1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
297 CX Vili. Országos Ülés. — Martius 28-kán 1840. Bihari Követ (Beöthy Ödön): Hogy ha szó volna, hogy hazánkba egy bank társaság fel fog állíttatni, akkoron hazonló törvényre szükség igen is nem volna; azonban midőn a’ hitel dolgába 800 esztendők olta semmi sem tétetett, itt véleménye szerénl az idő, itt a' hely, hogy e' tekintetben valami rendeltessék annál is inkább: mert hazánkban a’ perlekedésre nézve is olly külömböző a' szokás és gyakorlat, hogy jó formán nem is tudhatja a'hitelező mellyik bíróságnál kellessék nékie perelni. A' mi a’ javallott t. ez. illeti, ez őt sem elégíti ki, de nem azon okoknál fogva, mellyeket az Előlülő felhozott, hanem azért: mert az csak fél kívánat, ó pedig egy tökéleteset szeretne alkotni: Ugyanazért Küldőinek e’ részbeni kívánságok az volna, hogy minden adósságok különbség nélkül ezen törvény rendelete alá essenek, ’s a’szerént Ítéltessenek is el. Horvát Országi Követ (Dominich SúndorJ : Miután az 1836. észt. 20. t. ez. rendeletének kiterjesztésére felhatalmazva nem volna, Küldői részükről az Előlülő javallata mellett szavazott. Pozsony Vármegye Követe (Olgyay Titus'): Küldői is ezen sommás eljárást határozatlan sommáig kívánnák kiterjeszteni, azonban a' fellyebbvitelt a' megyei Törvényszékekre birtokon belől megengedtetni. Birtfa Városa Követe (Fabry József J : Ila az 1836: 20. törv. czik.azegész Országra nézve alkottatott volna, úgy a' szólónak a' most felolvasott törvényjavallat szerkezete iránt nem lehetne semmi észrevétele: de figyelmezteti a’ KK. és Rilkét, hogy e' tárgy iránt nem tudván mindenben megegyezni az akkori országos RR-k, ugyan azon 20-ik törvényezikkelynek 12-ik §-ban következő ragasztók olvastatik: „.Is egyházi adományosoknál, sz. kir. Városokban, Kerületekben , Turopolya mezején , és a Fiume és Bukkan' tenyer mellék kereskedési Kerületekben fen álló eddiyi szokás még ez úttal fenmaradván.ee — Az 1836: 20dik törv. czik. tehát nem rendelkezett másról, mint csupán a vármegyei szóbeli bíróságról meghagyván a’ többit, mind a’sommára, mind az eljárásra nézve in statu quo. A’ mostan felolvasott törvényjavaslatnak előszavai pedig ezek lévén: az 1836-diki 20-dik törv. czik. 2-dik §-ban : ,, kijelelt eseteken kívül azon törvényczikkelyben elrendezett bíróság előtt, és eljárás szer ént még szóbeli sommás peruiján megvehetők lesznekezt a" fent nevezett Törvén) hatóságok közül némellvek magokra is kiterjesztve érteni, mások pedig a’ régi szokáshoz ragaszkodni fognak: kéri tehát ezen homályt megszüntetni, és világosan kimondhatni azt, váljon ezen törvény a’ kérdéses Törvén) hatóságokra kiterjesztetik é, vág) sem? Küldői részéről óhajtván a’ kiterjesztést. Gömöri Követ (Szent-Irányi Károly): Küldői a’ hitel fenállitására nem látják elégségesnek a’ végrehajtási törvények javítását, hanem elkerülhetetlenül szükségesnek tartják azon törvényeket is, mellyek a’ végrehajtást következtetik; ugyan azért kívánnák, hogy 3000 forintig ezüstben a’Szolgabiró, azontúl pedig határozatlan sommáig az Alispány ítéljen: ez pedig a’ világos adóssági esetekben szoros felelet terhe alatt, három holnapok alatt történjen. Az Elölülő.* Bihar, és Gőmür Vármegyei Követekkel megegyez abban, hogy a’ mostani procedura nem helyes, de éppen azon tekintetből mint fellyebb is mondá, az eljárást magát tökéletesíteni, nem pedig a’ rendes eljárástól kivételeket tenni kelletik; mert valljon a’jelen itélethozásnak jó következései lehetnek é l azt a' Rendek bölcseségére bizza. Szabolcsi Követ (Zoltán JánosJ : Utasításánál fogva az 1836: 20. törv. czik. kiterjeszteni semmiben sem kívánja. Szeged Városa Követe (Szi/ber Antal): A' felolvasott törvényjavallat a’ KK. és RR. által bizonyosan a' hitel elohaladás, és közjó előmozdítása tekintetéből alkottatott, de ha igy marad, kéntelen megvallani, hogy általa azon üdvös czél éppen el nem éretik, miután annak jótékonysága alól, Hazánk lakosai és polgárjainak igen nagy és jeles része t. \, a’ mesteremberek, kikről méltán elmondhatja, hogy a' hazai iparés kifejlődésnek alapját teszik , kizárva vannak; arra való nézve azt óhajtaná, hogy ezen törvény 2-dik §-ában kimondódna, hogy ezen törvény rendelete alá tartozandók az auszugalis 200 forintig terjedő adósságok is. Sárosi Követ (Pillér László): A’javallott t. ez csak azon esetben fogadhatja el, ha a’ megyei Törvényszékekre való fellyebbvitel birtokon belől engedtetnék meg; mert a’ tapasztalás bizonyítja, hogy nem minden szerződés világos, és azért a’ visszafoglalásokat elrendelni szükséges légyen, — azért a’ költségek megkiméllésc tekintetéből is kívánja a’ megyei Törvényszékre a’ birtokon belüli fellyebbvitelt mrgengedtetni. Bereghi Követ (Lónyay László): Utasításánál fogva a’ szóbeli pereket 1000 pengő forintig kívánta kiterjesztetni. Abauji Követ (Péchy Emanuel Gróf): Igazolása végett kijelenti, hogy Küldői a’ kerületi Táblánál folytatott adóssági pereket az Alispányi bíróság alá kívánnák rendeltetni. Jegyző Könyv 11. Darab. \ 75 t •9
