1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
29G az excpptionalis (örvények tapasztalásból mondhatja ritkán jók — O ugyan maga is tiszteli a' i^abirói hatóságot, azonban nem látja jónak, nem hasznosnak, hogy egy embernek úgy szólván önkényes ítéleti tehetsége határozatlan sommákig kiterjcsztcssék ; mert itt is csak azt mondhatni, hogy iliy kötelezést csak a‘ könnyelmű, csak a’ hitelében nem jól álló, és a' vissza fizetésről szilárdul nem gondolkozó, fogja elvállalni. •— Továbbá minden, de kivált illy nevezetes lépésnél az Ország helyheztetését is kelletik kiváltképen figyelembe venni; mert a mi fgy bolyén egy Országban, egy nemzetnél, jó, és hasznos, nemlehet, azt mondani minden Országra, és minden nemzetre hasznosnak — azt lehet ugyan felelni, hogy ez által az Országba pénz fog bejönni, a’ mit Isten adjon , de bajosan hiszi, hogy ez okbul Hazánkba pénz jöjjön; mert a' nemzet boldogságának és vagyonának fő alapja a' szorgalom, az ipar, a’ kereskedés, és általában a nemzet kifejlődése — már pedig tekintve Hazánknak mostani állását, minden tartóztatás 'nélkül kimondhatja azt, hogy ezen törv. javallat is az uzsorát előmozdítandja, a’csődületeket elősegítendi ; ezek pedig közönséges tapasztalás szerént a’ hitelt nem nevelik , hanem inkább annak ártalmára vannak. — De továbbá még azt is tapasztalásból mondhatja, hogy ezen t. javallat óhajtott czélhoz nem vezet; mert a’ Szolgabirák el lévén foglalva, nem ritkán két, három határ idő is elmúlik; az illy szolgaidról Ítéletektől szünet nélkül panaszok terjesztetnek felsőbb helyekre, és igy a’ fuvarozási, napi béri, prókátori jutalmi, és folyamodás« költségek által a‘ perbeli költségek nem hogy megkiméltetnének , hanem majd még egyszer olly nagyokra nevekednek: de a’ hitelnek is ártalmasabb mint hasznosabbak, mert a’ végrehajtás is rögtön eszközöltetvén, gyakran a' hitelezőnek valódi értéke kissebb sommába adatván által, ez által a’ következendő hitelező minden kielégítési fundustól megfosztatik: e’ tekintetből tehát felszólítja a' Rendeket, hogy ezen rendelkezést határozatlan sommáig ki ne terjesszék.— a' mi a' javallott t. czik. 3-dik szakaszát illeti, ezt szinte károsnak, és a’ polgári szabadságot korlátozónak találja, mert haa’ Szolgabiró az interesekről itélend , nem^ fogja megvizsgálhatni a’ kötelezés valóságát, és nem ritkán helytelen kötelezvény mellett is tartozna az adós fizetni kamatokat, e’ tekintetből ezen szakaszt is kihagyatni, ’s csupán a’ törvény czik. 1-ső szakaszát inegbagyatni ajánlja. Somogyi Követ ("Somsich Miklós): Maga az Előlülő is megismeri, hogy a’ javallott törv. czik. 2ik szakasza semmi más nem légyen: mini az, a’ mi már 1836: 20. t. ez. is foglaltatott, és gyakorlatban is volt. — Ü hitelesen mondhatja, hogy Megy éjibe az 1836: 20. t. ez. erejénél fogva 10—17000 frklg is terjedtek a’ sommásutoni elitélések, és az udvari Tanács azokat helybenhagyta : ugyan azért ezen javallott t. ez. továbbá is meghagyatni kívánja, mert az Elölülőnek javallatát nyilvános visszalépésnek tartja; de megkívánja azt tartani azon fogva is, mert a’ váltó, a’ kamatoknak kamatja eránti rendelkezések még a’ fő RR. és a’Kormánytól függnek, azon felül pedig a' váltó a’ nemesekre, ha csak magokat az alá nyilván nem vetnék, nem is kötelezi, ezeknél fogva tehát a’javallott törv. ez. megtartani kívánja. Az Elölülő nem tagadta, hogy a’ 2-dik szakasznak rendelkezése, már némiileg, nem világosau , azonban az 1836: 20. t. ez. foglaltassák, de arra is csak azt mondhatja, hogy kár volt azt ott is megalapítani. Verőczei Kö>et (Jankovich László): Küldői nem osztják az Előlülő azon aggodalmát, hogy veszedelmes volna törvény által azt megengedni, hogy valaki nagyobb sommákra nézve is magát a’ szóbeli pernek alája vethesse ; mert mindenki úgy kötelezheti magát a’ mint neki tetszik, és ha az adózó nem is vetheti magit ezen bíróságnak alája, temérdek más ut van, mellyen éppen olly rövid idő alatt convincaltathatik, mint ezen törvény következtében. Arra nézve tehát, hogy a’ szóbeli per nagyobb sommákra nézve is kiterjesztessék, legkissebb észrevétele sincsen, csupán azt tartanák Küldői czélirányosnak, hogy nagyobb summák felett Ítélvén a‘szóbeli Bíróság a' fellyebbvitel birtokon belül engedtessék a’ megyei Törvényszékre. Liptói Követ (Thuránszky Péter): Igazolása végett kijelenti, hogy Küldői a' szóbeli pereket a' megyei Törvényszékre legalább két esetben birtokon belől kívánják fellyebbvitetui: l*szür akkoron, ha bit letételi kérdés forogna fen, mint kivált az Auszugalis perekben. 2-szor akkoron, ha a’ nyertes félnél nem volna elegendő biztosítás az eránt, hogy megváltoztatván az első bírósági ítélet, a’ végrehajtási sommát vissza fizetheti. Zemplén. Követ {Fát/ FerenczJ: Liptói Követnek javallatát pártolja, annál is inkább, mert ezen törvény az 1S36: 20. törv. cz.-nél tágasabb lévén, mint hogy nem ritkán tapasztaltatok, hogy a szóbeli perek olly hiányosan, és roszul kidolgozva küldettek a’ megyei Törvényszékekre, hogy a visszafoglalást elrendelni kelletett; azért a’ visszaélések akadályoztatása, és a" költségek kímélése tekintetéből is a’ Liptói javallathoz hozzá áll. CXVIII. Országos Ülés. — Martins 28-kán 1840. »)
