1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
307 botránkoztató, nem látja mi oknál fogva tiltaasék el a* históriai tekintetből a’ proteatantismus tanítása is a’ protestáns oskolákban, ugyan azért a’ Bihari előadást elfogadja. Az Elölülő: Megjegyzi a’ Szathmári Követnek, hogy előadása igen is messze terjed, és a’ mi a’ felolvasott Izenetbeu foglaltatik, ez csupán a’ vallásos tekintetben adassék elő, nem pedig úgy mint a' Szatmári Követ magyarázta, egyéberánt a’ többséget a’ felolvasott Izenet mellet mondván ki; Olvastatta ugyan csak egyik ítélőmestere által a’ N. Váradi és volt Rosnyói Püspökök által kézre bocsátott körlevél és reudeletek tárgyábani Izenetet. Az Elölülő: Már első alkalommal, midőn e’ tárgy szőnyegre hozatott, elöadá okait, melylyekuél fogva ezt elhalasztatni kivánta, mellyek között fő okok voltak, hogy ezen egész kérdés Ö Fesége előtt orvoslás útján lévén, már abban egy kedvező Válasz is érkezett légyen; az ólta keletkezett esetek pedig O Felségének szinte felterjesztettek, — most az előbbi kívánságának támogatására még az is járult, hogy a’ Rendek az előbb felolvasott vallás tárgyábani lzenetben e’ kérdés felett rendelkezni kivánván, egy új törvényjavallatot terjesztenek elő, ennél fogva tehát újabban is ismétli, hogy ezen tárgy jelenleg elhalasztatván, Ő Felségének e’ részbeni Válasza béváratassék, és csak azon időre halasztassék, ha vagy ezen egyes panaszokra, vagy pedig a’ vallás tárgyában felterjesztendő sérelmekre Válasz nem érkezendik, ugyan azért vagy hagyassék el, vagy legalább függeztessék fel. Kalocsai Főkáptalau Követe (Szathmári Antal): Valamint a’ KK. és RR. Izenetét, úgy a’ Mélt. Főrendek viszou Izenetét a’ mennyire ezek az 179%: 26dik t. czikkellyel ellenkeznek, nem pártolja. — Az 179%: 26dik törvényezikkely által, melly a’ Bécsi is Linczi békekötéseken alapúi, a’ legislatio oily rendelkezést tett a’vallás tárgyában, melly fundamentumul szolgált az örök időkre eszközlendő békének és egyességnek; ugyan azért is mondja a’ 12dik §-ban: hogy ezen törvénynek reudelete öröké tartandó lészen; új törvényre tehát szükség nem lévéna’ vallás tárgyában, annál inkább helye nincs itt az említett sarkolatos, az egyetértés tekintetéből örök időkre hozott törvény megváltoztatására, mert éppen ez bontaná fel a’ hű polgárok megnyugtatását, és a' kölcsönös egyetértést, mellynek örökösítésére szolgált az említett törvény, és a’ kölcsönös egyetértés helyett a’ külömböző vallási hazafiak közt visszavonást gerjeszthetne. — De min épülhetne ezen új törvény, ha csak a’ Bécsi és Linczi békekötéseken alapúit 179%: 26ik törvénynek szét hányandó romjain nem? nem is hitetheti el magával a’ szónok, hogy a’ haza közboldogságára szerencsés sikerrel hasson az alkotandó új törvény a’ vallás tárgyában, mert ez minden catholicust legérzékenyebben sért; nem csak megnyugtatást nem szolgáltat néki, sőt lelki nyugtalanságot, szívbéli aggodalmat okoz benne, látván: hogy ez hitének elveivel ellenkezik, ’s annak lassankénti elnyomására arányoz. — Ezeket előre bocsátván, a’ mi a’ reversalisokat illeti, ezeket törvényeseknek isméri a’ szónok, mert se a’ Bécsi és Linczi békekötéssekkel, se az ezeken alapúit 179%: 26dik törvénnyel nem ellenkeznek, sőt ez utóbinak szelőmébe adattak addig a' reversalisok: „ quod lex non saltem non prohibet, verum innuit permittit;“ már pedig a’ 15ik §-ba mondja: „si verő mater fuerit catholica, tunc nonnisi proles masculae patris religionem sequi possint“ azaz az attyok vallásábau lehessen nevelni, ne pedig kellessen. A’ polgári szerződések természetével sem ellenkeznek; és azért a’ mátkát annak kérésétül semmi törvény el nem tilthatja, de nem is képes eltiltani; úgy szinte annak őnkénti adásától a’ protestáns félt nem tilthatja; mert hiszen ha a’ catholica mátka a’ protestáns félnek deciaraija, hogy hozzá máskép nem megy, ha csak minda' két nembéli születendő gyermekek catholicusok nem lesznek, ’s ez eránt reversalist kér, hogy ellenkezzen ez a’ polgári szerződések természetével, mellynek e’jelen esetben is alapja a’ facio ut facias“ kitiltja ezt meg az egyik vagy másik félnek. Az hogy a’ gyermekek mindég atytyok vallását kövessék, leglényegesebb részébe ütközik az említett 26dik törvénynek, és avval ellenkezik, melly a’protestáns féltől, és catholica anyától születet leánygyermekeket catholica hitben neveltetni parancsolja, de egyéberánt is, melly keserű lehet a’ catholica anyának magzatjait abban a’ vallásban látni neveltetni, mellyet lelki meggyőződése szerint helyben nem hágy, ’s maga nem követhet. Semmit sem veszéljesztet a’ protestáns férj, ha gyermekei catholica hitben neveltetnek, mivel ő maga is azt tartja, hogy a’ catholica hitben lehet üdvözölni, sokkal biztosabb tehát ez az út. — Továbbá az igazság is kívánja a’ protestáns férjtől, hogy catholica házastársálúl született gyermekei bár ugyan mindnyáján annyok hitében neveltessenek, mert a’catholica fél a’vegyes házasságokba annyiból rövidséget szenved, hogy ő protestáns férjével egy feloldhatatlan, csak a’ halál által felbontható szövetséget kött; a’protestáns fél vallása elvei szerént elválhat, és új házasságra léphet, a’ gyermekeknek tehát catholica hitbeni nevelésük engedménye a’ catholica félnek az említett rövidségért nem csak arányos kármentést ád, hanem e’ mellett megnyugtató biztosítást is, a’ gyermekek nevelési szorgalmáról, minthogy a’ feloldhatatlan házassági szövetség szorosab-77 * CXVIII. Országos Ülés — Dídrtius 28-kán 1840.
