1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
CXV'III. Országos Ült*. - Martius 2b-kan. 1840. 306 Bácsi Követ (Szűcsiét Károly) : Küldői a* felolvasott Izenetnek, a’ /eversalisokat kivéve minden más pontjaiban megegyeznek, ezeket azonban a’ múltra nézve fenhagyatni, jövendőre nézve pedig eltöröltetni kívánják. — Hasonlóan Pozsony Vármegye Követe (Olgyay Tilus): A’reversalisokat a’ múltra nézve Küldői meg tartatni kívánván, e' részben az Izenetet nem pártolhatja. Bihari Követ (Beöthy Ödön): A’ 4dik pontra nézve javallott 12 szakaszban ezen szavakban „úgy mindazonáltal, hogy azokban az evangelica hit tudományt ne, sőt inkább tulajdon vallásuk szabáljait .tanulják“ egy különös eszmét Iát letéve itten, mellyet a’ tudomány eránti vággyal megegyeztetni semmi félekép nem tud. — Ugyan azért ezen szavakat: „hogy azokban az evangelica hit tudományt ne tanulják“ kihagyatni kívánja annál is inkább, mert a’ fenmaradott szerkezet éppen a’ Kendek kívánságát egészen kifejezi. Árvái Követ (Zmeskál Möritz): Ha van valami méltatlanság és igazságtalanság, bizonyára a’ protestánsoknak Horvátországból való kizáratását annak mondani kelletik, és miután Horvátország jelenleg is a’ municipalis rendszeréhez, és jogaihoz ragaszkodik, nehezen reményű, hogv e’tekintetben még valami elhatározó végzés érkezzék: ugyan azért megkérte a’ Horvátországi Követet, hogy haza menvén ezen Országgyűléséről, eszköszölje Küldőinél azt, hogy azokat, kikkel itt űl, kikkel itt tanácskozik, ’s kiket itt testvérjeiuek nevez , magok jó tetszéséből és jó szántókból fogadják be mielőtt ez iránt törvényt hozni kellessék. Verőczei Követ (Jankovich László): Megvalja hogy uiucsen könnyebb refutatio módja, mint valamelly állítást megczáfolónak beszédjére azt mondani: hogy ad talia respondit, quae allata non sunt, de nem áll igy e’jelen esetben a’ dolog, mert először: felszólamlóHorvátország Követe a’ Báni hatóságról máskor bővebben előadott állítására újouan bár röviden hivatkozván, kinszeríté Követ társát annak előadására, hogy ezen Törvényhatóságról szólló törvényt iniképeu kellessék magyarázni és érteni, egyszersmind megczáfolandó azon magyarázatokat, mellyek e’törvénynek tulajdonsainak a’ Horvátországi Követek által; véleménye szerént tehát egy általában nem lehet állítani, hogy Követtársa olly valamire felelt volna, a’ mi nem mondódott, mert ha bár igen röviden is, de még is megemlítő Horvátország Követe azon hatóságot, mellyre hivatkozva Küldőinek törvényhozói befolyásokat sokan korlátozni kívánják. Elesmérui szíveskedik továbbá Horvátország másodszor felszóllamló Követe, hogy a’ három Slavóniai Megye a’ Magyarország Gyűlésén bír szavazati joggal, de egyszersmind hozzá is adja: a’ mennyiben a’ muuicipalis jusokkal ellenkezésbe nem teszik magukat, mert ezekről állítása szerént csak Horvátországi Gyűlésen lehet tanácskozni, megvallja ez szép kis törvényhozási befolyás lenne, holmi urbarialis vagy színházról feuforgó kérdésekben megengedné Horvátország Követe a’ független voksolást e’három Megyének; de nevezetesebb tárgyak p. o. kir. Előadások, katona állítás, vallás, s. a. t. kerülvén szőnyegre, ezekre hamar a’muuicipalitas bélyegét nyomná, és e’ három Megyét törvényhozói jusokat Horvátországi béfolyásnak alája vetvén, Horvátországi Cortgssekké tenné; már pedig azt ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy Verőcze Vármegye Rendéi Horvátországnak országgyűlési Cortessei soha sem lesznek. — Több törvényekre hivatkozott azonkívül Horvátország Követe, ezek iránti véleményét Követtársa már bővebben előadá, további fejtegetésükbe ereszkedni tehát feleslegesnek tartja; a’ mennyiben egyébaránt szükségesnek látnák ebbéli állításait megczáfolni, megteendi akkor, midőn ezen tárgy újonnan tanácskozás alá jövend, ha ne talán a’ Főrendek ezen gyűlölt municipalis törvénynek megszüntetésében most sem akarnának megegyezui. Az Elölülő: Az előtte szólló Követnek feleletül megjegyzi, hogy a’ többféle magyarázgatásokban végtére is csak mindenkor a’ törvényes szokás határoz. Borsodi Követ (Báró Vay Lajos): A’ dolog érdemére nézve: Küldői ugyan a’ múlt Országgyűlésen le tett Izenetet és elveket pártolni rendelvén, noha a’ felolvasott Izenet némellyekben attól külömbözik, minthogy azonban a’ jelen Izenetben is a’ múlt országgyűlési elvek fentartattak, e’ tekiutetbeu tehát csak kötelességét véli teljesíteni, akkoron midőn az Izenet mellett szavaz. — Egyéberánt meg nem foghatja, hogy Szepes-Vármegye Követe most felel a’ múlt alkalommal Követtársa által, ki jelenleg gyengélkedő egéssége miatt távol vagyon, tett észrevételeire, ki is ha nem csalatkozik csak azt mondotta, hogy csodálkozik Szepes Vármegyén azért, hogy a' vallás dolgában még annyit sem akar megengedni, mint a’ Főrendek, már ha Szepes Vármegyének a’csodálkozás kijelentése nem tetszett, arról a’ szólló nem tehet, mert ő azt hiszi, hogy a’ csudálkozás individuális érzés lévén, azt korlátolni éppen nem lehessen, többiben pedig engedje meg a’Szepesi Követ, hogy valamint Követtársa, úgy ő is csudálkozék azon, miképen lehet éppen Szepes Vármegyének, a’ hol is több felekezetek vannak, a’ protestánsokról úgy szóllaui, mintha azok ellenségek volnának. Jegyző Könyve II. Darab. 77
