“ többiben pedig az Izenet meghagyatván: Olvastatott az ország Birói ítélőmester által az úrbéri némelly t. ez. módosítása eránti két rendbeli Izenet: A’ 3-dik szakaszra, melly a’ pálinka főzést illeti. Nyitrai Követ (Marczibúnyi Lőrincz): Küldői a’ pálinka főzést a’ zsellérekre kiterjeszteni nem kívánván, e’ tekintetben a’ fő RR-k javallatát fogadják el. Szathmári Követ £ Kende ZsigmondJ: Küldői a’ pálinka főzést csupán 'azon zselléreknek kivánják megengedni, kik a’ régi Urbérben beiratva vágynak, továbbá pedig törvény által kívánnák kiinondaltni, hogy a’ lelki pásztoroknak legyenek azok bár melly vallásbeliek, a’ pálinka főzés tilalmazta*-? s<k, egjéberant Megyéjében két helység rendeztetvén , előadta magát azon eset, hogy ott több •>
