1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
298 Thuróczi Követ (Just/i Josef): Hasonlóan mint Sáros csak azon esetben kívánná a’ sommás eljárást kiterjesztett»!, ha a’ fellyebbvitcl a’ megyei Törvényszékekre birtokon belől fogna történni. Ugocsai Követ fButykay Menyhért): Küldői ugyan a javallott t. ez. elfogadják; óhajtanák azonban, hogy a' megyei Törvényszékekre a' fellyebbvitel birtokon belől történjék. A’ kerületi Végzés azonban meghagyatván, olvastatott az Országbírói Itélő-Mester által a’ megürült egyházi hivatalok jövedelmei tárgyában készült Izenet és törvényjavallat. Az Elölülő: Ezen kérdésben minden nemzetek fáradoztak, és e‘ tekintetben azoknak példájára Hazánk sem maradott hátra; mert alkotmányunk világosan .kimondja, hogy a’ közjövcdelmek ki által kezeltessenek, és mi czélra forditassanak , ha már megtörtént, hogy e’ részben az idő múltával a’ régi rendelkezések hiányosak, azon esetben, ezen olly nevezetes kérdést egy két sorból álló törvénnyel eldönthetni nein látja lehetségesnek, annál kevésbé most, midőn erre az idő is kevés, — igaz ugyan , hogy a‘ RRk szándéka t. i. a‘ nemzeti cassa felsegitése dicséretes, azonba ezen rendelkezés üszve ütközik a’ RRk más e* tekintetbeni kívánságával; mert az elöleges sérelmek közt az egyházi hivatalokra nézve a' Rendek azt kívánják, hogy azok érdekességük tekinteteből soha üresen ne hagyattassanak , hanem azonnal töltessenek be — a’jelen kívánat pedig azzal öszve ütközik — a’ mi a’ Rendek által felhívott törvényeket illeti, azok éppen nem szolgálnak a’ Rendek kiváltsága támogatására, mert azon felül, hogy azokban az egyházi jövedelmek feletti rendelkezés a’ Fejedelemnek ál t a 1 adat i k, egyszersmind kimondatik, azoknak mi czélra való használtatása is — egyébaránt a1 dolog természetéből értetődik, hogy ezen javakat az alapítók által rendelt czélokra kelletik fordítani: ezeknél fogva tehát, minthogy mind az idő rövidsége, mind pedig az itt felhozott elveknél fogva kevés reménység lehet ezen törvény létesítésére, részéről javallattá, hogy az hagyasson el. Kalocsai Fő-Káptalan Követje (Szathmári Antal): Az Elölülő bölcs előadását és nézeteit tökéletesen osztván , az izenetet nem pártolja. — Az e’tárgyba felhozott 1548-dik 12 dik és 1550ki 19-dik történjek nem a’ megürült, hanem azon háborgús időkben résszerént elhagyott, részszerént igazságtalanul, ’s ellenségesen elfoglalt püspöki székek, és egyházi javjik jövedelmeiről szóljanak. — Az akkori zavaros időkben több püspökök, egjházi birtokosok mint a’ történet tanítja, — kéntelenek voltak vagy elhagjni egjházi birtokaikat, vagy azoktól mint ellenségesen elfoglalt javaktól távol lakni; azért is mondja az 1550-ki 20-dik türv. ez. hogy a’ Püspökök az elfoglalt egyházi javakat visszanyerni törekedjenek; az illyen egyházi jövedelmeknek tehát az Isten tisztelete öregbítésére a’ katholika hitnek terjesztésére, a’ buzgó katholikus papok jutalmazására , és particularis oskolák felállítására való fordítását kérte az akkori törvén) hozás 1-ső Ferdinand Királytól; de nem kérte, hogy azok az Ország tulajdon pénztárába follyanak, mert éhez jussa nem volt. — Ha jelenleg, mitől Isten őrizzen, olly környülállásokban volna az Ország mint akkor, ’s a’ KK. és RR. az említett törvénjekben kitűzött czélokra kérnék fordíttatni az elhagyatott egyházi birtokok jövedelmeit igen örömest járulna a’ szónok részéről az illy kérelemhez, de a’ mostani csendes, békés időben, midőn csak a’ törvénjesen megürült egjházi birtokok jövedelmeiről van a’ szó, ezen izenethez annyival kevésbé járulhat, mivel az egjházi javakról való rcndelkezhetését a’ törvényhozásnak soha einem isméri, más részről pedig e’ kívánat, ’s annak teljesítése csorbítaná a’ Magyar Apostoli Iviráljnak Patronatus jusait, ki úgy is bizonnj-ára a’ megürült egjházi jószágok jövedelmeit legczélirányosabban , szent czélokra, 's a’ haza javára fordítja; ennél fogva az izenet ellen nyilatkozik. \eszprémi Káptalan Követje ffíezerédy Miklós): A’ bevezetésben kettő mondatik: 1-ször hogy az egjházi javak gyümölcsei a’ közállomány jövedelmei, de mivel ez csak puszta, de kerekes s ünnepélyes tagadást ellenébe tenni elegendő, mit ezennel tesz is ’s tettnek nyilvánít, 2-szor: hogy ezeket nagyszerű korszellem kívánta intézetekre szándékoznak fordítani, melleket a szúlló véleménje szerént meg kelle nevezni; mert külömben nem lehet megítélni, ha olljanok-é azok, hová illj féle jövedelmeket az az alapítók szándékának figyelembe tartása mellett fordítani szabad# Többnyire minthogy állítólag az 1548: 12. — 1550: 19. törvények nyomán indu| az izenet, vessünk egy két tekintetet ezek valódi rendeletére; annak elöleges megjegyese mellett, hogy itt távol sem az üres, hanem az elhagyott egyházi javakról van szó, az dásnakn,é2ke<^S 0610 'S CZV^0Z masra> minthogy a’ Király és a’ Püspökök a’ polgári háborgonél len SZerencs®t*enségei közt elhagyott egyházi jószágokat ne engedjék tovább idegen kezekzött *,anetn ezeket hová hamarább vissza szerezvén , jövedelmeiket az alapítók által kitu— • u ,aS°* SZent czélra fordítsák. Jelesen az 1548: 12. ez. szavai ezek : hogy t. i. a’ kérdéses J va ', s ezek jövedelmei ollyan lelkészek, s Isten igéje hirdetőjinek tartására forditassanak: ,,yui populum in veteri ortodoxa vera cathoíicaque üde et religione conservare, et siqui ab C'XVIII. Országos Ülés. — Martius 28-kán. 1840.
