1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 99. országos ülés

242

XCIX. Országos Ülés. - Mártius 3-kán 1840.

vám, és harminczad

séffuek logicája jó, azt mondja ugyan is azon Küldöttség, hogy miután a’ tár ában fentálló törvények kőltsönös országos tárgyaltatásuak eredményei, sőt az 1791 : GTchk3törvényczikkely a’ vámok elveinek elrendezését országgyűlési tárgyúi tűzte ki, az Országnak a* harminczadbéli vám rendszer eránti elvek, és határozatokba való béfolyási joga kétségbe sem hozható, és éppen azért, hogy ezen alkotmányos nemzetre béfolyása nélkül semmi teher ne rovattasson, a’ felhívott 1791: 67dik czikkelyhez képest a' már bémutatott országos munkát felvenni és elhatározni szükséges, azonban miután az 1729: 2dik törvényczikkely a’ harmiuczadi vámok elrendelését, és kiigazítását világos szavakkal a’ Helytartó Tanácsra bízta, annak eljárása ellen sérelmet formálni nem lehet; ő tehát az országos Küldöttség előadásához ragaszkodván, véleményét abba pontosítja, hogy a’ Karok a’ Felírásban Ö Felségét arra kérnék, hogy mivel a’ harminczadi vámoknak mindennapi megváltoztatása a’ kereskedésre veszedelmes, Ő Felsége mind addig a’ harminczadokat felemelni, megváltoztatni ne méltóztasson, a’ még az 1791: 67dik czikkely értelmében készült országos küldöttségi munkálatot fel nem veszik; mert, ha e’ tárgyat, mint sérelmet terjesztik elő, azon kívül, hogy ollyat terjesztenek fel, a’ mit senki kérdésbe nem vesz, lehet, hogy hosszas vitatásra adnak alkalmat, és az a’ mit leginkább óhajtunk, siker nélkül marad.

De mind e’ mellett is a Karok a’ kerületi szerkeztetés általános megtartására nyilatkoztak, az megállapíttatott.

A’ 102dik pont felolvastatváu.

Somogy Vármegye Követe (Szegedg Sándor): A’ kerületi szerkezet az országos Választmány véleményét helyben hagyván, ezen pont alatti sérelem az el nem fogadottak sorába helyheztetett, kötelességének tartja tehát ezt a’ Karoknak és Rendeknek újabban előadni, t. i. Megyéje sajnosán tapasztalta, hogy a’ királyi ügyek Igazgatója képzelt igazakat a’ törvény ellenére elfoglalni akarni a’ valóságos birtokosokat, tilalmazások, és egyéb törvényes lépésekkel háborgatni, ’s ezzel a’ csendes állapotot zavarni szokta, minekutánna azonban az 1715: 25dik törvény szerént a’ nyilvános magvaszakadáson kívül, a’ királyi ügyek Igazgatójának még a’ nyilvános örökösödésben sem volna több jussa, mint akármelly magányosnak, ezen lépések által bár miként is vonják magokra a’ törvényszerűség szinét a’ csendes birtok, és maradás zavartatnék, a’ birtok betse csökkenést szenvedne, és igy a’ tulajdoni képzet veszélyeztetnék, ezen törvényelleni tettet továbbá is a’ sérelmek sorába orvosoltatni kéri, ’s azért ezt a’ Karoknak és Rendeknek pártfogásába ajánlja.

Ez azonban elmellőztetvén, a’szerkesztetés megállapíttatott.

A’ 103dik pontra semmi észrevétel nem lévén.

Felolvastatott a’ 104dik pont.

Somogy Vármegye Követe (Szegedg Sándor) : Küldői a’ lefolyt országos Gyűlések szomorú példáit tekintve, mellyek alatt a’ haza legkedveltebb fiait, kikben legbiztosabban helyezé reményeit látván elpártolni, ’s őn hasznokat a’ köz érdeknek felette ápolni, ezen szomorú tapasztalás őket arra birá, hogy Küldöttjeiknek annak kieszközlését, hogy a’ Követek utasításaiknak pontos megtartására hittel és esküvel köteleztessenek, és addig, még követségeiket el nem végzik, vagy a’ követi pályáról üdőközben lelépvén, Küldőinek nem számolnak semmi féle kijelelést, adományt, vagy országos hivatalt, figyelmezőleg az 1649dik: 44dik törvényczikkely re is el ne fogadhassanak. Szíveikre kötötték, azt hitték t. i. Küldői, hogy az esküvés, mellynek minden emberre psychologice véve legfőbb tekintetűnek kell lenni, a’ felvállalt követségi tisztében ne talán ingadozó Követet elrettenteni fogja attól, hogy eskűvése és positivus utasítása ellen cselekedjen, úgy szinte ha arra: hogy semmi kormáuyi kijeleltetést még Küldőinek nem számol, einem fogadhat, hasonlóúl esket leteeudi; az Országgyűlések alatt olly sajnosán tapasztalt hazától való elpártolás, ’s őn hasznának a’ haza java feletti ápolása, úgy szinte az annyira veszedelmes proselyta csinálás gátoltatna, de a’ Követeknek az eskü letételére való kénszerítés, erántoki bizodalmatlanságot sem mutatnak, mert tudva van, hogy az országban a’ legalsó Bírótól kezdve a’nélkül, hogy a’ bizodalmatlanság jelei mutatkoznának egész a’ legfelsőbb ítélőszékekig hivataloknak kezdetén, sőt O Felsége maga is az alkotmánynak épségében való fentartására megesküszik — ezen megesketíeíés a Követekre nézve több Mégyékben már szokásban is vagyon a’ nélkül, hogy a’ köz bizodalom, melly őket választá legkevesebbé csökkenne, ez Megyéjében már 1790ben is tellyesíttetett — s e mellett lehet csak az utasítását, és letett esküjét bé nem töltő Követet hitszegési, és becstelenitési perbe idézni. Mind ezeknél fogva továbbá is kéri a’ Karokat és Rendeket, hogy ebbéli igazságos kivánatát pártolni, a’ Követeknek megeskettetését, úgy szinte azt is, hogy a’ tiszti árból ne talán választandó Köetvek, valamint hivatalos foglalatoságaik az 1792: 16dik törvény szerent — úgy rendes tisztelet dijok, vagy is évi fizetésük az Országgyűlés végeztéig, vagy még