1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
301 Zólyomi Követ (Osztroluczky Miklós): Ez alkalommal is kinyilatkoztatja, hogy azon elveket és kivánatokat pártolja, mellyek a’ vallás tárgya eránt, a5 múlt Országgyűlésén a’Karok és Rendek Táblája által javallott Felírásban kijelentettek. Ezen nyilatkozását igazolása végett a’ Naplóba iklatatni kérvén. Zágrábi Káptalan Követe {Haramusztek Józef): Miután már mind azon pontokra, mellyeket a’ KK. és RR. jelen Izenetekben a’ vallás tárgyára nézve áltáljában, és különösen az evángelicusoknak a1 bekapcsolt Országokba leendő indítványozott bevételüket illetőleg a’ Főrendi Táblának válasz Izenete ellen felhoznák, a' szólló már múlt évi November llkén és folyó évi Februarius 19kéu ellenző nyilatkoztatását annak okaival együtt kijelentette, nem tartja szükségesnek az időt új okoknak előhordásával tölteni; azért az akkori nyilatkozásában foglaltatott okokat most ismét a’ Karok és Rendek Jzenetének ellenébe tévén, egyszersmind kijelenti, hogy a’ Karok és Rendek azon indítványának, meílyben az evángelicusoknak Dalmát, Horvát és Tót Országokban leendő bevételük sürgetve kívántatik, mind addig helye nem lehet, míg az emlétett Országoknak, mellyekhez a’ szálló az alsó Slavoniai 3 Vármegyéket is számítja, Rendei is külön kijelentett megegyezésükkel nem járulandnak , azt jegyzvén még meg: hogy ezen tellyességgel szükséges közös megegyezésnek, bár melly oda tartozó egyes hatóság külön adott ellenkező utasítás ártalmára nem szolgálhat, mert szükséges, hogy a' mi mindenkit érdekel, mindenki által megerősítessék. Veszprémi Káptalan Követe (Bezerédg Miklós): A’ felolvasott lzenetben két kívánság adatik elő, az első az: hogy azon pontok, mellyek eránt a’ köz megegyezés már eléretett, Ö Felsége eleibe terjesztessenek; ne hogy ezen szó köz megegyezés értelménél fogva az utódok azt hidjék, hogy a’ felterjesztendő pontok mindegyikéhez az egyházi Rend is járult, mindenek előtt ennek részéről ’s nevében ünnepélyes ovákodás mellet kijelenti, hogy jelesen a’ térítvényeknek akár jövendőre, akár múltra leendő eltörlesztésében , valamint abban, hogy ezen túl az evangelicus atyának minden gyermekei evángelica vallásban neveltessenek, sőt még ezek eredményeiben ’s következéseiben sem egyez, nem is egyezhet meg, mineknutána mind ezek a’ catholica religio elveivel ellenkeznének; — többnyire valamint egy részről osztja a’szólló azon óhajtást, hogy az egyezést nyert tárgyak felküldessenek, úgy más részről ellene van az izenetben előterjesztett 2-dik kívánatnak , hogy t. i. a’ még vitatás alatt lévő pontok feletti tanácskozások éá kölcsönös értekezések tovább is folytattassanak, mert a’ szólló csekély véleménye szeréut e’ lépés igen hasonló lenne ezen eseményhez; A, és B, hatalom közt háború van tiz mértföldnyi terrenum illetősége eránt, "s a’háborgás ötödik éven azt kívánja A, hogy mivel B bátor ezerféle izetlenkedések 's erőszakoskodások után, de csak ugyan még is elesmérte A. követelései egy részének igazságát, a’ kérdéses térség három negyedét engedné által nyomban szépségesek, — az egy negyed részért azonban e’ háború közöttök tovább folyou. — De nem egyez e’ kívánat azon szabállyal is, hogy a’ kívánt béke megszerezhetésének nézeteiből mindegyik alkudozó résznek kell valamit engedni; már pedig a" Főrendek, ’s általiéban a’ catholiusok igen sokat engedtek, ellenben protestáns atyánkfiái úgy szóllván semmit. — Elhiszem azt is, hogy e’ kívánatnak tellyesedésébe menése nagy örömöt ’s megelégedést szerez az evángelicusoknak, de az Ország nyugodalma ’s békesége azt kívánja, hogy a’hét millió catholicus is megelégedett légyen, nem is igazságos egy résznek a’ másik elkedvetlenedésével adni engedményeket. — E’ végre lehet|e’ más következése e’ lépésnek, mint hogy idáig tizennégy volt, ezen túl pedig hat oka lesz a’ közöttük lévő kártékony egyenetlenkedésnek. — A’ haza közjava tehát azt kivánjá, hogy a’ mai napig is egyezést nem nyert pontok további vitatás tárgyai ne legyenek. — Az Izenet 12ik §-sa, melly igy széli: ,,a’ catholicusok gyermekeiknek az evangelicus oskoláknak gyakorlása megengedtetik, úgy mindazonáltal, hogy azokban az evangelica hit tudományt, ne sőt inkább vallásaik szabályait tanulják és gyakorolják“. — Nagyobb világosságnak, könnyen történhető bal magyarázatoknak ’s visszaéléseknek tekintetéből, igy kívánja a’ szólló a’ szerkesztetést eltávoztatni, és úgy mint az által, hogy itt az evangelica vallást éppen ne tulajdon religiojukat azonban a’ maga illető helyén tanulják és gyakorolják. Verőczei Követ (Gróf Pejáchevich János): Horvátország Követének nyilatkozása kénszeríti, hogy e’ pont felett kijelentse Küldői utasításán alapúit nézeteit; úgy látszik, hogy az egész ellenkezés, méllyé’ pontra nézve a’Horvátországi Követ, és Küldői közt létez, innét szármozik: hogy a’ Horvátországi Követ azl751dik: 23dik törvényben fenforgó záradéknak „salva in reliquo Banali jurisdictione“ szélyessebb értelmet ád, minta’ melly Megyéjének ugyan azon törvény által biztosított törvényhozási jusával öszve fér. Ő t. i. a’ Banális jurisdictiót oda akarná magyarázni, hogy annak erejénél fogva a’ Slavoniai Megyéknek nem lenne szabad a’ 14dik szakasznak eltörlését itt a’ Magyarország Gyűlésén sürgetni; hanem hogy a’ Horvát, és Slavonia országok között fenálló viszonyok által köteleztetnének e’ béli kívánságukat előbb a’ Horvátországi Gyűlésnek előterjeszteni, és hogy csak akikor, ha ezen Gyűlés, meílyben Megyéjének is van egy kis homeopathica be- Jegyzö Könyve II. Dtirab. CXVIIL Országos Úles — Martins 28-kan 1840. 1 • »
