1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
ban is köti a’szülőket gyermekeihez, ott ellenben, hol a’ házasági szövetség könnyen felbontható, olt megtágúl a’ magzatok eránt is a’szeretet kötelékje. Továbbá hogy az illy magzatok érett koroki*' apjok vallásába neveltessenek, azután pedig válasszanak magoknak vallást, meggyőződések szerént annyit tesz, hogy érett korokig neveltessenek apjok vallásában, érett korukat elérvén akkor is maradjanak abban; mert micsoda meggyőződése lehet egy 18 évű gyermeknek, ki p. o. addig protestáns vallásban neveltetett, mint ugyan e’ vallásról? vagy ezen vallás principiúmaiba avattatva meggyőződhet e’egy más vallás jobb létéről, mellyet nem ösmér? de e’ kívánat tökélye, indeferentismusra is vezethet, és ez a’ catholica elveket egészen felforgató idea. Hová kivannak a’Karok és Rendek nagyobb vallás szabadságot az eddiginél? hiszen ez egy országban sem létez olly mértékben mint nálunk, de mire is vezetne a’ vallás cserélgetése, arra hogy valaki ma török, hónap catholicus, hónapután evangelicus, végre zsidó, egy szóval semmi hitű legyen; és melly törvény gátolhatná meggyőződését? vagyis inkább meggyőződése hiányát, az indeferentismust? nem fekszik e’ a’ Status érdekében ezt mindenkép gátolni? micsoda polgárt, micsoda hazafit várhat az illyen semmi hitűből az ország? — a’ mi a’ transitustilleti, arra a’ végre „ne is temere fiat,“ szükséges nélkülözhetetlen a’ tanítás, oktatás, jó tanács, mert máskép a’ törvény czélja foganat nélkül marad. Hogy ebbe visszaélések lehettek, tagadni nem akarom, de ha történtek is, bizonyára azoknak okait nem a’ tanításban, vagy a’ tanítóban, hanem a’ tanitandóban, vagy más köruyülményekben kell keresni, 's ugyanazért uem objectivus, hanem subjectivus tekintetből történtek a’ visszaélések, de ezek is újabb időben megszűntek. Szoríttasson bár a’ tanítás 5 vagy 4 hétre, vagy ennél is kevesebb időre, csak tartasson fen a’ tanítás, ennek ideje szabattasson ki, és a’ viszszaélések gátolíassanak. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy a’ catholica Anyaszeutegyház nem akarja erőszakkal kebelében tartani az ollyant, ki abban eltökélett szándékkal megmaradni nem akar, nem is lehet az illyeut tartóztatni, de történik gyakran, hogy tudatlanságtól, rósz indulatoktól, vagy mellékes czéltűl vezéreltetve kíván valaki átmenni más vallásra, az illy esetben szükséges a’ tanítás, és éppen nem kielégítő a’ Karok is Rendektől javallot mód, sőt bátran merem állítani, hogy ezen mód még inkább biztosítja a’ vakmerőén átmenni akarónak szándékát, előmódítja czélját. — Szükség továbbá a’ vakmerő átmenetei gátlása tekintetéből 0 Felsége supremae inspectionis jusát feuíartani, annyival is inkább, mivel ezt maga a’ törvény kijelentette, „occurrentes ejusmodi casus ad Sacratissimam Regiam Suam Majestatem referendi venient;“ e’jusát a’ Fejedelemnek nem tagadhatni meg, ’s azért szükség minden transitus eseteket bírálása alá terjeszteni, hogy ő ítélje meg, váljon vakmerőén történik e’ az átmenetei, vagy nem. — A’többi pontokra is a’ mennyire azok többször említett 26dik törvénnyel ellenkeznek, ellentmondását jelenti ki a’ szónok. Veszprémi Káptalan Követe (Bezerédy Miklós): A’ felolvasott 2dik Izenet szinte mint az lső azon szempontból megy ki, hogy kivált a’ N. Váradi Püspök a’ vegyes házasságokat nem helyeselvén, sőt tiltván, és a’lélekre nézve kárhozatosuak állítván, botráukoztató újítást kezdet, ’s ollyas valamit mívelt, mit eddig az Anyaszentegyház soha sem cselekedett. — Melly állításnak visszatolása tekéntetéből a’ szólló ez úttal olly adatokat ád elő, mellyekből kivilágosodik, hogy a’ vegyes házaságokat még az evangelicus atyánkfiái is eleitől fogva tiltották, mi több ma is tiltják , gátolják, ha nem is egy átaljában, kivált hazánkban, de több előforduló esetekben, ennél fogva, midőn a’ catholica Anyaszentegyház a’ vegyes házasságokat helyben uem haggya, csak azt teszi, mit minden ogyéb vallásos felekezet. Carpzovius hires protestáns törvénytudó „juris prudentia ecclesiastica“ czímű könyvében a’ többek közt azt tanítja, hogy a’ vegyes házasság csak abban az esetben megengedhető, midőn reménylhetné, hogy a’ catholica fél a’ protestáns vallást elfogadja, és a’ protestáns fél általa nem fog veszedelmeztetni, vallására nézve ’s foganatos szerződés tétetik arról, hogy minden abból s zármazandó gyermekek protestáns vallásban fognak neveltetni. A’ Würtenbergi Hercegségben 1681dik évben béhozott házassági rendszer következtében arra felügyelni köteleztetett az illető Hatóság, hogy senki olly személyt házastársúl ne vegyen, a’ ki az egy üdvezítő evangelica vallást nem követi, és ha valaki illy szándékáról az ítélőszéknél bévádolíatott, és nem tekintvén elébbi adott nagylelki veszedelmét, ’s saját szüleinek ellenzését, abban állhatatos megmaradt, akkor oda utasíttatott, hogy magát hamar kívül copuláltassa, de gyermekeit az evangelica vallásban nevelje. ítélje meg bár ki, ha a’ szeretett hon határin túl való copuláltatás nem több e’, nemnag\obb akadály e’ a’ vegyes házasságnak, mint akár templom kivüli, akár az áldás nélküli? em különben a Dresdai protestáns zsinat, 1719 : September llkén költ zsinatjában nyilván meghogj a vegyes házasság előtt szerződés tétessen, mellynek erejénél fogva miuden magzatok protestáns vallásban neveltessenek. Dániában ma is fenálló országos törvény, ki catholicushoz megy férez e veszti hoc ipso minden fekvő birtokát; ki nem látja ebből, hogy a’miért az evangelicus atynnklai annyira káihoztatnak bennünket, azt magok nagyobb mértékben, ’s más úton, módon szinte gya-CXV1IL Országos Clés. — Martius 28-kán 1840.
