1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 99. országos ülés
241 Ezen pont is, mint a’ nyomban következő 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., és 90dik A’ felterjesztésre ... . , , , , 7777 alkalmasoknak pont, mellyek eraut semmi eszrevetel nem tetetett, meghagyatván. nem t a láltatott A’ didik pontra. ’ .érewyoiyt.Az Elölülő megjegyzette, hogy miután a’ múlt Országgyűlés alkalmával a’ sérelmek sorába már ehez hasonló kívánat felterjesztetvén, arra kegyelmes királyi Válasz érkezett, ezen sérelmet akkorra kell halasztani, midőn a’ királyi Válasz felvétetik, és ott kelletik tárgyalni. Ezen javallat elfogadtatván, a’ 92. és 93dik pontra pedig semmi észrevétel nem lévén, A’ 94dik pont felolvasásával, Körmöcz Városa Követe {hudvigh Ignácz): Minthogy Körmöcz Városának sérelme csak három sorra szorítva lenne, és igy a’ Város részéről felhozott okok a’ szerkezetben nem is találtatnának, ezeket bővebben előadván, azon vásári kiváltságot, mellyet Berg helységi bányászok 1788ban dicső emlékezetű Ildik József Császártól nyertek, eltöröltetni kéri; mivél lször Körmöcz Városa, mint tagadhatatlan földes ura a’ nevezett, csak félórányi távolságra tőle eső helységnek, és az abban lakozó bányászoknak, azon kiváltság adományzása alkalmával meg nem halgattatolt, és annak mindenkor ellene mondott. 2szor. A’ vásári kiváltság a’ városra nézve fölötte káros, az általa engedi vásár idejére, közelségére, és fekvésére nézve, minthogy péntekre esvén, a’ Körmöczi szombatnapi vásárt megelőzi, és a’ vevőket és eladókat attól elvonja, de a’ várostól csak félórányi távolságra tartatik, végtére Berg helység fekvése azt hozza magával, hogy mindennemű élelmek csak azon keresztül szállítathatnak a’ városba, holott a’ hármas Törvénykönyv II. része 9., 10., 11., 12dik és czikkelye szerént csak a’mások jogaiba nem vágó szabadítékok állhatnának fent. 3szor. A’ helyett, hogy a’ felséges adoinányzónak, a’ kiváltságban nyilván kimondott szándéka az által sz. kir. Körmöcz Városa és lakosai hasznát előmozdítani, e’ vásár által elömozdítatnék, éppen az ellenkező történik, a’ város és polgárjai szembetűnő kárával, mivel abban nem gabona, minek azon kiváltságban a’ fő tárgynak kellene lenni, hanem leginkább a’ bányászi erkölcsiségre olly ártalmosan ható égett bor, és a’ czehbeli szabályok 35dik czikkely ellenére ruha neműek adatnak el, miből nem csak a’ városi vám, és vásári jövedelmek csorbulása, hanem magoknak a’ polgároknak és adózóknak, nevezetesen a’ mészárosoknak fölötte érezhető károsodása is következik, minthogy tavaszi időben a’ marha és a’ hús árának emelkedése mellett is elegendő hússal tartozván ellátni a’ közönséget, az ősszel a’ hús ára leszállításából remélhető csekély nyereménytől, sőt a’ tavaszban szenvedt károk, uémelly helyrehozása iránti méltányos reményeiktől is végkép megfosztalak, ’s igy az adomáuynyal ellenkezőleg a’ polgárok, és a’ Fejedelem is ország javát erdői használatának a’ bánya növelésre ingyeni átengedése által előmozdította, város vég elszegényedése okoztatik. De 4szer ajánlja a’ szabad vásár eltörlését a' köz jó tekintete is, mert a’ bánya mívelés, valamint a’ fenséges Kincstár, és az egész honra nézve fölötte hasznos, úgy a’ bánya birtokosok nem csekély veszélyével járván (már azon tekintetből, mivel nem ritkán egész vagyonaikat feláldozzák a’ bánya növelésre, és a’föld alatti kincs kikutatasára, és sokan a’ vállalatban meg is buktak) illő, sőt méltányos, és szükséges, hogy nem csak minden, a’ mi a’ bánya birtokosoknak közbenvetetlenűl, vagy közbenvetőleg megszorításáúl szolgálhat, szorgosan eltávoztassék, hanem azon nevezetes sommák visszaszerzésére is, mellyeket a’ bányák növelésére fordítattak, alkalom is nyújtassék. 5ször. Magokra a’ bányászokra és mesteremberekre nézve is ártalmas béfolyásúak e’ pénteki napon tartatott héti vásárok az idő vesztesége miatt; növel a’ gabona, és zöldségek csak a’ szombatra eső városi vásárokon árúltatváu, kéutelenek szükségeik megszerzése végett mind a’ két vásárra jönni; mind ezeknél fogva ezen valóságos sérelmet a’ Karoknak és Rendeknek pártfogásába ajánlván, a’ Bergi héti vásárt eltörültetni kéri. A’ szóllott Követ kivánata elmellőztetvén, az eránt tett küldöttségi vélemény megbagyatott. A’ 95., 96., 97., 98., 99., és lüOdik pontra semmi észrevétel nem lévén, A’ lOldik pont felolvastatott. Az Elölülő: Ennél nevezetesebb tárgyat nem látott a’ sérelmek nagy tömege között, azok tizeukilencz huszadrészét nem tartotta olly érdekesnek, mint ezt, ’s úgy vélekedett, hogy ha a’ mostani világ kifejlődéséhez képest valamelly tárgyat különös figyelemre méltattak a’ Karok, ez lett volna, a’ mire legnagyobbat kelletett volna fordítani. A’ mi e’ tárgyban ön meggyőződését illeti: ő legfőbb czélnak tartja azt, hogy azon segítsünk, hogy a’vámok, és harminczadok illy ingadozó állapotban ne legyenek, hogy azon kereskedési akadályok, mellyek az örökös tartományok, és Magyarország közt vannak, valahára megszüntessenek; ezt minden ember óhajtja, ezt nem csak a’ magyar nemzet jóléte, de talán mondhatja az örökös tartományok viszonyai is megkívánják, és reméli, hogy ha ezen kívánat illendően adatik elő, lehetetlen, hogy azt az idő ki ne vívja, de mint gravamen körül a’ kérdés uem foroghat, e’ részben az országos Küldött- Jeggzö Könyve II. Darab. 61 XCIX. Országos Ülés. — Mártius 8-kán. 1840.
