1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1939 / 62. országos ülés

8

akár a’ királyi városok száma a- nemesség számához, akár azok lakosinak mennyisége a’ vármegyebeli lakosokéval hasonlíttassék öszve, sem egyik sem a’ másik esetben annak igazságos alapja nem lehet; — de mindezeket elmellőzvén, annyi igaz, hogy itten a’ többség határoz, ’s ennek határozását,' valamint a’ Megyék Követei, úgy a’ kir. városbeliek is megtartani kötelesek. — Minekutánna tehát a’ kerületi végzést ezen országos Ülésnek illy nagy többsége továbbá is megtartani kívánja, — kötelesek a’ városi Követek is magokat ahhoz alkalmaztatni, vagy csak azért is, mivel az országgyü*lési rendszer ellen való dolog lenne, hogy ezen testület kisebb része a’ többség határozatát leronthatná, ő is tehát a’ kerületi végzést megtartani kivánja.

Zala Vármegye Követe (^l)ettí Ferencz_): Ha arról volna szó, jól van e 1 ábla elrendelve a’ szá zad leikével megegyezőleg ? czélerányos helyen volna az okoskodás a’ kir. városok mellett o is fellépne, de jelen alkalmatossággal, a’ jelenlegi állapot megváltoztatásáról nem szólhat, mert ez az Országgyűlése elrendeléséhez való. I udják a’ KK. es RR., többször indítványba volt hozva, hogy a’ királyi városok még ezen az Országgyűlésén coordináltassanak, a’ többség azonba nem pártolta —• miután tehát az elrendelés hibás, vagy hibátlan voltáról ez úttal szóllani nincs helyén, csak a* lehet a’ kérdés, valljon a’ jelen országos rend szerént hozatott e’ a’ kerületi határozás? — raellyre is mivel az a’ felelet, hogy igen is úgy hozatott ezen határozat, mint a’ többi, sót úgy mint iS3o-ban éppen hasonló határozat; mivel tovább a’ javítást a’ Deputatióval öszve kötve pertrac tálni nem lehet, akár hijányos a’ jelenlegi rend, akár nem, akár méltányos, akár nem, a’ kir. Városok azt, hogy a’ határozat kötelező erővel bir, tagadni nem fogják, attól tehát az engedelmességet megtagadni nékiek nem lehet, nem szabad. A’ mi azon kívánságot illeti, hogy mivel

a’ 3-dik Rend ennyi tagot nevezett, tehát ennyit vagy annyit nevezzenek a’ kir. Városok,

teljességgel nem áll, mert itt nem egyes osztály határoz, hanem a’ testület, és e' szerént

egyes osztályok választanak. — A’ mit Soprony Várossá Követe előadott, arra az a’ felelet,

hogy az általa emlitett szám, vagy arány soha egyforma nem volt, sőt annyira változott, hogy a’ Küldöttségbe egyszer egy sem volt a’ Vármegyék részéről, midőn máskor háromszor annyj v katona szak->s volt, mint a’ kir. Városok részéről, a’Küldöttek számát pedig soha sem az egyes osztályok, ha- Küídöttt^be^a’nerT1 a testület maga határozta, vagy az Elnök nevezte, a’ többség pedig azt elfogadta. Most a’ Kesz. kir. városok rületekben elhatároztatott, hogv a'Küldöttséghez a’ Városok részéről hatan választassanak: ezen hareszt rol nere- , . ° _ .111

zrndó tagok szá- tározatot ugyan itt lel lehet forgatni, mert a’ határozás kerületi volt, de nem az egyes osztályoknak,

nem a’ királyi Városoknak, hanem a’ többségnek — azt állitani, hogy a’ határozást más alakba — mire példa nincs— nem úgy, mint eddig hoztuk, állitani nem merik, csak azt mondják, hogy a’ méltányosság kivánja, hogy a’ kir. Városok részéről kilencz tag választasson. Igaz a’ méltányosság megkívánja, hogy mivel a’ városok is adnak katonát, azoknak Követeik is jelenjenek meg a’ Küldöttségbe — de kérdi: valljon a’ KK. és RR. nem feleltek e’ meg elegendően a’ méltányosságnak, midőn a’ tudakolódó Küldöttséghez több tagot rendeltek választatni a’ sz kir. Városok részéről, mint i83o-dik esztendőben voltak. Azon fenyegetés, hogyha a’ kir. Városok kívánsága el nem fogadtatik, a’ Küldöttségbe meg nem jelennek; — nem látja mi alapon nyugszik, és hová czéloz, mivel ha nékiek itt azt mondani lehet, ugyan azt mondhatják minden Törvénynél, akkor pedig azon anomalia keletkezik, hogy lehet kissebb szám, mellynek ellenszegülése elégséges a’ többség határozatát megakasztani — illy anomáliát olvastunk ugyan a’ Romaiaknak a’ „Tribunus-Plebis‘‘-ek idejéből, de Magyarországba Tribunus-Plebis-eket nem olvasnak, és ha illyenekre szükség lenne, azokat nem az igy organisált, hanem az egész Polgárok közönsége által küldött városi Követekből választanánk. De nem is foghatja meg a’szóló mit akarnak a’ városok Követei ezzel elérni? azt gondolják tálán, hogy ez a’ Kormány érdekében fekszik? vagy talán azokat, kik a’ városok dolgait sziveken viselik, ellenszegüléssel akarják szorosabban lekötni, vagy azt gondolják, hogy az a’ mód lesz arra legalkalmatosabb, hogy legyőzzük az előitéleteket, mellyek ellenek fen állnak? Nyomják csak el boszankodásokat, és hideg vérrel fontolják meg a’ dolgot, látni fogják, hogy a’ viszálkodás magvait illy csekély dologért elhinteni nem érdemes, nem czélszerü, sőt inkább czélt vesztő. — A’ mi a’ Veszprémi Káptalan Követét illeti, jussaikról aggódva az i83o-dik esztendei gyakorlathoz kívánt ragaszkodni, a’ szóló azonban bátor nyilatkoztatni, hogy midőn hozzájárult azon határozathoz, hogy a’Káptalanok részéről a’ tudakozódó Küldöttséghez két tag neveztessék, eszébe sem volt, hogy az egyházi Rend jussait csorbitsa. Minden Választmány számát legczélszerüebben a’ dolog természete határozza; nevetséges dolog volna a’ bányászi tárgyakba a’ Bánya városok Követei közül egyet, vagy eppen egyet sem, közülünk pedig, főképen a’ bányákkal nem biró Vármegyék Követei közzül, igen sokat nevezni; ellenben lehet tárgy, mellyhez az egyházi Rendből több neveztethetik, mint a’ Vármegyékről, mivel a’ Küldöttüknek ollyaknak kell lenniek, kiknek körökbe tartozik a’ tárgy kezelése. Midőn a Kerületekben az határoztatott, hogy a’Városok részéről a’négy helyett inkább hat, a’ Káptalanok ieszéről pedig a’ négy helyett kettő választasson a’ tudakozódó Küldöttségben; a’ Karok lég],XII. Országon Vies. — Xovember 27-kén 1839.

ii