1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 118. országos ülés
295 ban a’ Protestánsok száma a’ Katolikusokat felül multa, mert valóban a’ Reversalisok eltörlése belátása szerént azoknak számát nem fogja szaporítani, hanem inkább fogyasztani, következőképen végtére talán vallásokat is megszüntetni. — Ennél fogva a’ Revertsalisokat általánosan fentartatni kívánná, hanem mivel azt el nem érheti, a’ fő Rendek javallatát pártolja; __ azután Olvastatott az ország bírói ítélőmester által még a’ 116. országos Ülésben beadott kamatok kamatja eránti törvényjavallat. Az Elölülő ezen tárgyat is azok közé számítja, mellyck bátran minden következés nélkül clhagyattathatnak, mivel a’ hitel állapotja az által nem igen mozdítatik elő, és ha annak sikere valahol vagyon, az csupán a’ kereskedőknél lehet, kiknél a’ hitelre nézvelmár a' váltó joggal, és a’ caődiileti rendszerrel is gondoskodva vagyon. — Ellenben az ország többi lakosaira ezen javallattal semmi jó sem czéloztatik, mivel hazánkban a’ mostani körülményekben a’ száztól hat forint kamat fizetését is bajosan lehet fizetni — és igy a’ ki a’ kamatok kamatját, vagy a’ törvényesnél nagyobb kamatot kötelez, arról bátran lehet azt mondani, hogy annak hitele nem jó lábon áll, vagy pedig azt, hogy az ollyan adósnak szilárd akaratja nincsen a’ felvett sommát vissza fizetni: ezeknél fogva, javallaná annak elhagyását.— Pest Vármegyei Követ (Szentkirályi MóriczJ: Küldői a’ javallott t.-czikkelyt elfogadják, azt kívánnák azonban, hogy ha a’ kamatok kamatja fizetését is elvállaló kötelezvény az örökösökre által mén, azon esetre a’ hitelező az ollyatén örököst a' felett előinteni köteleztessék, ne hogy az örökös tudta ’s akaratja ellen azoknak fizetésére szoritassék. Somogyi Követ (Somsic/t 31ik/ós') : Ő az Előlülő állításának éppen az ellenkezőjét hiszi, és azt tartja, hogy ezen rendelkezés a’ hitelt igen is biztosítja, mert midőn a’ tulajdon biztosítatik, akkoron azt hiszi hogy a’hitel is fentartatik; ezen rendelkezés pedig a’ tulajdont biztosítja, mert ha a’ fizetési határidő eltelik, a’ kamatok a' hitelezőnek tulajdona, és azzal tetszése szerént bánhatott volna, ha tehát az adós a' kiszabott időre azt meg nem fizette, szükséges, hogy az a’ hitelezőnek biztositassék. — A’ mi pedig az Elölülőnek 'azon állítását illeti, hogy ezt csak ollyan fogja kötelezni, kinek szilárd akaratja fizetni nincsen — erre nézve megjegyzi, hogy éppen ezen tekintet az, melly azt javallja, hogy ezen törvény létesitessék, hogy ez által a' hitelező is biztositassék. az adós pedig kötelességére szorittassék. — Többiben Pest Vármegyei Követnek előadását pártolván, kéri hogy ezen törvény javallat hagyas.sék meg. Zalai Követ (Deák Ferencz): Ezen törvény javallatnak fő oka, és czélja az, hogy az alapítványok legyenek azok, akár takarék pénztáriak, akár pedig közalapítványok — biztositassanak. Ezen czél pedig a’mostani hosszas perlckedési rendszer mellett, a’ javallott törvény nélkül nem érethetik el, kivált a’ takarék pénztáraknál — ugyan azért, hogy az alapítványok biztositassanak: a’javallott törvény elkerülhetetlenül szükséges; mert ha fegyelmezünk, hogy egy adóssági per gyakran 8—10 esztendeig is elhuzatik, és a’ kamatok azon idő alatt nem fizettetnek , az ekép hátra maradott kamatok gyakran felütik magát az alapítvány tőkéjét, mellyekct hasznosan másoknak kiadni lehetet volna, ezen fogva tehát, minthogy a' javallott törvény az alapítványokat biztosítja, azoknak hasznos, az adósoknak pedig kár általa nem tétetik, hitelek nem rontatik, kívánja hogy maradjon meg. — A’javallott törvényezik, e szerént meghagyatván, olvastatott ugyan csak az országbírói ítélőmester által a’ szóbeli perek kiterjesztésérölszólló törvényjavallat. Az Elölülő: Az 1S3G: 20-ik t.-cz. oka, és czélja nyilván és világosan kimondatik; két oka volt annak: 1-or a’ kissebb sommák eránti rendelkezés. 2-or a’ költségek megkéméllése — nem is volt ezen rendelkezés valami újság Hazánkban, mert mondhatja, hogy majd minden Megyének voltak e’ részben Statútumai, p. o. hogy 12 forintig maga az Esküdt; 60 forintig maga a’ Szolgabiró sommásan ítéljen, a’jelenleg felolvasott t.-cz. javallata szinte kettőt foglal magában, az első a’ sommás eljárás 60 forintéi ezüstben 200-ra kiterjesztetik, és e’ részben nincs észrevétele, mert majdan azt lehet mondani, hogy most a*' 200 forint nem tesz annyit mind tett az előtt 60 forint. — A1 2-ik a’ mi ezen törvén) javallat 2-ik szakaszában foglaltatik az: hogy ezen törvény rendeleténél fogva szerződésből határozatlan sommaig is lehessen sommásan ítélni — már hogy ez előtt is történtek illy szerződések, mellyekben a1 sommás eljárás; ki köttetett, tagadni nem lehet, valamint azt sem, hogv az illy étén szerződéseket az udvari Tanács is fentartotta: azonban itt véleménye szerént csak az volna a’ kérdés jó e, tanácsos e í a’ rendes bírákat elmellőzni — ő ugyan nincs azon véleményben, hogy a’ formalitásokat szaporítani kellessék; azonban azokat fentartani szükségesnek látja csak azon fogva is, mert azok által nem ritkán az önkény akadályoztatik — hogy ha pedig a’ rendes bíróságoknál némi hibák léteznek, azokat véleménye szerént javítani, a’rendszert tökéletesíteni, nem pedig attól kivételeket tenni szükséges; mert 74*CXI III. Országos Ülés.— Martius 28-hin IS40. I
